Pintér Sándor belügyminiszter társadalmi egyeztetésre bocsátotta a nevelő-oktató munka során alkalmazott tartalomszabályozók ismeretéről és az elrendelhető képzés teljesítési kötelezettségéről szóló miniszteri rendelettervezetét. Az észrevételeket augusztus 13-ig várják, írja az Index.
Az óvodákban, általános iskolákban, gimnáziumokban, szakgimnáziumokban, szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban foglalkoztatott pedagógusokra kiterjedő, szeptember 1-től hatályba lépő rendelettel tanulni és vizsgázni küldené az oktatókat a tárcavezető. A nevelő-oktató munka során alkalmazott tartalomszabályozókkal összefüggő ismereteit képzés keretében kellene megújítaniuk a pedagógusoknak, a képzést követően pedig számot kellene adniuk az ismeretekről.
Az óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógusoknak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával kapcsolatos, a tanító, a tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógusoknak a Nemzeti alaptanterv és az azon alapuló, végzettségéhez és szakképzettségéhez kapcsolódó kerettantervek, alapprogramok, irányelvek, valamint az érettségi vizsgakövetelményekben foglaltak, munkakörének és szakképzettségének megfelelő ismeretéről kellene számot adnia.
A képzést és a számonkérést az Oktatási Hivatal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bevonásával szervezi meg, tízórás távoktatási képzés keretében kell teljesíteni egy alkalommal, az NKE által működtetett informatikai továbbképzési rendszerben.
A pedagógus egy, az NKE által meghatározott képzési-számonkérési időszakban venne részt, a képzéshez kapcsolódó számonkérést 2024. szeptember 1. és 2025. január 31. között lehetne teljesíteni. A sikeres teljesítéshez a pedagógusnak húsz kérdésből legalább tizenöt kérdésre kellene helyesen válaszolnia.
Sikertelen számonkérés esetén, azt követően a számonkérést két alkalommal ismételheti meg a képzési-számonkérési időszakban. A képzés teljesítését követően a hivatal a pedagógus részére tanúsítványt állít ki, amely megfelelt vagy nem megfelelt eredményt tartalmazhat.
A pedagógusnak a tanúsítványt annak kézhezvételét követő három napon belül a munkáltatója részére, új jogviszony létesítésekor az új munkáltatónak is be kellene mutatnia. Átirányítás esetén a képzést egy alkalommal kell teljesíteni azzal, hogy ha az átirányítást megelőzően a képzést már adott szakképzettség alapján teljesítette a pedagógus, az átirányítást követően már nem kell új képzést elvégezni.
Szabályoznák a telefonhasználatot is
Pintér Sándor rendelettervezete egy korábbi rendeletet is kiegészítene, módosítaná a pedagógusok mobiltelefon-használatát. A normaszöveg szerint a pedagógus a tanórai és egyéb foglalkozások ideje alatt, valamint tanulói felügyelet ellátása során a birtokában lévő mobiltelefont és egyéb digitális, infokommunikációs eszközt csak a neveléssel-oktatással összefüggő célokra használhatja.
Kivételt képeznének az iskola pedagógiai programjában szereplő, intézményen kívül szervezett programok, valamint azok az esetek, amikor a nevelő saját vagy más életét, testi épségét, vagyonát közvetlenül fenyegető veszélyt más módon nem tudja elhárítani, ha szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésének elhárítása, elkövetése érdekében segítségkérésért folyamodna.
Frissítés: reagált Pintér tárcája
„A szóban forgó miniszteri rendelettervezet társadalmi egyeztetés alatt áll. Szakmai egyeztetést folytatnak a Nemzeti Pedagógus Kar, a családszervezetek, a pedagógus-szakszervezetek és az egyházak közül egyedül véleményt megfogalmazó Magyarországi Református Egyház képviselői a tárca munkatársaival” – mondta a Belügyminisztérium a szakmaverzum.hu-nak.
Az óvodapedagógus vagy tanító, tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógusoknak jelentős mennyiségű, de jól körülhatárolható tartalomszabályozókról naprakész ismerettel kell rendelkezniük, melyek alapvetően határozzák meg munkájukat. Az óvodapedagógusoknak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával kapcsolatos, a tanító, tanár munkakörben foglalkoztatottaknak a Nemzeti alaptantervvel és az azon alapuló, szakképzettségükhöz kapcsolódó kerettantervekkel, alapprogramokkal, irányelvekkel összefüggő ismereteik folyamatos megújítása, valamint annak biztosítása, hogy a nevelő-oktató munkájuk során a központilag meghatározott tartalomszabályozók mentén végezzék hivatásukat, kulcsfontosságú a magas színvonalú köznevelési feladatellátás biztosításához – válaszolta a tárca arra a kérdésre, mi a döntéshozók célja a NAT-ból történő számadás előírásával.
