Az Európai Unió Bírósága 200 millió euró (mintegy 80 milliárd forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot, mert "nem tartja tiszteletben" az uniós jogszabályokat, egyebek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó unión kívüli országok állampolgárainak visszatérésére vonatkozó eljárások területén. /Bővített hír./

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön kihirdetett ítéletében továbbá arra kötelezte Magyarországot, hogy fizessen a szabályozás betartásában mutatkozó késedelem minden egyes napjára egymillió euró összegű kényszerítő bírságot, mivel nem teljesítette a bíróságnak a - befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatban - 2020 decemberében hozott ítéletben foglaltakat.

Emlékeztettek: az említett ítélet a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférés korlátozására, a védelmet kérelmezők tranzitzónákban való "jogellenes" őrizetére, a jogellenesen tartózkodók kitoloncolására, valamint a menedékkérők azon jogának megsértésére vonatkozott, hogy a kérelmük elutasításával szembeni jogorvoslati kérelem elbírálásáig Magyarország területén maradjanak.

Az Európai Bizottság, mivel úgy ítélte meg, hogy Magyarország továbbra sem tett eleget a 2020-es ítéletben foglaltaknak - kivéve a tranzitzónákat, amelyeket Magyarország az ítélet kihirdetése előtt bezárt -, 2021 novemberében újabb kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet terjesztett elő, pénzügyi szankciók kiszabását is kérve.

Csütörtökön kihirdetett ítéletében az uniós bíróság mindenekelőtt azt állapította meg, hogy Magyarország nem tette meg a 2020-as ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Hangsúlyozták: Magyarország "a lojális együttműködés elvének megsértésével szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika egészének, valamint az EU-ban jogellenesen tartózkodó, unión kívüli országok állampolgárainak kitoloncolására vonatkozó szabályok alkalmazása alól".

Ez a magatartása bíróság megállapítása szerint "jelentős mértékben veszélyezteti az uniós jog egységességét", ami "rendkívül súlyosan érinti" mind a magánérdekeket - köztük a menedékjogot kérelmező személyek érdekeit -, mind pedig a közérdeket.

A bírák szerint Magyarország kötelezettségszegése, mely a többi tagállamra hárítja át az arra vonatkozó felelősséget, hogy az uniós jognak megfelelően biztosított legyen a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadása, kérelmeik elbírálása, valamint a jogellenesen az EU-területén tartózkodó, nem uniós országok állampolgárainak visszatérése, súlyosan sérti a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elvét.

Mivel az uniós bíróság úgy ítélte meg, hogy e kötelezettségszegés az uniós jog "precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül", 200 millió euró és a késedelem minden egyes napja után egymillió euró összegű kényszerítő bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot.

Így reagált Orbán:

Gulyás: felháborító, igazságtalan és elfogadhatatlan az EU-bíróság ítélete

Felháborítónak, igazságtalannak és elfogadhatatlannak nevezte Gulyás Gergely az EU-bíróság ítéletét, amellyel 200 millió eurós bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot az uniós bevándorlási politika megsértése miatt.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten a Kormányinfón azt mondta, az ítélet ellentmond az Európai Unió jogának, összeegyeztethetetlen a magyar alkotmánnyal, és azt az országot bünteti, amelyik a kezdettől fogva elutasítja a migrációt és védi a saját, illetve Európa külső határait.

Hozzátette: az ítélet egy "normális bíróságon soha nem születhetett volna meg".

Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra is, hogy az ítélet a kereseten is túlterjeszkedett. Az Európai Bizottság 7 millió eurós elmarasztalást és az ítélet teljesítéséig napi 6 millió forint bírságot kért, a bíróság ezzel szemben 200 millió euróra marasztalta el Magyarországot és napi 1 millió eurót, tehát a kért bírság hetvenszeresét állapította meg.

Az ítélet teljesen szembemegy mindazzal, amit az európai jogról, a magyar alkotmányról, a külső határvédelemről és a migrációval szembeni hatékony fellépésről gondolunk - jelentette ki.

(MTI nyomán)