Frissítette a 2023-as GDP- és fogyasztási adatait az Eurostat, amiből kiderül, hogy Magyarországot végül Bulgária is megelőzte az egy főre jutó fogyasztási listán.



Illusztráció: Getty Images

A magyar háztartások fogyasztása az európai uniós átlag 70%-án állt 2023-ban, ezzel az utolsó helyre csúszott vissza a rangsorban. Az Európai Unió statisztikai Hivatala, az Eurostat a friss jelentésében ugyanis a bolgár értéket 73%-ra húzta fel. (Az előzetes adatközléskor még volt 0,1 százalékpontos előnyünk, most csak egész értékre kerekítve közölték az adatokat, de a revízió mértéke akkora, hogy az előzés valószínűleg a későbbi felülvizsgálatok során is fennmarad.)




A régió egyébként az uniós tagság 20 éve (Románia és Bulgária esetén 17 éve) során egyértelműen felzárkózott, a lakossági fogyasztás jelentősen közeledett az unió átlagához. Azonban a legkisebb előrelépést a két kiugróan fejlett ország (Csehország, Szlovénia) mellett Magyarországon láthatjuk. A bolgár előzés egyébként annyiban nem meglepetés, hogy már 2022-ban is közel volt egymáshoz a két ország, tavaly pedig a bolgár lakossági fogyasztás gyorsan nőtt, a magyar viszont csökkent.




Az Eurostat fogyasztási mutatója az úgynevezett "egyéni fogyasztás" (actual individual consumption, AIC) a nemzeti számlák rendszerében a "háztartások végső fogyasztását" jelenti. Ebben a lakosság vásárolt fogyasztása mellett az úgynevezett természetbeni fogyasztás is szerepel, ami főleg az olyan igénybevett szolgáltatásokat jelenti, amelyekért az adónkkal fizetünk, mint például az egészségügyért és oktatásért. Mivel ez a legszélesebb fogyasztási kategória, az Eurostat előszeretettel használja ezt a mutatót egyfajta jólétérzet-mérőszámként, hiszen a tapasztalatok szerint a fogyasztás alapvetően határozza meg akár a szubjektív jólét-érzetet is. A mutató vásárlóerő-paritáson számolt értéke korrigál az egyes országok árszintjével, vagyis ahol kevesebbet költenek pénzben kifejezve, még nem biztos, hogy rosszabbul élnek, hiszen az alacsonyabb árak miatt valójában többet tudnak vásárolni.A hazai mutató alacsony szintjéről az elmúlt egy-két évben sok értékelés született. Az okok között szerepel a régión belül az átlagnál kisebb felzárkózási ütem, a háztartások alacsony eladósodottsági és (makrogazdasági szinten) magas megtakarítási szintje, illetve az, hogy a megtermelt jövedelemnek igen nagy része fordítódik fogyasztás helyett beruházásra.

Azt is érdemes elmondani, hogy a mutatót nem érdemes nagyítóval nézegetni, ugyanis sok mérési probléma van vele.

Eleve a GDP-t, és annak komponenseit nehéz összehasonlítható módon pontosan számba venni, a relatív árszintek meghatározása szintén bizonytalan. Ezért érdemes inkább a hosszabb távú tendenciákra, mintsem a pontos értékekre koncentrálni.




Az Eurostat a fogyasztási adatok mellett az egy főre jutó GDP felülvizsgálat adatait is közreadta. Ez a mutató a gazdasági fejlettséget kívánja megragadni, vagyis hogy piaci hozzáadottérték-alapon számolva egy ország a népességéhez képest milyen teljesítményt nyújt. Az élen természetesen a sajátos gazdaságszerkezetű Luxemburg és Írország áll, itt az adat meglehetősen komoly értelmezési korlátokba ütközik. (Érdemes például megnézni, hogy a brutális ír GDP mellett a szigetországi háztartások fogyasztása valamivel uniós átlag alatti.) A lista másik végén Görögország helyzete különösen érdekes: az egykor szebb napokat látott ország mára az unió második legfejletlenebb országa lett. A magyar pozíció nem változott, bár az egész értékre megadott mutatóban már nincs előnyünk Horvátországgal szemben, mindkét ország az uniós átlag 76%-án áll.




A GDP-statisztika ugyanazt a nagy képet mutatja, mint amit a fogyasztási számoknál is láthattunk. A régió 20 év alatt jelentős felzárkózást mutatott, ezen belül viszont a magyar felzárkózás átlag alatti.




(Portfólió)