Az ügyészség bűncselekmény és bizonyítottság hiányában lezárta azokat a nyomozásokat, amelyeket Magyar hangfelvétele nyomán indítottak. Varga Juditot és Gulyás Gergelyt korábban tanúként hallgatták meg az ügyben - közölték sajtótájékoztatójukon.

A tájékoztatót Kovács Katalin szóvivő és Fürcht Pál főügyész tartották. Kovács azt mondta, a nyomozást egy magánszemély feljelentése alapján rendelték el, Magyar Péter az ügyről szóló bejegyzései után. Magyar arról írt, hogy egy kormánytag követett el korrupciós bűncselekményt, erről pedig a kormány is tud. Kovács arról beszélt, hogy 9 tanút hallgattak meg, 17 ezer oldalnyi dokumentumot vizsgáltak át. Először Magyar Pétert hallgatták meg, ő három állítást tett: Schadl György Rogán embere, Rogánék kivették a Völner-ügy nyomozati anyagából kihúzatták magukat, a kormány tájékoztatta Völnert arról, hogy nyomozás van ellene.

Kovács szerint az, hogy Schadl Rogán embere-e, nem bűncselekmény, az eljárás során nem volt feltárható kapcsolat kettejük között. Az ügyészség azt vizsgálta, elmulasztott-e valaki feljelentést tenni, kihúztak-e bármit a nyomozatiból, illetve Völnert figyelmeztették-e a legmagasabb szintről.

A nyomozás megállapította, hogy 2021. novembere előtt egy kormánytag sem tudott az ügyről, így senki nem mulasztotta el feljelentési kötelezettségét.

Fürcht Pál azt mondta, az egész eljárást két bejegyzés indokolta. Az egyikben Magyar Gulyás Gergelyt hívta tanúnak, illetve Orbán Viktornak címezve azt írta, a kormány egyik tagja tudott egy súlyos bűncselekményről. Fürcht szerint vannak olyan személyek, akik tudni szeretnék, mi van emögött, így egyikük feljelentést tett. Az ügyész szerint a feljelentő félreértette a helyzetet, feljelentés elmulasztását gyanította. Ennek hatására kezdtek nyomozni. A törvény alapján, ha egy hivatalos személynek hitelt érdemlő tudomása van egy korrupciós ügyről, köteles feljelentést tenni. A kormány tagjai pedig hivatalos személyek, Fürcht ezzel indokolta, miért kezdtek nyomozni.

A nyomozást a Fővárosi Nyomozó Ügyészség végezte, ez volt az az ügyészség, mely a Schadl-ügyben is nyomozott Völner Pál és a Schadl György ellen. Kihallgatták Magyar Pétert, aki megerősítette, hogy ő a Schadl-Völner-ügyről "posztolt", ennek több mint egy éve megy a tárgyalása. Fürcht szerint így a feljelentő méltán gondolhatta, hogy valaki elmulasztotta feljelentési kötelezettségét. Magyar azt mondta, ő igazából a Schadl-ügyről akkor szerzett tudomást, amikor 2021 decemberében gyanúsítottként hallgatták ki Schadlt és Völnert, arról tudomása pedig nincs, hogy bárki elmulasztotta volna feljelentési kötelezettségét. Fürcht elmondta, Varga Juditot is kihallgatták, aki azt vallotta, nem tudott a nyomozásról.

Rogán Antalt is kihallgatták az ügyben.

Ebben a helyzetben Fürcht szerint már senkinek nem volt feljelentési kötelezettsége, így Rogán Antalnak sem. A nyomozást ebben az ügyben bűncselekmény híján lezárták.

Kovács ezután arról beszélt, hogy a nyomozati anyagot senki nem manipulálta. A nyomozás szerint Varga Judit pletykákat osztott meg férjével a hangfelvételen, utalás szinten jelöltek meg embereket. Egyikük sem Rogán Antal irányítása alatt dolgozott, hanem Varga beosztottjai voltak. Egyikük sem járt az ügyészségen, ahogy Rogán Antal sem – állította a szóvivő. A hangfelvételen elhangzottakkal szemben Kovács szerint nem töröltek ki neveket a nyomozati anyagból.

