"Több véleményvezér is tudni véli: szeptember elején azért jöttünk elő a Bese Gergő-történettel, hogy eltereljük a figyelmet a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye egyes papjainak zaklatási és pedofilügyeiről, illetve az érintettek és a lehetséges tanúk nagypolitikai kapcsolatairól. Minthogy ebből egy szó sem igaz, most kifejezetten rátereljük a figyelmet az állam és az egyház összeépülésének ezen árnyoldalaira. Például arra, hogy a szexuális visszaélések elkövetői a világi védettség, a sérthetetlenség tudatában létezhettek. A ma már vádlott Rónaszéki Gábor a Pázmány-rektorral közös tanyáján politikusokat fogadott „nem politikusi minőségükben”. A frissen leleplezett Hatházi Róbert mentorát a kormány–egyház-kapcsolat kulcsfigurájaként jegyzik. A nagy túlélő Mészáros István pedig nem más, mint a vadászlobbi főpapja" - áll a Válasz Online friss összeállításában, alább olvasható a teljes írás.

„Az egyházi személyek ügyei az egyházakhoz tartoznak” – ezzel a mondattal ütötte el a Válasz Online által nyilvánosságra hozott Bese Gergő-balhét a miniszterelnök a szeptember eleji kötcsei pikniken. A papi szolgálat alól felfüggesztett dunavecsei explébános „férfibarát” életmódja persze a kormányzatnak is kellemetlen, Bese ugyanis a politikai kereszténység zászlóvivőjeként mutatkozó közszereplő volt: fellépett az „LMBTQ-propaganda” ellen, sőt – mint a Lakmusz kiszúrta – nemcsak megáldotta a Megafon-központ irodáit, hanem el is végezte a fideszes influenszerképzőt. Ő szentelte meg továbbá a Miniszterelnökségnek helyet adó egykori Karmelita kolostort, családi egyesületei bő 100 milliós támogatást kaptak az államtól, illetve a Magyar Hang értesülése szerint KDNP-s stábtagként is fizetést biztosított neki a hatalom. Bese egyébként a párt ifitagozata, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) vidékért munkacsoportjának vezetőjeként indult, forrásaink szerint pappá válása előtt a szervezet táboraiban is megjelent, majd – ahogy a Szemlélek írta – épp erős politikai bekötöttsége miatt találták meg nehezen a helyét az egyházmegyei struktúrában.

A félig pap, félig politikus Bese Gergő minapi lelepleződése után Perintfalvi Rita teológus dobta be a köztudatba, hogy csakis elterelés lehet a dunavecsei plébános melegpornó-felületekre „felkúszó” magánéletének taglalása – amely a kalocsa-kecskeméti pedofilügyek semlegesítését hivatott szolgálni. Háttérbeszélgetéseinken megtapasztaltuk: ezt a narratívát egyházi vezetők is osztják, mi több: Bese testvére szintén erre utalt a Gulyáságyú Média videójában. „Itt az a legnagyobb gáz, hogy van kettő darab pedofil pap, akiről egyáltalán nem esik szó (…), és tuti, hogy van valami elterelés a háttérben” – nyilatkoztatta ki Bese Gábor.

Ki kell ábrándítanunk az eltereléshívőket: ahogy podcastadásunkban is egyértelművé tettük, lapunk éppen azért állt elő a Bese-üggyel, mert úgy érzékeltük, hogy a történetet el akarják tussolni – noha a bizonyító erejű akta hetek óta ott keringett kormányzati és egyházi körökben. Ráadásul mindössze annyit tettünk, hogy jól célzott kérdéseket küldtünk olyan címzetteknek (nuncius, érsek), akik nem voltak abban a helyzetben, hogy hazudjanak az ügy lényegét illetően. Elszántságunkat csak fokozta, hogy miközben Bábel Balázs érsek már augusztus végén eltiltotta Bese Gergőt a nyilvános szereplésektől, a plébános magabiztosan posztolgatott tovább a Facebookon és más felületeken. Állítólag abban a tudatban, hogy ő a „Fidesz papja”, ergo megvédi a politika.

A Perintfalvi-képlet annyiban viszont megállja a helyét, hogy a kormányzati kommunikáció a papi pedofilügyeket is próbálta lecsavarni – erre tényleg utalnak jelek.

