Megkezdődött az árvízi védekezés legkomolyabb és legnehezebb szakasza, ami a számítások szerint jövő hét csütörtökig tart - közölte a miniszterelnök sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
Orbán Viktor azt mondta: kedd éjjel, szerda hajnalban belépett Magyarország területére az árhullám várhatóan legmagasabb vízszintje, mostantól az a feladatuk a vízügyeseknek, a katasztrófavédelemnek, a honvédségnek, a belügynek és az önkénteseknek is, hogy kikísérjék az árhullámot a Lajtától, tehát az ország nyugati végpontjától délre, amíg el nem hagyja Szerbia felé Magyarországot.
Ez az időszak a legnehezebb a védekezésben, mától számítva körülbelül egy hétig, nyolc napig tart majd - hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette: úgy számolnak, hogy jövő csütörtökön hagyja el a déli határánál a legmagasabb vízszint Magyarország területét.
"A védekezésben részt vevők magabiztosan és szervezetten végzik a munkájukat"
A dunai árhullám Dévénynél tart, Budapesten várhatóan szombat délután, este tetőzhet a folyó a 2013-as vízállásnál 40-50 centiméterrel alacsonyabban, 846 centiméteren; a budapesti rakpartokat valamikor a jövő hét közepén nyithatják újra - mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor közölte, a védekezésben részt vevők rendkívül magabiztosan és szervezetten végzik a munkájukat.
Orbán Viktor ismertetése szerint a Lajta csütörtökön Mosonmagyaróvárnál fog tetőzni a valaha mért legmagasabb vízszintet megközelítve.
Közölte, jelenleg 544 kilométer hosszúságban folyik árvízi védekezés a Dunán, a Lajtán, a Rábán és a Marcalon.
Közölte azt is, hogy kétféle védelmi rendszer van Magyarországon. Vannak olyan szakaszok, amelyekért az állam, és vannak olyanok, amelyekért az önkormányzat tartozik felelősséggel. Az állami védettségű területeken a készültségi szint elérte a 100 százalékot. Az önkormányzatok nagy részénél is így áll a helyzet, de van néhány település, ahol még nincsenek 100 százalékon, de mindenhol 50 százalékon áll a készültség - fejtette ki. Hozzátette: az árvízvédelmi operatív törzs reggeli ülésének egyik legfontosabb pontja az volt, hogyan biztosítsák az önkormányzati és az állami védekezés összehangolásának legoptimálisabb formáját.
Ez is működni fog - jelentette ki, hozzátéve, az ülésen Karácsony Gergely főpolgármester is ott volt.
Összesen 4392 ember dolgozik a védekezésben
A vízügy, a honvédség, a katasztrófavédelem, a rendőrség és elítélt rabok, összesen 4392 ember vesz részt az árvíz elleni védekezésen; jelenleg Pilismarót, a 11-es főút egyes szakaszai, a Margitsziget és a Batthyány téri 2-es metró a legnehezebb helyszínek - mondta Orbán.
A miniszterelnök jelezte: a Duna és a Lajta mosonmagyaróvári szakaszánál 12 kiemelt állami helyszínen folyik védekezés, töltésmagasítás, fóliázás, nyúlgátépítés. Ezen a területen a felhasznált homokzsákok száma 39 335.
Az önkormányzati védvonalakon 31 kiemelt helyszínen zajlik munka, ott eddig 1 millió 421 500 homokzsákot töltöttek meg, amelyeket nagy részben fel is használtak.
Pilismaróton körülbelül 500 ember dolgozik, 35 ezer homokzsákot kellene beépíteni, a nyúlgát készültsége most hagyja el a 70 százalékot, "tehát ott dolgoznunk kell" ma és holnap - mondta.
A 11-es főút egyes szakaszait nem lehet megvédeni, az operatív törzs ezért úgy döntött, hogy megkerülő utakat nyitnak a lezárt szakaszok helyett.
Orbán Viktor kitért arra: nehéz helyszín a Margitsziget és a Batthyány téri 2-es metró, ahol nem tudják megakadályozni, hogy a víz beszivárogjon, de a vízügyesek vállalták, hogy a víznyelő rácsok felé tudják terelni a beszivárgó vizet, így talán még a metró közlekedését sem kell leállítani.
Fontos döntés volt a védelmi rendszer megerősítése 2013 után
Komoly, fontos sikernek nevezte Orbán Viktor, hogy 2013 után 435 milliárd forint értékben hajtott végre a kormány árvízvédelmi fejlesztéseket, beruházásokat. Ezek eredményeként most több helyen nincs szükség további védekezésre, mert a megépített védművek jól működnek, és megtartják a vizet.
A miniszterelnök felidézte: a Duna mentén egy 150 milliárdos fejlesztési programot hajtottak végre, melynek köszönhetően olyan helyeken, ahol "2013-ban igencsak rezgett a léc", mint például Komáromnál, hogy meg tudják-e védeni az adott partszakaszokat, most nincs is szükség önkéntesekre, homokzsákra, nyúlgátépítésre vagy a gátszint emelésére.
Most látszik az is, hogy jó döntés volt a Mosoni-Duna torkolati műtárgynak a megépítése. A létesítmény, amit 2022-ben adtak át, lehetővé teszi, hogy a dunai árvizeket kizárják a Mosoni-Duna-ágból, megvédve ezzel Győrt. Ugyancsak fontos volt a Barát-patak torkolati műtárgyának megépítése - tette hozzá Orbán Viktor.
A jövőbeni feladatokról szólva kiemelte: a mostani árvíz levonulása után "sietnünk kell" Esztergomban, ahol éppen most "építjük a magasabb gátat", "erősítjük a védműveket". Emellett egy 40 milliárd forintos program keretében fejlesztik a szigetközi mellékág védekezését.
(MTI)