A Varga Judit és Magyar Péter közti beszélgetés olyan tárgyi tévedésekkel van tele, hogy ez kizárja annak lehetőségét, hogy ismerték volna az iratokat – mondta Kovács. A főügyészség egyetlen olyan adatot sem törölt, amely alkalmas volt bűncselekmény bizonyítására. A nyomozati anyagból csak azok nem képezték a vádirat alapját, amelyeket más nyomozások során használtak fel, vagy nem voltak alkalmasak bűncselekmények bizonyítására. A szóvivő hozzátette: a nyomozati iratok több helyen is ott voltak a nyomozás során, így lehetetlen lett volna úgy manipulálni, hogy ne tűnjön fel. Ez még belső segítséggel is kizárt lett volna szerintük.

Fürcht Pál azt mondta, kötelességük volt ebben az ügyben is nyomozni. Első körben azt kellett vizsgálniuk, hogy vajon milyen körülmények között rögzítette Magyar Péter a feleségével való beszélgetést. Az ügyész szerint először azt vizsgálták ebben, hogy mikor készült a beszélgetés. Magyar azt mondta, 2023 januárjában volt ez a beszélgetés, de konkrétan nem tudta megmondani. Magyar az ügyész szerint azt mondta, ekkor már tudták Vargával, hogy válni fognak. Varga Judit azt vallotta, hogy férje érdeklődött a közélet iránt, próbált pletykákat visszamondatni vele, és csak később értesült arról, hogy férje fel is vette azt.

Fürcht szürreálisnak nevezte a beszélgetést, hiszen a vádiratot az ügyészség már 2022-ben benyújtotta. 2023-ban, amikor a beszélgetés készült, lehetetlen lett volna azért manipulálni a nyomozati anyagot, hogy a vádiratba ne kerülhessen bele valami. Fürcht szerint így 2023-ban ha valaki arról beszélget két jogász, hogy valaki menjen be az ügyészségre és nézze meg, mi van ott, az számára szürreális, hiszen az említett iratok már régen a törvényszéken vannak. A gyanúsítottak ekkor már vádlottak voltak, ők és védőik megkapták az összes olyan nyomozati iratot, melyek a vád alapját adják. Így 2023 januárjában bemenni az ügyészségre szerinte “meglehetősen szürreális” lett volna. Ha pedig valaki kihúzni menne be az ügyészségre, Fürcht szerint már a biztonsági őr sem engedné be.

– Itt, hogy húzzanak ki bármit is, az olyan féle képtelenség, amire nem tudok mást mondani, szürreális – mondta Fürcht.

Fotók: Bődey János / Telex

Ennek ellenére megvizsgálták, van-e bármi valóságalapja. Szerinte ezt úgy lehetett lenyomozni, hogy a beszélgetésben elhangzott-e bármi olyan dolog, mely arról szól, hogy az információikat akár Magyar, akár Varga olyan személytől kapta, aki tisztában lehetett a valódi iratokkal. Fürcht azt mondta: erre a beszélgetésben nem utalt semmi. Varga Judit szavai szerinte azt támasztják alá, hogy a sajtóból értesült az ügy részleteiről. Magyar Péter ugyanerről számolt be, ő ugyancsak a sajtót emlegette elsődleges forrásaként, sem a nyomozati, sem a vádiratot nem ismerte.

Varga Judit a felvételen azt mondta, Rogánék látták a nyomozati anyagot, de nincs benne semmi rossz, mégis kihúzattak belőle dolgokat. De nem Rogán Antal, hanem “Dettiék” húztak ki a beszélgetés szerint magukra terhelő dolgokat, akik az ügyészség szerint Varga minisztériumában dolgoztak. Az ügyészség a párbeszéden elhangzottak ellenére állítja: nemhogy Rogán, de Detti sem húzott ki semmit, egyikük sem járt az ügyészségen.

– A nyomozás során egy olyan irat sem került elő, amelyet manipuláltak volna, nem tűnt el bizonyíték – mondta Fürcht Pál. Az ügyész azt mondta, a lehallgatásról először bírói végzés születik, ez jelöli ki a lehallgatás kereteit. Amely begyűjtött adat a megengedett kereten túl esik – például az “Ádám, Barbara és Tóni” rész –, és a nyomozók elkapnak valakit, akkor az ügyészségnek be kell mutatnia, hogyan és min dolgoznak éppen.