Mi történt pontosan? A Bese-téma publikálásának napján, nem sokkal cikkünk élesítése után a PestiSrácok.hu megjelentette Füssy Angéla írását, amely arról szól, hogy példaértékű eljárások zajlanak gyermekvédelmi célzattal a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében, s ezeken a közelmúltban két plébános is fennakadt. A lap egyértelművé tette, hogy lesz folytatás – azaz tényfeltáró riportsorozatban mutatják majd be, hogy „lelkileg mit élnek át és egyáltalán hogyan válnak áldozattá a kiszolgáltatott gyermekek”. Nos, a szerző azóta meg is jelentette cikksorozatának első részeit (A ministránsfiúk címmel); csakhogy meglepetésre nem a kormánypárti PestiSrácok.hu hozta a saját főmunkatársa által írt folytatásos szöveget, hanem a Mi Hazánk Mozgalom ügyeit képviselő Magyar Jelen, tehát egy – legalábbis pro forma – ellenzéki orgánum.

A Füssy Angéla-cikkekből több részlet kiderült: például az, hogy a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség többrendbeli, hatalmi, befolyási viszonyával visszaélve elkövetett szexuális visszaélés miatt emelt vádat Rónaszéki Gábor volt kiskunfélegyházi plébános ellen 2019–2022-es cselekmények miatt. A vádiratban négy áldozat szerepel, közülük ketten 14 év alattiak. A sértett fiúk hittancsoportokból és más ifjúsági közösségekből kerültek ki – a pap a leginkább rászorulókat élelmiszeradományokkal csalta magához. A másfél éve letartóztatott Rónaszéki az egyházi belső eljárásban részben beismerte tetteit, a Kiskunfélegyházi Járásbíróság előtt most hétfőn kezdődött világi perben – ahol nyitóképünk is készült – viszont tagadó pozícióból indult, így akár 15 évet is kaphat. A vádlottat Bábel Balázs még 2022. november 29-én függesztette fel a papi szolgálat alól, rendőrségi feljelentést pedig 2023 februárjában tett a kalocsa-kecskeméti érsek hivatala. Ferenc pápa napra pontosan egy éve laicizálta, azaz bocsátotta el a papi rendből Rónaszékit – aki ezzel egyházi szempontból a legsúlyosabb büntetéssel szembesült.

Ennél sokkal frissebb Hatházi Róbert kecskeméti plébános ügye: az ő gyermekvédelmi eljárásban való érintettségéről idén augusztus 22-én – tehát két héttel a Bese Gergő-történet robbanása előtt – adott ki anonimizált közleményt a főegyházmegye érseki hivatala. A Magyar Jelen cikke szerint esetében legalább öt sértettről beszélhetünk; közülük négyen Kecskeméten voltak ministránsok, de az áldozatok között egy másutt – állítólag még gyerekként vagy kiskamaszként – behálózott személy is szerepel. Bábel Balázs gyorsan felfüggesztette Hatházit, jelenleg zajlik a belső kánonjogi vizsgálat, illetve világi részről a Nemzeti Nyomozó Iroda is akcióba lépett. A Népszava egyértelműen fideszes kötődésűként beszél a volt kecskeméti papról, de forrásaink szerint „inkább csak arról volt szó, hogy a kelleténél talán többet smúzolt a kormánypárti vezetésű város arcaival”. Itt az igazi politikai tényező nem ő, hanem a kisegítő lelkészként a Szentcsalád Plébániához rendelt Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára – de erről később.

Egy biztos: Bese Gergőhöz hasonlóan Rónaszéki Gábornak és Hatházi Róbertnek is lehetett oka arra, hogy bízzon az egyház és az állam összefonódásában, abban, hogy a világi hatalmasok védettséget biztosítanak. Hiszen annak idején a Kalocsán szolgáló Mészáros István is „megmentődött” – noha minden kétséget kizáróan zaklatott egy tőle hatalmi függésben lévő, 18 éves kispapot.

Ma mégis Mészáros a vadászlobbi főpapja. Az övé persze nem pedofilügy, de az egyház belső erkölcse szerint mindenképp üldözendő cselekedet. (Még erre is visszatérünk.)

