Június 9-én két választást tartottak idehaza: először a modern Magyarország történetében az európai parlamenti választással egy időben önkormányzati választáson is voksolhattunk.



Illusztráció: Telex

A hivatalos részvételi adatok szerint a 2024-es önkormányzati választáson – 99,82 százalékos feldolgozottságnál – a választásra jogosultak 58,08 százaléka vett részt. Ez 10 százalékkal magasabb a legutóbbi, 2019-es választásokon részt vettek számával, és csaknem 14 százalékkal magasabb a 2014-es adatnál. Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökének közlése szerint Magyarországon ilyen sokan még soha nem szavaztak sem helyhatósági, sem európai parlamenti (EP-) választáson.

A külképviseleteken a választók 87 százaléka jelent meg, több mint 18 ezer ember szavazott. A levélben szavazó 127 ezer választópolgárból vasárnap 19 óráig 53 ezer választó szavazata érkezett meg az NVI-hez.

A megyei jogú városok vezetőit 15–10 arányban a Fidesz adja

A legutóbbi, 2019-es önkormányzati választáson a 23 megyei jogú város közül 13-ban kormánypárti vagy általa támogatott jelölté lett a polgármesteri szék. Azóta Esztergom és Baja is megkapta a titulust, így vasárnap immár 25 vidéki nagyvárosban figyeltük kiemelten az eredményeket. A Fidesz ezúttal 25 városból 15-öt nyert meg, visszahódította Miskolcot, Egert, Salgótarjánt, de elveszítette Nagykanizsát és Győrt. Különösen ez utóbbi érintette érzékenyen a kormánypártokat, hiszen az eddigi fideszes polgármestert, Dézsi Csaba Andrást nem a korábbi fideszes polgármester, a szexbotrányban megbukó Borkai Zsolt, hanem „nevető harmadikként” a baloldal jelöltje, Pintér Bence győzte le.

A Fidesz uralja a megyei közgyűléseket, de rosszabbul szerepeltek

Ahogy 2019-ben ezúttal is valamennyi vármegyében a Fidesz–KDNP nyerte a választást, így mindegyik vármegyében ők adják a legtöbb képviselőt. A Mi Hazánk jól szerepelt első vármegyei választásán, csak két vármegyében nem a párt lett a második: Pesten a Momentum kapta a második legtöbb szavazatot (20,79 százalék), Somogyban pedig a függetlenek (19,88 százalék).

A kormánypárt azonban összességében rosszabbul szerepelt, mint öt éve. A Fidesz-KDNP 2010 óta tarol a megyei választásokon, és a legtöbb vármegyében most is 50 százalék körüli aránnyal nyertek.

A Mi Hazánk a 2019-es önkormányzati választásokon még nem állított vármegyei listát, most viszont minden vármegyében sikerült nekik. A Fideszen és a Mi Hazánkon kívül egyedül a DK-nak sikerült mind a 19 vármegyében listát állítani, a Momentum 17 helyen indult, a korábban komoly vidéki bázissal rendelkező Jobbikra idén csak 4 vármegyében lehetett szavazni.

Az LMP és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2019-ben nem állított megyei listát, előbbi most 7 helyen is versenybe tud szállni. A Kutyapárt csak egyetlen vármegyében indul, Fejérben lesz listájuk. A Tisza Párt nem indult el a vármegyei választáson. Így szerepelt idén a Fidesz, és összevethető azzal, hogy 2019-ben milyen eredményt értek el:

Budapesten az ellenzék dominál

Végletekig kiélezett csatában Karácsony Gergely, az MSZP–DK–Párbeszéd jelöltje nyerte meg a főpolgármester-jelölti választást Vitézy Dávid, az LMP – Zöldek – Vitézy Dáviddal jelöltje előtt. Százszázalékos feldolgozottságnál a főpolgármester 371 467 szavazatot gyűjtött (47,53 százalék), míg kihívójára 371 143-an voksoltak (47,49 százalék).

Még azelőtt, hogy a végleges adatok kijöttek volna, Vitézy Dávid sajtótájékoztatót tartott, amiről azt mondta, most még nem derül ki, hogy ki lesz Budapest következő főpolgármestere.

– Ez óriási győzelem volt, megmutattuk, hogy van értelme, hogy Budapestről szóló programokkal, vízióval indítsunk el egy főpolgármesteri kampányt – fogalmazott Vitézy Dávid, hozzátéve, több mint 22 ezer érvénytelen szavazat látszik, bárki vezet pár tucat szavazattal, arra, hogy meggyőző fölénybe kerüljön valamelyikük az éjjel, ami lezárja a folyamatot, nem kerül sor, és így egészen biztosan újraszámlálásra kerül sor.