Az említett beszélgetést az ügyészség kiadta a védőknek és a gyanúsítottaknak is. Az említett beszélgetést egy olyan személy kezdeményezte telefonon Schadl felé, akire a nyomozás a bírói engedély alapján nem terjedt ki. Így annyit tehettek, hogy megnézték, utalhat-e ez konkrét bűncselekményre. Erre nagyon rövid idejük van a nyomozóknak, de megvizsgálták az ügyet. Fürcht azonban állítja: nyomnak kell lennie, ha Rogán Antalék tényleg befolyásoltak egy koncessziós eljárást, ennek azonban nem találták nyomát. Nem történt bűncselekmény – magyarázta Fürcht – nem találtunk sem olyan közbeszerzési, sem olyan koncessziós eljárást, amelyet az adott vállalkozóra szabtak volna.

Így az Ádámot, Tónit és Barbarát emlegető beszélgetést nem használhatták fel bizonyítékként.

Fürcht azt mondta, minden olyan állítást megvizsgáltak utólag, amely arra vonatkozott, hogy Rogán Antalt az ügyészség nem merte bevonni az ügyben. Azt mondta, ilyenről nem volt szó, bűncselekménynek nem találták nyomát. Attól, hogy valakinek a lehallgatását elrendeli a bíróság, nem válik közprédává – mondta Fürcht.

Azt mondta, mindegy, hogy Ádám, Tóni, Barbara, vagy Fletó, Viki, Palika, ha nincs bizonyító ereje, nem fogják felhasználni.

Egy külső ember szerinte beszámolhat bűncselekményről egy lehallgatott embernek, de ha az illető kívül esik a lehallgatás hatáskörén, akkor nem használhatják a begyűjtött beszélgetést bizonyítékként az eljárás során.

Fürcht kiemelte: azt sem használhatják fel bizonyítékként, ha a gyanúsított az ügyvédjével beszél, még akkor sem, ha konkrétan beismeri a bűncselekményt. Ugyanez vonatkozik a legközelebbi családtagokra is, ezt a törvény rögzíti.

Az ügyész beszélt a zártan kezelt adatokról is. Detti adatai nincsenek kitörölve szerinte, de nagyon sok ember, tanú, gyanúsított indítványozta az eljárás során, hogy kezeljék adatait zártan. Ez, mint mondta, azt jelenti, hogy ha ezt egy személy kéri, akkor az ügyészségnek át kell nézni a róla szóló összes iratot, és ezekből a nevét, címét ki kell emelni. Ezek egy zárt borítékba kerülnek, a bíró megkapja. Ilyen a Schadl-ügy során több esetben is történt, de Fürcht Pál felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem törlést jelent, végképp nem jogellenes törlést. A Dettiként emlegetett személy Fürcht szerint nem kért ilyet, de több minisztériumi dolgozó igen.

Fürcht azt mondta, a különböző személyes adatokat csak a célhoz kötve, az eljárás során lehet felhasználni. Ha a nyomozók kimennek valahova és lefoglalnak egy telefont, a kutatás során az ügyész az azon lévő összes adatot nem tudja átnézni. Azonban lefoglalják a telefonon lévő összes adatot, ettől fogva nem lehet hozzányúlni ezekhez az adatokhoz úgy, hogy az ne látszódjon. A telefonokon azonban rendkívül sok személyes adat van, ezek nagy része adott esetben nem tartozik az eljáráshoz, nem lesz bizonyíték. Külön kiemelte: sok telefonon szexuális tartalmak vannak. Amíg ez nem kiskorúról szól, az nem bűncselekmény, ha nem tartozik a bizonyításhoz, senkinek nincs hozzá semmi köze. De személyes adat a bankkártyák fizetési információi, illetve a PIN-kód, vagy egy vérvételi adat is, amelyek szintén megtalálhatóak lehetnek egy telefonon, de ha semmi közük az adott eljáráshoz, akkor nem fogják ellene azt felhasználni. Ezek EU-s jogon alapuló, kötelező feladatok – emelte ki Fürcht.