A Magyar Jelenben megjelent cikkekben nincsenek politikai szálak – Füssy Angéla szerint nem szerencsés, ha ezeknél az eseteknél a közélet színpadára fókuszálunk. Ez lehet legitim alapállás, mi azonban a történtek megértéséhez elengedhetetlennek látjuk azon felsőbb kapcsolatok bemutatását, amelyek magabiztossá tehették Rónaszéki Gábort és Hatházi Róbertet, illetve máig „nem hagyták leesni” a porondról Mészáros Istvánt.

Archív: Rónaszéki Gábor papi szolgálat közben (forrás: Félegyházi Közlöny)

I. Közös szentmisék Rónaszéki Gáborékkal

A most hétfőn bíróság elé vezetett Rónaszéki Gábor nem egyszerű explébános. Nem csupán arról híres, hogy szolgált Foktőn, Jánoshalmán, Kiskunfélegyházán, majd végül felfüggesztéséig Nagybaracskán. Néhány éve még a 30-40 legbefolyásosabb magyar egyházi személyiség közé sorolták – mint a budapesti Központi Papnevelő Intézet rektorhelyettesét, prefektusát, vagyis a hazai utánpótlás- és elitképzés „atyamesterét”. Főnöke, a papnevelde vezetője ebben az időszakban Kuminetz Géza – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelenlegi rektora – volt, akivel kezdőként már a hittudományi akadémiát is együtt végezte. A legendás Rónaszéki–Kuminetz-barátság gyakran téma volt felsőbb egyházi körökben; sokan tudni vélték, hogy

a két pap közös „relaxációs” tanyát tart fenn Jánoshalma határában, ahol olyan politikusvendégek is megfordultak, mint a térség fideszes parlamenti képviselője, Bányai Gábor, illetve a korábban kalocsai – majd országos listás – mandátummal rendelkező Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

A Pázmány rektora kérdésünkre mindezt megerősítette, azzal a kiegészítéssel, hogy az ingatlan tekintetében „már nem áll fenn a közös tulajdon”, illetve vendégeik „nem politikusi minőségükben” tették tiszteletüket a tanyán, ott „nyilvános szentmisék voltak”. (Bányai 2021-ben maga nyilatkozott arról, hogy Covid-betegsége idején Rónaszéki adta fel neki a betegek kenetét.) Kuminetz Gézánál arról is érdeklődtünk, hosszú barátságuk idején észlelte-e bármikor, hogy Rónaszéki Gábornak van egy másik, abnormális élete. „Ismeretségünk alatt nem láttam semmi jelét ennek” – felelte, illetve egyértelművé tette, hogy őt nem hallgatták meg egyházi és világi hatóságok a pedofilügy feltárásakor.

Rónaszéki Gábor számára egyébként „adottság” is volt a politikai közelség. Sógornője az a Rónaszékiné Keresztes Monika, aki korábban a Fidesz erzsébetvárosi választókerületi elnökeként, majd a Kásler-érában magyar zenei nevelésért felelős miniszteri biztosként érvényesült. A volt plébános bűneiért a családtagjai nyilvánvalóan nem felelnek – viszont ezt a rokoni szálat, mint „a döntéshozók felé történő kapcsolatépítés egyik lehetséges irányát” szinte minden egyházi informátorunk szükségesnek tartotta felemlegetni. Ahogy azt is, hogy

Rónaszéki Gábort meglehetősen furcsa körülmények között „tüntették el” 2022-ben a hívek szeme elől.

Két éve nyáron Bábel Balázs még ünnepélyes keretek között búcsúztatta Kiskunfélegyházáról az ízületi bántalmaira hivatkozó papot – szolgálati helyét pedig a „világ végére”, a szerb határhoz közeli Nagybaracskára tette át. Az érsek, mint írtuk, három-négy hónappal később már fel is függesztette Rónaszékit a papi szolgálat alól, aki annak rendje és módja szerint rögvest elhagyta a községet. Ám az egyház először csak 2023 márciusában kommunikálta a pedofilgyanút – akkor is az érintett nevének megjelölése vagy kiszivárogtatása nélkül. (Azzal, hogy rendőrségi feljelentés is született, Bábel Balázs törvényesen, a Ferenc pápa által megkövetelt új iránynak megfelelően járt el.)

