Beköszöntött az ősz, útjára indult a Fekete István Szabadegyetem soron következő, 2024/2025-ös őszi/téli szemesztere. Az első előadást Pöltl Ákos tartotta, aki a digitális tér veszélyeiről értekezett. Reflektorfényben a gyerekek helyzete volt, így az előadás nagyjából 90 százaléka a rájuk leselkedő (digitális) veszélyekről szólt.

Illusztráció: Freepik.com

Pöltl az előadás elején leszögezte, hogy máskor is volt már technikai forradalom (rádió, tv), de csak az okostelefonok betörésekor növekedett a depressziós kamaszok száma 2010 és 2015 között, amint arra több releváns kutatás is rámutatott. 2012-ben a kamaszok jelentős része nem volt elégedett az életével, ez is a depresszió számlájára írható.

A közösségi média elveszi az időt a fejlődésükhöz szükséges tevékenységektől, így például alvástól, személyes találkozásoktól, fizikai aktivitástól. 8 éves korban a gyerekek 31 százalékának van már okostelefonja – mondta Pöltl.

Egy kamasz átlag 8 óra 39 percet tölt a telefon képernyője előtt, és ebben nincs benne az az időszak, amit tanulással, képzéssel tölt.

Az alkalmazások versenyeznek a gyerek figyelméért, a figyelemtortából minél nagyobb szeletet szeretnének kihasítani, mivel a cégek ott hirdetnek, ahol a legtöbb időt töltik a fiatalok. A figyelem a mai világban a legjövedelmezőbb erőforrás – szögezte le az előadó.

A képernyőn feltűnő kis ikon indítja el a gyerek figyelmét, hogy nyissa meg az alkalmazást, kapott-e lájkot vagy kommentet, majd energiát fektet az alkalmazásba. Egy idő után a kiváltó okra már nincs szükség, magától néz rá az alkalmazásokra. Ez leginkább a pavlovi reflexekhez hasonlítható.

Az alkalmazások ingyenesek, így „te vagy a termék”. Adatokat gyűjt az adott személyről, így a tartalomajánlást személyre tudja szabni, így több időt tölt a delikvens az alkalmazásban.

A gyerekeknél nem a szükséges agyrész fejlődik, ha túl sokat tölt képernyő előtt. Nem alakul ki az érzelmi intelligencia, a szociális készség, megfelelő kommunikáció, megoldáskészség stb.

Vannak olyan tevékenységek, amely nem normális mértékben növeli a dopamint, hanem dopaminsokkot okoz. Ha dopaminsokkot kapunk, a szervezet drasztikusan csökkenti azt, így még többet akarunk abból a tevékenységből (pl. videojáték), ami drasztikusan megemeli újra. De egy idő után ehhez hozzászokunk, függővé válunk – emlékeztetett az előadó.

Az eszköztúlhasználat első fázisa, hogy a gyerek unalmasnak találja azokat a tevékenységeket, melyeket régen szeretett. A videojátékok erőszakra kondicionálnak, érzéketlenné teszik a gyermekeket az erőszak iránt – mondta Pöltl.

Azokban az országokban, ahol jelentős IT-befektetést végeztek az iskolákban, nem javult a tanulók tevékenysége. Sőt, 2008 és 2017 között 14 országban elvégzett kutatások alapján tudjuk, hogy a mobilhasználat rontja a tanulók teljesítményét.

Az iskolában a mobil – ha tanulásra is használják – mindig el fogja vonni a diák figyelmét, hiszen a szórakoztató tartalom iránt érdeklődnek majd.

Fotók: Bogoly Zoltán

Végül a megoldásokra világított rá a szakember, ezek közül először a zsákutcákat említette meg.

A tudatos használat csak egy mítosz, a gyerek nem képes erre. A képernyőidő kiegyensúlyozása sem működik – mondta.

A szülők szerepe is fontos. Egyrészt amikor a gyerek jobban használja a telefont, mint a szülő, a szülő egész egyszerűen nem szolgál mintával a gyereke felé, nem fog rá a gyerek felnézni. Viszont az is probléma, ha a szülő túlzott mobilhasználattal rossz példát mutat a gyerekének.

Jonathan Haidt amerikai szociálpszichológus tanácsait érdemes megfogadni Pöltl Ákos szerint.

Ezek a következők:

1. Ne kapjon a gyerek 14 éves koráig okostelefont.

2. Ne legyen közösségimédia-felhasználó 16 éves korig.

3. Tegyék okostelefon-mentessé az iskolákat.

4. Sokkal több felügyelet nélküli szabad játék, önállóság gyerekként.

A Fekete István Szabadegyetem soron következő előadása október 17-én lesz, ekkor ifj. Hegedűs Loránt református lelkipásztor tart előadást Nemzeti sorskérdéseink az Ige fényében címmel.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info