A Mi Hazánk antikommunista sikere, hogy Novák Előd tavalyi kezdeményezése nyomán immár hivatalosan nincs Horn Gyula sétány az augusztusi bírósági ítélet óta. „A Fővárosi Önkormányzatot a törvényes rend helyreállítására szólítjuk fel, de ha az utcanévtáblákat nem tüntetik el, akkor a Mi Hazánk fogja leszerelni azokat” – ígérte meg Novák Előd egy augusztusi közleményben, és ma, november 4-én a tettek mezejére lépett Kósa Gyula ’56-os szabadságharcossal és Balog Csaba XIII. kerületi önkormányzati képviselővel. Alább folytatódik a közleményük.

Bár a kormányhivatal tavaly a Novák Elődnek küldött első válaszát még úgy zárta, hogy „törvényességi felügyeleti intézkedés nem tehető”, nem adtuk fel, a Mi Hazánk alelnökének viszontválasza és az utcanévtáblák letakarásával előmozdított társadalmi nyomásunk hatására dr. Sára Botond főispán úr végül igazat adott nekünk, törvényességi felhívást bocsátott ki, amelyben felkérte a Fővárosi Közgyűlést, hogy a jogszabálysértő helyzetet szüntesse meg, azaz a közterület nevét módosítsa. Végül most a Fővárosi Törvényszék is kimondta, hogy a kommunista utcaelnevezés törvénytelen volt.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 14. §-a szerint közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. Ha egy közterület-elnevezés során kétség merül fel, hogy a név a törvényi tilalomba ütközik-e, akkor az önkormányzat beszerzi az MTA állásfoglalását, mely kizárólag önkormányzati kérelemre születik, azonban ezt a Fővárosi Közgyűlés egyetlen képviselője sem kezdeményezte, a fideszesek sem. A Mi Hazánk viszont később rávilágított: a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény hasonló tilalmat fogalmaz meg, és az MTA Horn Gyula nevének civil szervezet elnevezésében való feltüntetése kapcsán már kiadott egy állásfoglalást, mely alapján megtiltották a névhasználatot, mert Horn Gyula „közismert életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett, sőt vezető szerepet vitt XX. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában”.

Videó az akcióról:

Frissítés: a mi hazánkos fellépéstől elhatárolódik a szoborpark, a drogos polgármester turuláthelyezési tervétől viszont nem

Alább olvasható a közleményük:

A Memento Park – Szoborpark elzárkózik attól, hogy a napi politikai események színterévé váljon.

A Memento Park - Szoborpark azoknak a köztéri szobroknak a gyűjteménye, amelyek a kommunista eszmét dicsőítették Budapest utcáin 1945-1990 között. Az 1989-90-es politikai rendszerváltás utáni Magyarországon a társadalmi igény és a politikai szándék egybehangzó akaratának megfelelően döntés született a nemkívánatossá vált politikai propagandaszobrok eltávolításáról, további sorsának rendezéséről.

Az így összegyűjtött emlékművek közös elhelyezése az eredeti alapítói szándékot továbbgondolva, politikailag semleges, konceptuális építészeti-művészeti alkotásként valósult meg. A Memento Park - Szoborpark lett Európa első és mindmáig egyetlen, a napi aktuálpolitikától független propagandaszobor gyűjteménye, amely történelmi emlékhely és oktatási központ is egyben.

A Memento Park - Szoborpark európai jelentősége a demokrácia értékeinek a politikai szobrok objektív, művészi kontextusba helyezésében rejlik; ami egy egész Európát érintő kihívás inspiráló megoldása.