Fürcht szerint felmerülhetett az a pletyka is, hogy elkülönítések történtek. Azt mondta, azokat az ügyeket, amelyek a főügyet elhúzták volna, valóban külön ügybe szedték ki. Ezeket elkülönítés után megküldték az illetékes hatóságnak. Erről azonban a felvett beszélgetés szerint sem Magyar Péter, sem Varga Judit nem tudott. Viszont Fürcht szerint egyértelműen tudniuk kellett volna róla, ha látták volna a nyomozati anyagokat.

Szóba került az is, hogy Völner Pált értesíthették-e kormányzati szintről arról, hogy nyomozás zajlik ellene. Az ügyészség szerint nem, hiszen kezdetben Völner neve fel sem merült. A nyomozás azért indult, mert felmerült a gyanú, hogy Schadl György és egy társa egy NAV-os eljárást próbálnak befolyásolni. Kezdetben nem is az ügyészség nyomozott, hanem a Nemzeti Védelmi Szolgálat. 2021 tavaszán Völner Pál neve említés szintjén sem jelent meg, ekkor képtelenség, hogy bárki figyelmeztethette volna. 2021 tavaszán viszont az NVSZ észlelte Schadl és Völner szoros kapcsolatát, de ekkor még semmi nem utalt bűncselekményre. Az ügyészség szerint sem az NVSZ, sem ők nem figyelmeztették Völnert.

Egészen 2021 nyaráig. Szeptemberben jutottak arra, hogy Völner bűncselekményt követhetett el, így 2021. szeptember 15-én döntöttek arról, hogy nyomozni fognak Völner Pál után is. Őt végül 2021. október 3-tól kezdték el lehallgatni. Sem Völner, sem Schadl nem semmisített meg bizonyítékot, 2021 tavaszán nem merült fel annak gyanúja, hogy őt figyelmeztethették volna.

A szóvivő beszámolója szerint a Központi Nyomozó Főügyészség 2021. november 3-án kapott engedélyt arra, hogy megfigyeljék Völner és Schadl egy találkozóját. A találkozó 17 óra után volt. A nyomozók látták, hogy Völner elindul Schadlhöz, de korábban, mint várták, a telefont pedig nem vette fel egy darabig Schadlnek. A találkozó nem valósult meg, az ügyészség pedig vizsgálta, lelepleződhettek-e.

Rogán Antal valóban felhívta Völnert, 30 másodpercet beszéltek, majd Völner bement a karmelitába. Völner beszélt Senyei Györggyel is, de az ügyészség szerint sem Rogán, sem Senyei nem tudhattak arról, hogy nyomozás zajlik Völner ellen.

Rogán azt vallotta, az államtitkároknak feladatokat adtak ki, így nem volt szokatlan a késő esti telefon sem.

Az ügyészség a lelepleződés lehetőségét már azért is vizsgálta, mert november ötödikén Schadl György Dubajba akart utazni, ez menekülésre utalhatott. A vizsgálat azonban megállapította: Schadl nem szerzett tudomást a nyomozásról, a Dubajba szóló jegyeket már októberben megvette, a visszaútra is volt jegye, vagyis nem szökni akart. Sőt: az ügyészség szerint Schadlnél több bizonyítékot is találtak, mint várták, ezt egy esetleges szökési kísérletnél nem így történt volna. Az ügyészség szerint, ha a kormány tudott volna a nyomozásról, akkor már csak azért is figyelmeztethették volna Völnert, hogy álljon le. Ezt azonban pont az zárja ki szerintük, hogy Varga Juditnak nem voltak pontos információi az ügyről a hangfelvétel alapján. A nyomozást ebben az ügyben is bűncselekmény híján zárták le.

Az ügyészség a hangfelvételt ellentmondásosnak nevezte, amikor az készült, már nyilvánosságra került a nyomozati anyagok egy része, de a vádirat is. Schadl Györgyöt nem figyelmeztették, nem készült szökni, ugyanúgy, ahogy szerintük Völner Pált sem. Az ügyészség állítja: ők minden ügyben eljártak, visszautasítják azon állításokat, amelyek ennek ellenkezőjét hirdetik.