Karácsony Gergely, aki a Párbeszéd–Zöldek–DK–MSZP jelöltjeként indult a főpolgármester-választáson, közölte: tudja, még lesz „egy kis huzavona”, mire pontot tehetünk a folyamat végére, de hisz abban, hogy Budapest megmarad sokszínű, szabad és szolidáros városnak.

Budapesten többségében ellenzéki jelölteknek állt a zászló, néhány kerületben azért így is születtek meglepetések. A választás nagy vesztese a szocialista Horváth Csaba, aki végül polgármesterként csak harmadik helyen zárt Zuglóban. A legnagyobb nyertes pedig Kovács Gergely és a Kutyapárt. Alább olvashatják a győztes polgármesterek listáját 100 százalékos feldolgozottságnál.

A Fővárosi Közgyűlés is jelentősen átalakul, eszerint a Fidesz–KDNP-nek 10, a Tisza Pártnak szintén 10, a Párbeszéd- ZÖLDEK–DK–MSZP-nek 7, a Kutyapártnak 3, a Vitézy Dávid-féle LMP-nek szintén 3 képviselője lesz Budapest parlamentjében. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi közgyűlésben a Fidesz–KDNP 3, a baloldal, amelynek 5 évvel ezelőtt az LMP is tagja volt, nyolc képviselői helyet vesztett.

A nagy nyertes a Tisza Párt, amelyik 5 évvel ezelőtt még nem volt jelen a magyar politikai életben, így a fővárosban sem.

Minden párt talált kedvére valót a választási eredményekben

Természetesen egyetlen választás sem érhet véget a vezető pártpolitikusok nyilatkozata nélkül. Június 9-én sem volt ez máshogy.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke arról beszélt, hogy az 57 százalékos részvételi arány arra utal, hogy a demokrácia „köszöni szépen, jól van”.

– Két választást tartottak a mai napon, mind a kettőt megnyertük. Ráadásul háborús helyzetben, nehéz csatában arattunk fontos győzelmeket. Budapesttel együtt van húsz vármegyei közgyűlés, mindegyiket megnyertük – mondta.

Magyar Péter földindulásról beszélt: "Ami ma történt, ugyan még nem látjuk a végeredményt, még küzdünk a budapesti közgyűlésben az aranyéremért, ami látszik, az az, hogy ez az orbáni hatalomgyárnak ma a Waterlooja, a vég kezdete" – jelentette ki. A Tisza Párt alelnöke szerint „földindulás történt”, és úgy látja, hogy a következő országgyűlési választáson egy potens kihívója van a kormánypártnak, ez pedig az ő pártja, vagyis a Tisza Párt. „Hivatalosan is a legnagyobb ellenzéki párt vagyunk” – mondta Magyar Péter.

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke kifejtette, hogy „példátlan elhallgatás és cenzúra, hátráltatta a Mi Hazánk munkáját a kampány alatt”. Toroczkai László azt mondta, hogy „bejött a jóslatuk, négy politikai párt maradt állva, amelyek közül a Mi Hazánk az egyetlen, amelyik önállóan indult”.

– Ez a négy párt dönt majd 2026-tól Magyarország sorsáról. A többi párt elveszett, megsemmisült – vélte a párt elnöke. Elárulta, hogy az elkövetkező időben reményeik szerint közös frakciót hozhatnak létre az AfD-vel, és létrehozhatnak egy új EP-pártcsaládot.

Dobrev Klára is kommentálta a 2019-es évhez képest gyenge DK–MSZP–Párbeszéd-eredményeket, és hogy csupán két mandátumot szerzett meg az Európai Parlamentben a pártja. Az eredményt csalódást keltőnek nevezte.

– Azt gondoltuk, hogy több szavazót tudunk meggyőzni – mondta, hozzátéve, hogy továbbra is erős, szociális Európa képes a magyaroknak jólétet biztosítani, ez az ő hitvallásuk. Erről akarják meggyőzni az embereket a következő hónapokban.

A Momentum európai parlamenti listás eredménnyel nem érte el az 5 százalékot, tehát nem került be momentumos képviselő a testületbe, erről Donáth Anna, akinek több elemző a lemondását is kilátásba helyezte a választási eredmények tükrében, úgy fogalmazott, hogy büszke Cseh Katalin munkájára, hozzátéve, hogy a teljesítményét nem százalékokban mérik, hanem abban, hogy egész Európában tudják, mi az a Momentum.

– Ez most nem az a pillanat, amikor erről kéne beszélni, ezek nagyon turbulens órák, napok, egy biztos, a felelősség elől nem futok, nem bújok el – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem fog lemondani.

(Index - Telex nyomán)

Korábbi összefoglalónk: EP-részeredmény: a Fidesz: 44%, Tisza 30%, DK-MSZP-Párbeszéd 8%, Mi Hazánk közel 7%

Kapcsolódó: Toroczkai: négy politikai erő maradt talpon, a többi gyakorlatilag megsemmisült