Kedden kezdte meg az Országgyűlés annak a jogszabálynak az általános vitáját, amely szerint Nagy Márton már idén dönthet arról, hol legyenek akkumulátorhulladék-feldolgozó üzemek, írja az Economx.
Illusztráció: Wolfgang Rattay / Reuters
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előterjesztésében került a pénzügyi közvetítőrendszert érintő és egyéb törvények módosítása a parlament elé, amelynek kedden kezdődött a vitája. Ebbe a törvényjavaslatba tették be azokat a passzusokat, amelyek szerint a jövőben az országban létesülő akkumulátorhulladék-feldolgozó üzemek helyszínét az iparügyekért felelős, azaz a nemzetgazdasági miniszter jelölje ki.
A javaslat, amely szerint a kijelölés 5 évig érvényes, tisztázza, mi az akkumulátorhulladék-feldolgozó üzem: az elektromos meghajtású gépjárműben használt ipari akkumulátorral, annak hulladékával és az akkumulátorgyártás gyártási hulladékával kapcsolatos újrafeldolgozási tevékenységet ellátó létesítmény.
A kijelölés feltétele, hogy a helyszínen legalább egymilliárd forint teljes költségigényű építési beruházás vagy kármentesítési eljárással egybekötött építési beruházás valósuljon meg.
A jogszabálytervezet szerint az iparügyekért felelős miniszter az akkumulátor hulladékfeldolgozó üzem helyszínét rendeletben állapítja majd meg.
A törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, a parlamenti tárgyalása 4-5 hétig tarthat, e szerint a menetrend szerint már idén dönthet Nagy Márton az akkubontó üzemek helyszínéről.
Az akkubontás és az akkumulátorok újrahasznosítása lehet a magyar kormány következő nagy projektje az akkumulátorgyárak felfuttatása után. A kormány ezen a területen is ázsiai társaságokkal működne együtt, de itt most, legalábbis egyelőre, nem Kína lehet az abszolút befutó.
Nagy Márton még augusztus végén egy, az iparágban éllovas dél-koreai cég vezetőivel tárgyalt a témában Budapesten. Akkor derült ki az is, hogy az akkubontóprojekt igencsak sürgős a kormánynak, miniszter akkor mondta, legkésőbb 2027-ig gondoskodni kell arról, hogy a világ legjobb technológiája álljon rendelkezésre Magyarországon, amely biztonságos és környezettudatos megoldást biztosít a nagy mennyiségű használt akkumulátor újrahasznosítására, a feldolgozott akkumulátorokból kinyerhető hasznos nyersanyagok újrafelhasználására.
Ahhoz pedig, hogy ez megvalósuljon, Nagy Márton szerint még idén el kell dönteni, hogy mely vállalatok, mely helyszíneken kezdhetik meg a beruházások megvalósítását.
Egyelőre Dél-Korea és Kína is versenyben van azért, hogy partner lehessen az akkubontás és -újrahasznosítás magyarországi felpörgetésében; a hazai cégek közül pedig a Mol volt az, mely már előre jelezte, hogy „aktívan” érdekli a téma, mert „a hulladékgazdálkodási koncessziójuk miatt adódik a természetes kapcsolódási pont”.
Magyarországon jelenleg is működik néhány akkumulátorhulladék-feldolgozó üzem, mint például a dél-koreai tulajdonú SungEl Hitech Hungary Kft. bátonyterenyei létesítménye, amelynek korábban határozatlan időre, a szennyezőanyagok kibocsátása miatt elvették a működési engedélyét is. Emiatt a lakosság és a zöldszervezetek is aggodalmukat fejezték ki korábban a nagyobb ipari üzemek lehetséges környezeti hatásai miatt.
Korábban írtuk: Az akkumulátorgyárak után jöhetnek a "környezetbarát" újrahasznosító üzemek is - Nagy Márton már Kínában kínálgatja hazánkat