A 444 arra kérdezett rá, Varga Judit tanúvallomásában mivel magyarázta azt, hogy a hangfelvételen azt mondta, már 2021 tavaszán figyelmeztette valaki Völner Pált. Fürcht szerint Varga azt mondta, pletykákat mondott vissza volt férjének. Azonban 2021 tavaszán nem az ügyészség, hanem az NVSZ nyomozott az ügyben, ez egy előkészítő eljárás volt. Ez, mint mondta, a nyomozás előszobája, mely a végrehajtói kar elnökére szólt, nem Völner Pálra, aki után ekkor még nem nyomoztak.

Fürcht hozzátette: azt nem tudják kizárni, hogy Völnert valaki figyelmeztette, hogy túl szoros a kapcsolata Schadl Györggyel, de ezt nem tudták alátámasztani, mert sem Magyar Péternek, sem Varga Juditnak, sem másnak nem volt erről információja.

Az ügyész szerint önmagában az a bűncselekmény, ha valaki azért figyelmezteti Völnert, hogy ő elkerüljön egy esetleges büntetőeljárást. Az azonban nem az, ha valakinek a figyelmét integritási problémára hívják fel. Az ügyészség nyomozása során azonban Fürcht állítása szerint Völner figyelmét senki nem hívta fel arra, hogy nyomozás zajlik ellene. A nyomozási adatok azonban arra utaltak, hogy ha korábban valaki szólt is Völner Pálnak, tanácsát a volt államtitkár nem fogadta el, hiszen nem szüntette meg kapcsolatát Schadl Györggyel, továbbra is találkozott vele.

Fürcht beszélt arról is, hogy megkeresték a társszerveket azzal a kérdéssel, hogy szóltak-e akár ők Völnernek egy integritási problémáról, de senki nem jelzett ilyet.

A köztévé arra volt kíváncsi, hogy vizsgálta-e az ügyészség a hangfelvétel készítésénék jogszerűségét. Fürcht azt mondta, nem merült fel, hogy bárki visszaélt volna bárki személyes adatával. Ahhoz az kellene, hogy egy sértett azt mondja, neki a hangfelvétel jelentős érdeksérelmet okozott. Az adatvédelmi incidens nem az ügyészség asztala, ők bűncselekményekben nyomoznak.

Az ATV szerint Magyar Péter azt írja, hogy az 1950-es éveket idézi, ami itt történik, hazugozza is az ügyészeket. Fürcht ezt csak röviden véleményezte, szerinte 1950-ből nem lehet olyan sajtótájékoztatót mutatni, ahol a sajtó kérdéseket tehetett fel.

Az RTL kérdésére Fürcht azt mondta, amikor valakit tanúként hallgatnak meg, igazmondási kötelezettsége van, otthon azonban a férjével szemben senkinek nincs ilyenje. Varga tanúként azt mondta, nem mondott igazat Magyar Péternek a hangfelvételen. Magyar Péter az ügyész szerint azt mondta, más információja nincs az ügyben. A felvételen pont Magyar idézi fel, hogy “semmi rossz” nincs az iratokban. Fürcht erre csak annyit kérdezett, hogy láttak már olyat, hogy úgy emel az ügyészség vádat, hogy “vádolom, de semmi rosszal”?

A Magyar Hang arra kérdezett rá, hogy a hangfelvételen elhangzik, hogy “Polt Péter nem ura a helyzetnek”. Varga Judit azt mondta tanúvallomásában, hogy nem tudja, mire gondolt ekkor. Nem értette, hogy hogy lehet, hogy a nyomozati anyagok kijutottak a sajtónak, de nem tudja, hogy miért mondta ezt Magyar Péternek. Fürcht azt mondta, az ügyészség nem szokott arra reagálni, ha politikai támadást kap akár a szervezet, akár Polt Péter. Az ügyész kiemelte, Poltot az EU legfőbb ügyészi hálózatának élére választották. Utóbbi szakmai vélemény, a lemondását követelők politikai vélemények.