A Magyar Katolikus Egyház 2022-es kampányplakátja Hatházi Róberttel

II. Tanúmeghallgatás Hatházi Róbert ügyében

A frissebb pedofilgyanús esetek, vagyis Hatházi Róbert története talán még kellemetlenebb az egyháznak – és valamelyest a politikának is. Miként a fenti kép igazolja, 2022-ben éppen a felfüggesztett kecskeméti plébános volt a katolikusok egyszázalékos kampányának papi arca. A Magyar Jelen cikksorozata ráadásul nem győzi hangsúlyozni: Hatházi részben annak köszönhette kiemelt megbízásait (ő vezette például a sekrestyei szolgálatot a pápalátogatáson, illetve a kezdeti pillanatoktól benne volt a szervezőgárdában), hogy bizalmas kapcsolatot ápol(t) a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkárával. Tóth Tamást már meg is hallgatták tanúként a fiatalkorúak sérelmére elkövetett szexuális visszaélések gyanúja miatt indult belső egyházi eljárásban – ahová ráadásul saját jogásszal érkezett, vagyis eleve védekező alapállást választott.

Miként az előző pontban láttuk, nem magától értetődő, hogy közeli barátokat is faggatnak egy efféle vizsgálat során – Kuminetz Géza például azt állítja, neki nem kellett megnyilatkoznia a Rónaszéki-nyomozásban. Tóth Tamás ráadásul azt írta lapunknak: igaz, hogy kisegítő lelkészi minőségben a Hatházi-féle Szentcsalád Plébániához tartozik, lakóhelye azonban Budapesten van, „a plébánia területén lakással, szobával soha nem rendelkeztem, illetve nem rendelkezem, ott leginkább vasárnapi szentmise-szolgálatot teljesítettem és teljesítek – amikor erre egyéb feladataim lehetőséget adnak”. Márpedig ha a titkár tényleg ennyire lazán kapcsolódik a tetthelyhez, nem világos, miért kellett saját jogásszal felvérteznie magát egy – alapból nyilván nem ellenséges – egyházi eljáráshoz. Próbáltuk Tóth Tamás motivációit megérteni, de ezekre a kérdéseinkre nem felelt.

Semjén Zsolt négy éve a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetéssel ismerte el Tóth Tamás munkáját

Azt is tudakoltuk az MKPK titkárától, nem azért hallgatták-e meg tanúként, mert a vizsgálat során felmerült, hogy egyes sértettek esetleg már korábban tájékoztatták őt Hatházi Róbert állítólagos visszaéléseiről. „Fenntartva azt, hogy az egyházi és az állami törvények értelmében jogerős döntésig minden esetleges elkövetőt bármely ügyben megillet az ártatlanság vélelme, jeleznem kell, nincsen tudomásom arról, hogy az ön által említett gyanúról bármely direkt vagy indirekt jelzés jutott volna el hozzám” – írta válaszában Tóth Tamás.

Jelenleg tehát nem tudhatjuk, a Hatházi-ügy merre tart, arról viszont több forrásunk is beszélt, hogy a botrány kirobbanásáig a titkár esélyesnek tűnt a kalocsa-kecskeméti érseki székre – Bábel Balázs közelgő nyugdíjba vonulása után. Annál is inkább, mert Tóth Tamást a kormány–egyház-kapcsolat kulcsfigurájaként tartják számon mindkét oldalon; Semjén Zsolt négy éve a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetéssel ismerte el az atya áldozatos munkáját. Úgy tudjuk, az állami fél kifejezetten elégedett azzal is, hogy az MKPK sajtóosztályát az a Sebő Balázs vezeti, aki korábban a Miniszterelnökség Tájékoztatási Főosztályán volt osztályvezető.

Mészáros István, a kalocsai Szent István-templom igazgatója beszédet mond az Emberi Erőforrások Minisztériuma Speciális Gyermekotthoni Központ, Általános Iskola és Szakiskola tanévnyitó ünnepségén Kalocsán 2020. szeptember 7-én (fotó: MTI/Illyés Tibor)

III. Vadászkalandok Mészáros Istvánnal

„Ha létezik minden elemében igazolt egyházi zaklatási történet, akkor Mészáros István kalocsai templomigazgató esete ilyen. Ez nem friss és nem is pedofilügy, viszont a mostani rapid eljárások (Bese, Rónaszéki, Hatházi) közepette akár elő is törhetne a lappangásból. Annál is inkább, mert Mészáros százszázalékosan megúszott mindent: le kellett ugyan adnia a nagy rangnak számító általános helynöki tisztséget, viszont közben boldog prépost-kanonokként működhet. Ha lett volna bármilyen cezúra az életében, akár egyszer is jelét adta volna, hogy kész visszahúzódni a puritán krisztusi létbe, talán begyógyult volna a seb, de így nem megy.”

