Az egyik leggazdagabb magyar magára vállalta a csalást apja és egy kollégája helyett, akik ellen ejtették a vádakat. Így helycsere jöhet a vádlottak padján.

Két hete röppent fel a hír, hogy várhatóan felelőségre vonják Jellinek Dánielt az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárbotrányában, amelynek főszereplői ellen februárban emelt vádat a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség. A 24.hu értesülése szerint azután, hogy a leggazdagabb magyarok listáján a hetedik helyet elfoglaló Jellinek magára vállalta az apja és kollégája terhére rótt bűncselekményeket, az ügyészség a vád módosítását kezdeményezte a Győri Törvényszéken.

A lap által megismert ügyészségi dokumentum szerint Jellinek korábban megvádolt 74 éves édesapjával és szintén a vádlottak padjára idézett kollégájával szemben az ügyészség ejtette a vádakat. Ugyanakkor az október közepén kelt hivatalos irat arra is kitér, hogy a vádhatóság a beszerzett adatokra figyelemmel vádiratot fog benyújtani az üzletemberrel szemben.

A csaknem 300 milliárd forintos becsült vagyonnal rendelkező vállalkozó úgy került a költségvetésnek négy és fél milliárd forint kárt okozó, ötven vádlottat felsorakoztató ügybe, hogy az érdekeltségében álló Indotek Csoport két vállalata is fiktív számlákat fogadott be a számlagyártól. A két említett társaság – a Mall Management Kft. és az In-Management Kft. – volt, melyek korábbi ügyvezetőit vád alá helyezte az ügyészség. Ezek egyike volt Jellinek édesapja, aki öt éven át vezette az előbbi céget. Vele és a másik cég vezetőjével (akiktől Jellinek vette át egy időre az ügyvezetést) szemben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége volt a vád.

Jellinek Dániel akkor azt írta a lapnak: „Azt csináltam, ami egy ilyen helyzetben minden cégvezetőtől, tulajdonostól és szüleiért felelősséget vállaló embertől elvárható, magamra vállaltam az ügyet, hogy ártatlanul ne hurcolják meg idős édesapámat és kollégámat.”

Az Indotekhez tartozó két cég a vád szerint 52, illetve 53 millió forint kárt okozott a költségvetésnek. Azonban a vádiratban foglaltak alapján a két társaság az eljárás megindulását követően önellenőrzéseket hajtott végre, melyek eredményeként kötelezettség-növekedésről adott számot, és az okozott vagyoni hátrányt teljes mértékben megtérítette.

Az október közepén kelt ügyészségi dokumentumban foglalt vádmódosítás részleteiről, valamint a Jellinek elleni vádiratról érdeklődve a 24 megkereste kérdéseivel a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészséget. Érdemi választ azonban nem adott a vádhatóság, mindössze annyit közöltek: „Jelenleg ebben az ügyben is folyamatos munkát végez az ügyészség, ezért az események kommunikációja jelenleg akadályozott.”

Jellinek Dániel pedig azt közölte:

Megkaptuk a hivatalos értesítést, hogy az ügyészség módosította a vádat, miután tisztáztam az édesapámra és kollégám terhére rótt cselekményeket, természetesen az összes ezzel járó következményt vállalva. A kérdéses számlák ügyében már egy évvel a NAV vizsgálatát megelőzően, 2021 novemberében önrevíziót hajtottunk végre, és a kapcsolódó, levont adókat a kamataival megfizettük, így sem az államot, sem a költségvetést nem érte kár.

Hozzátette,

az önrevíziózás egy teljesen mindennapos eljárás a cégeknél, ha valaki utólag saját maga javítja a bevallását és befizeti a pótlékot. Ezen túlmenően, az eset tanulságait levonva, a vállalatcsoport egészére új, szigorított teljesítés-ellenőrzési rendszert vezettünk be, hogy a hasonló helyzetek a jövőben elkerülhetők legyenek.

Az Indotek Csoport cégei egy olyan társaságtól, a Wind-Ip 21 Kft.-től fogadta be a fiktív számlákat, mely része volt a BKV és a CBA volt informatikai vezetője, Fuzik Zsolt nevével összeforrt számlagyárnak. A Fuzik-féle szervezetre 2021 nyarán, nyolcvan helyszínen egyszerre csaptak le a hatóságok. A vád szerint a bűnszervezet egy többszintű, takarítási és informatikai szolgáltatásokat nyújtó céghálózatot és számlagyárat működtetett. A nyomozók szerint a számlázási adatokból kiderült, hogy a kibocsátott fiktív számlákkal a csoport megrendelői jogosulatlanul csökkentették a fizetendő áfájukat, miközben a számlakibocsátó cégek nem végeztek valós tevékenységet.

A novemberben a bíróság elé kerülő számlagyáros ügynek politikai vetületei is vannak. Például egy olyan társaság is érintett benne, melynek 288 millió forintot utalt a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium. A 444 a számlagyár nyomozati iratai alapján számolt be a többi közt arról, hogy Pintér Sándor köréig is elvezetnek a szálak, ugyanis egy nappal azelőtt, hogy a hatóságok lecsaptak a bűnszervezet tagjaira, a belügyminiszter bizalmasának, Tasnádi Lászlónak a cége lett a tulajdonosa annak a vállalkozásnak, amelyik a BKV informatikai rendszerét működteti. A botrány mégis inkább baloldali politikusok révén került be a médiába, elsősorban a 2022-es országgyűlési választási kampányban. Fuzik ugyanis vádalku keretében több MSZP-s politikust is feldobott, akiket – állítása szerint – különféle üzletek kapcsán megkent.

A vallomása alapján gyanúsították, majd vádolták meg a volt XIV. kerületi polgármestert, az MSZP-s Horváth Csabát, valamint Tóth Csaba volt zuglói szocialista országgyűlési képviselőt, aki a gyanú szerint 280 millió forint kenőpénzt vett át. Mindkettőjüket a számlagyártól független – de azzal személyi és céges átfedéseket mutató – zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaélések miatt hallgatták ki. Vádat emeltek Baja Ferenc MSZP-s politikus és a szocialisták pártigazgatói posztjáról a minap lemondott Molnár Zsolt ellen is, ők a vád szerint szintén több tízmilliós kenőpénzeket vettek át, amit egyaránt tagadnak.

Jellinek Dánielt költségvetési csalás bűnsegédjeként egy uniós pályázathoz kapcsolódó ügyben 2022-ben már elmarasztalta a Kecskeméti Törvényszék. Bár nem értett egyet „az üzleti szokásoktól eltérő jogi értékeléssel”, elismerte a hibát, és az előkészítő tárgyaláson lemondott a további tárgyaláshoz való jogáról, elfogadta az elmarasztalást, ezzel megszabadult a további hátrányos jogkövetkezményektől, az esetleg évekig tartó bírósági tárgyalásoktól.