A Blikk rákérdezett arra, hogy Poltot kihallgatták-e, de Fürcht szerint nem, hiszen maga Magyar Péter mondta azt, hogy Polt Péternek nincsenek információi az ügyben.

A Telex arra kérdezett rá, vizsgálták-e azt, hogy Völner 2021. november másodikán járt-e bent a karmelitában. Fürcht szerint Rogán pontosan a dátumokra nem emlékezett, azonban ha egy miniszter-helyettes nem ért rá egy szerdai napon, akkor vagy előtte, vagy utána, de bekérette őt. Völner jelezte neki, hogy nem ér rá, ezért kérette be külön. November harmadikán rejtett figyelés volt az ügyész szerint Völner Pálon, látták volna, ha bemegy Rogán Antalhoz, azonban nem történt ilyen.

A Népszava arra kérdezett rá, kik voltak a mostani nyomozások további tanúi. Fürcht elmondta, az ügyészek, akik dolgoztak az ügyön, de kihallgatták Dettit és Danit is. Az ügyész hozzátette, Rogán szerint ő soha nem beszélt azzal a vállalkozóval, aki Schadlnek azt mondta, Tónival, Ádámmal és Barbarával egyeztetett. A férfi fényképét megmutatták neki, Rogán állította, hogy soha nem találkozott vele, viszont kabinetfőnöke, Nagy Ádám akár találkozhatott is vele. A lap munkatársa reagáltatta arra is Fürchtöt, hogy Varga Judit a hangfelvételen Polt Pétert gyengének nevezi. Fürcht Pál azt mondta, nem arról volt szó, hogy egy lelkes ügyész kezdett el kutakodni, csapatmunkáról van szó. A bizonyítékok szerinte nem gyűlnek, azokat gyűjtik az ügyészek.

Nem Polt Péter az ura az ügyészségnek, hanem a törvények – jelentette ki Fürcht Pál. Emlékeztetett: ő rendelte el Schadl őrizetbe vételét, amikor szökést gyanítottak, ekkor emberei 48-72 órát dolgoztak. Kiemelte, hogy megvádolták Boldog Istvánt, Simonka Györgyöt, nem azért, mert Polt ura-e bárminek, hanem mert dolgoznak. Az, hogy ki hogy beszél a házastársával, azt nem az ügyészség dolga megítélni – jelentette ki.

Az e tudósítást jegyző hvg arra kérdezett rá, hogyan fordulhatott elő, hogy Magyar Péter nem tudta megmondani, mikor készítette a hangfelvételt. Fürcht azt mondta, gondolkodott azon, hogyan tudná meghekkelni a rendszert, azonban arra jutott, hogy a nyomozás során soha nem volt illetéktelen a nyomozati anyagok körül. Sőt: azokból mindig volt egy példány a bíróságon is, vagyis volt bírói kontroll is felette. Hangtechnikai szakértőt rendeltek ki a felvétellel kapcsolatban, ő megállapította, hogy a beszélgetést rögzítették, majd egy másik eszközzel átjátszották, így nem lehet megmondani, mikor készült. Szerinte azonban Magyar ebben nem hazudott, valóban 2023 januárjában készülhetett. Varga Judit ugyanezt állította tanúvallomásában.

Vizsgálták-e, hogy nem személyes közbenjárással, hanem egy ügyész megbízásával belepiszkálhatott-e Rogán a nyomozati anyagba? – kérdezte Lengyel Tibor. Fürcht Pál szerint ezt tanúvallomásában minden ügyésze tagadta. Kiemelte: a becsempészett embernek 17 ezer oldalt kellett volna átolvasnia, kihúznia belőle valamit, majd megtennie ezt az összes példányban, sőt, módosítania kellene még az ügyészek tudatát is. Fürcht szerint az elképzelhetetlen, hogy egy ügyész, vagy egy bíró elfelejtse, ha Rogán Antal ilyet kér tőle. Mindemellett el kellett volna menni az összes vádlott összes ügyvédjéhez, ott is kihúzni mindent.

– Én inkább lemondanék, minthogy ilyen feladatot vállaljak – zárta tájékoztatóját a főügyész.