"Ittam belőled. Szeretkeztem veled. A vágyaim netovábbja vagy, az én gyönyörűségem, akivel így kell kommunikálnom, mert nem küldhetem el emailben, nem mondhatom el telefonban. Nem bízhatok meg benned sem. Tragédia” – áll a Mészáros kézjegyével ellátott levélben, amelyet a címzett egy időre nyilvánosságra hozott a Facebook-oldalán.E kifakadás gazdája egy megtisztuláspárti pap a kalocsa-kecskeméti főegyházmegyéből. A 444 – és nyomában a 24.hu – négy éve tényleg mindent megírt Mészáros Istvánról és a tőle függésben lévő kispapról. Előkerült bizonyítékként egy, az idősebb fél által írt szerelmeslevél, amelyben a mai prépost-kanonok nyíltan beszél vágyairól és a közösen átélt élményekről. A szöveg eredetiségét soha nem vitatta senki, viszont ugyanez a Mészáros István jelenleg az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun vármegyei szervezete etikai bizottságának elnöke. Ez a klub állandó együttműködésben áll a Semjén Zsolt vezette Országos Magyar Vadászati Védegylettel – és persze előfordul, hogy a közös „Hubertus-szentmisét” és az új vadászok fogadalomtételét Mészáros celebrálja.

Az igazi újdonság annyi a sztoriban, hogy az egykori áldozat ma már nem pap, hanem a Mi Hazánk Mozgalom kiskunhalasi politikusa. Nem tudhatjuk, a Magyar Jelen cikksorozata elér-e majd Mészáros Istvánig, de ez utóbbi információ birtokában ezen sem csodálkoznánk. Az meg majd kiderül, hogy a kalocsa-kecskeméti ügyekből következik-e valami, ami a teljes magyar egyház megújulása – ad absurdum a politikáról való leválása – irányába mutathat. A fenti tényeket olvasva persze akár a kormánypártok is megvilágosodhatnának: ha ilyen szinten telepednek rá az egyházakra, ha papokat „kényszerítenek” anyagi és személyes hálózataikba, akkor bizony nemcsak a választási dicsőségben osztoznak, hanem a közfelháborodást okozó egyéni bűnök is közös teherré válnak (lásd különösen a Bese-ügyet). A tétel azonban fordítva talán még igazabb: a kis magyar államegyházias modellben a klérus hitelességét nemcsak a belső „botlások” gyengítik, hanem a nagypolitikai bűnökhöz (korrupció, egyebek) való kritikátlan viszony is.

•

Frissítés: cikkünk megjelenése után Bábel Balázs közleményt küldött lapunknak. „A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye megdöbbenéssel értesült arról, hogy egyes sajtótermékek újságírói a főegyházmegyében a hatályos egyházjog és a vonatkozó szentszéki rendelkezések szerint zajló, gyermekvédelmi ügyben indult vizsgálat kapcsán, annak lezárulta előtt olyan állításokat is közölnek, amely tévesek, az eljárás hitelességét veszélyeztetik, továbbá az eljárás alá vont személye mellett a főegyházmegye több papjával, így mások mellett az MKPK titkárával szemben téves, vagy nem bizonyított állításokat fogalmaznak meg, így rendkívül károsak. Le kell szögezzük, az egyházi vizsgálat lefolytatói és a meghallgatottak az egyházi jog szerint jártak el, az egyházi eljárási lépéseket maradéktalanul betartották” – írja a kalocsa-kecskeméti érsek.

A Válasz Online megjegyzése: Értetlenül állunk Bábel Balázs közleménye előtt, hiszen abban semmilyen konkrétumra nem tér ki, csak általánosságban beszél káros állításokról. Lapunk a cikk összes fontosabb szereplőjének pontos kérdéseket küldött – például Tóth Tamásnak is. Őszintén sajnáljuk, hogy az MKPK titkára csak bizonyos kérdésekre válaszolt, a többit pedig homályban hagyta. Meggyőződésünk, hogy pedofilügyekben nem az okoz kárt, aki kérdezni merészel…