A rendőrség garázdaság gyanúja miatt folytat eljárást a szolnoki kalandparkban történt gyermekbántalmazás kapcsán, közölte pénteken a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság.
A szolnoki kalandpark üzemeltetője július 15-én írásban tett feljelentést a rendőrségen, miután tudomásukra jutott, hogy a kalandparkban egy férfi bántalmazott egy gyermeket. Az esetet rögzítette egy biztonsági kamera. A nyilvánosságra hozott felvételen jól látszik, hogy a karateedző felrúgja a kisgyereket, aki nem akart felmenni a kalandpark mászórészére.
A rendőrség azt is közölte, az orvosi látlelet és vélemény alapján a gyermek nem szenvedett sérülést a bántalmazás során.
A Szolnoki Rendőrkapitányság ezért továbbra is garázdaság vétségének gyanúja miatt nyomoz, de
vizsgálják, hogy más vagy súlyosabb bűncselekmény megvalósult-e az ügyben.
A rendőrség közleményéből kiderül az is, hogy a gyereket felrúgó karateedző jelenleg külföldön tartózkodik, ezért gyanúsítotti kihallgatására eddig nem kerülhetett sor.
Szexuális erőszakkal és halálos fenyegetéssel is vádolják
A TV2 Tények kamerája elé állt a szolnoki kalandparkban egy gyereket felrúgó karateedző egykori tanítványa, és nevét, arcát vállalva nyilatkozott arról, hogy a férfi 17 évvel ezelőtt megerőszakolta.
Nádasi Adrienn elmondta, hogy a férfi erőszakoskodott vele, és lelkileg terrorizálta. Volt, hogy aktus után halálosan megfenyegette:
Azt mondta, szedjem össze magam és ha én ezt bárkinek el merem mondani, vagy nyilvánosságra hozom, akkor ő engem meg fog ölni.
Más tanítványok is megalázásokról, rendszeres bántalmazásokról számoltak be, ám ők csak arcuk eltakarása és hangjuk eltorzítása mellett nyilatkoztak.
Odajött hozzám és azt mondta a többieknek: ezért ne legyen hosszú hajatok, majd megfogta a hajamat, lerántott a földre és elkezdett húzni a padlón
– mesélte egyikük.
Elmondták azt is, nyílt titok volt, hogy a férfi a tinédzser lányokat a végsőkig manipulálta, majd testileg kihasználta. Az edző, aki két megyében is oktatott gyerekeket, szerintük több lányt is megerőszakolhatott.
A most 56 éves sportvezető korábbi tanítványai azt mondták, hogy a férfi egy életre megnyomorította őket.
(24 nyomán)
Frissítés: Olvasói vélemény az eset kapcsán
"Kedves Mindenki!
A kommentek között felmerül a kérdés, hogy jogilag elévült-e, az a kiskorú ellen elkövetett nemi erőszak, amit 17 évvel ezelőtt követtek el. Ez azért fontos kérdés, mert ennek alapján dönt a nyomozóhatóság (rendőrség, ügyészség) arról, hogy a feljelentést befogadja-e, vagy a bűncselekmény elévülésére hivatkozva vissza fogja-e utasítani.
Amint látni fogjuk, a válasz nem egyszerű, mivel időközben történt egy törvénymódosítás, amely alapvetően befolyásolja a döntést.
Kezdjük az elején. A riportban elhangzott nemi erőszak, az akkor még 18 évét be nem töltött Adriennel szemben, 17 évvel ezelőtt, tehát 2006-2008 között következett be. Az akkor érvényben lévő jogszabályok szerint, ennek a bűncselekménynek az elévülési ideje, a maximálisan kiszabható büntetés mértéke volt, azaz 10 év. Tehát, maga az elkövető büntethetőségének az elévülése, a legfelmentőbb számítás esetén is, 2016-ban járt volna le.
Eddig ez tiszta sor. Az EU emberjogi chartája-, és ennek megfelelően az alaptörvény, kimondja a demokratikus jogállamiság, továbbá a jogegyenlőség fogalmát. Ebből következően, (bizonyos, ritka kivételektől eltekintve, de ezzel most ne foglalkozzunk), TILOS a visszamenőleges hatályú jogalkotás. Magyarul, ez azt jelenti, hogy senkit nem lehet megvádolni és elítélni olyan bűncselekményért, amely az elkövetés pillanatában érvényben lévő törvény szerint, nem volt bűncselekmény. Pont, ez is világos.
A fenti visszamenőleges jogalkotás kitétele viszont, NEM MINDEN ESETBEN vonatkozik a BTK-ban megfogalmazott ELÉVÜLÉSRE (BTK. 26.§-28.§). Ugyanis, ha az elévülési idő vége már bekövetkezett, akkor azt semmilyen törvénymódosítással nem lehet meghosszabbítani. Viszont, ha az elévülés vége még nem következett be, tehát "folyó elévülésről" beszélünk, akkor egy erre vonatkozó törvénymódosítás, visszamenőleges hatállyal is bír (amennyiben abban nincsenek életbe lépési idők megjelölve). Ezt pedig az Európai Jogok Emberi Bírósága mondta ki, hogy ez a joggyakorlat nem sért emberi jogokat, erre pedig hivatkozik az Alkotmánybíróság is egy konkrét bírósági beadvány elbírálásában, méghozzá a 16/2014. (V. 22.) AB határozatában (40-ik indoklási pont). Magyarul, ez azt jelenti, hogyha egy adott bűncselekmény elévülési ideje még nem járt le, akkor ennek a bűncselekménynek az elévülési idejének a törvénymódosítása, visszamenőleges hatállyal bír.
Itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amikor a törvényalkotó (Parlament) által megszavazott törvény, 2014.12.21-én életbe lépett, és ez kimondja:
26. § (1) A büntethetőség – a (2)–(3) bekezdésben meghatározottak kivételével (...)
(3) Nem évül el a büntethetősége(...)
c) a XIX. Fejezetben meghatározott, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekményeknek, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.
(A XIX-ik fejezet pedig, a "A NEMI ÉLET SZABADSÁGA ÉS A NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK"-ről szól.)
Összefoglalva: a rendőrségnek be kell fogadnia a feljelentést és el kell indítania a nyomozást, tekintettel arra, hogy a riportban említett bűncselekmény nem évült el (és nem is fog). Hiába történt a bűncselekmény 17 évvel ezelőtt, a 2014-ben bekövetkezett előbb említett törvénymódosítás, minden olyan bűncselekménynek korlátlanul meghosszabbította az elévülési idejét, amely elévülés akkor még folyamatban volt.
(Jelen vélemény írója nem jogász és nem dolgozik jogi téren, pusztán a jog iránti kedvtelésből-, lelkiismeretes kutatómunkával nézett utána a riportban elhangzott feljelentés jogi megítélésének.)
BenHenokh, olvasó