A képzés azért is szükséges, mert a továbbképzés jelenlegi rendszerében minden továbbképzés választható, így egyes pedagógusok a végzettségük frissessége, mások életkoruk miatt mentesülnek a továbbképzések generális kötelezettsége alól, számos pedagógus pedig az elmúlt hét évben már teljesítette a számára előírt 120 órányi továbbképzést. Erre figyelemmel a jelenlegi szabályozási környezetben csak így érhető el egy átfogó, minden pedagógust érintő képzés – tették hozzá.
A sikeres teljesítéshez a pedagógusoknak húsz kérdésből tizenötre kell helyesen válaszolniuk. Ha az első számonkérés sikertelen, azt még két alkalommal lehet megismételni.
A képzés teljesítését és eredményét a pedagógusok új, ugyancsak szeptembertől induló – sokat bírált – teljesítményértékelése során is figyelembe fogják venni.
Korlátozzák a mobilt, de mégsem?
„A pedagógusok mobiltelefon-használatára vonatkozó egységes szabályozás kialakítása az elmúlt évek tapasztalatai alapján vált indokolttá, annak érdekében, hogy a pedagógus ne használja az eszközt nevelési-oktatási feladatai ellátása alatt nem nevelési-oktatási célra, például dolgozatírásra vagy udvari felügyelet alatti üzenetváltásra” – válaszolták ennek kapcsán a Szakmaverzumnak.
Vagyis a mobiltelefonok magáncélú használata kerülhet korlátozásra, hiszen abban mindannyian egyetértünk, hogy egy pedagógus figyelmének a gyermekekre és az oktatásra kell fókuszálnia. Oktatási célokra – ahogy ez a tanulók mobiltelefon-használatának szabályozásában is megjelenik – a továbbiakban is használhatók a készülékek, hiszen kiemelten fontos cél a digitáliskompetencia-fejlesztés és a tudatos eszközhasználat elsajátítása, alkalmazása – tették hozzá.
Kérdés, hogy mindezt ki és miként ellenőrzi.
Meggyőző érvek?
Az Index feltette azt a kérdést, nem félnek-e attól, hogy a szigorítás a pedagóguspálya további presztízsvesztéséhez vezet: kevesebben jelentkeznek tanári szakra, és több pedagógus hagyja el a pályát?
2022-ben és 2023-ban 10-10 százalékkal, idén 32,2 százalékkal nőtt a pedagógusok bére, jövőre pedig a tervek szerint 21 százalékkal emelkedik. A pedagógiai szakokra az idén csaknem 13 ezer hallgatót vettek fel, kétszer annyit, mint 2022-ben. Akit ezek a tények nem győznek meg, nem lehet semmivel meggyőzni – válaszolta a Belügyminisztérium.
A PDSZ emiatt is kiakadt
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tiltakozik Pintér Sándor legújabb tervei ellen.
A PDSZ Országos Választmánya szerint a fentiektől a pedagógusok teljesítményének minőségi, mennyiségi mutatói nem növekednének. Aggályosnak nevezik, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amelynek még nincs akkreditált tanárképzési programja, közreműködjön bármilyen tartalmi szabályozásra vonatkozó pedagógusképzésben. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy az oktatási kormányzat a következő tanévben a szakszervezetek, szakmai szervezetek és a pedagógusok széles körű bevonásával vizsgálja felül, és dolgozza át a Nemzeti alaptantervet.
A PDSZ szerint Pintér Sándor belügyminiszter rendelettervezete alapján a pedagógusok terhei tovább növekednének, a képzésre fordított időt a gyerekekkel való foglalkozásokra szánt időkeretből vennék el, így csökkenhetne a foglalkozások minősége. A képzés összekapcsolása a teljesítményértékelési rendszerrel, annak eredményeit még irrelevánsabbá tenné.
A PDSZ továbbra is olyan valódi oktatási reformokat sürget, amelyek keretén belül a pedagógus-továbbképzési rendszer ténylegesen a 21. századi igényeket szolgálja ki. A szakszervezet szerint a mobilhasználat szabályozását a jogalkotónak meg kellene hagynia intézményi hatáskörben. A tervezet megalázó az értelmiségi hivatást gyakorló pedagógusoknak. A PDSZ elutasít minden olyan tervet, amely többletmunkát jelent az érintetteknek, külön díjazás nélkül, és követeli a rendelettervezet elvetését.
(Index - 24 nyomán)
