Hogyan egyeztethető össze a szellemi kérdések boncolgatása a Molotov-koktél-dobással vagy éppen az utcai harccal? Mi a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) ifjúsági táborának munkamódszere? Kik alkotják a táboroztatókat? Magyar Jelen-interjú Barcsa-Turner Gáborral, a vármegyés ifjúsági tábor főszervezőjével.




– Mit kell tudni a HVIM ifjúsági táboráról?

– A gyerektáborunkban élményalapú a nevelés, a programkínálat is lehet látványosabb, nem beszélve a helyszínről, ami a csodálatos Badacsony egy teljes panorámával a Balatonra nézve. Az ifjúsági táborban kevesebb a látványos program, egy erdő közepén vagyunk, de sokkal inkább egyfajta szellemi iránytűt próbálunk beállítani mindenki számára. A modern, nyugati embertípus helyett a tradicionális hozzáállást próbáljuk felébreszteni.

Nem a kényelem, hanem az igazság szeretetére, nem az önzőségre, hanem valódi közösségi szellemre, nem a szolgai befogadásra, hanem az érdeklődésre próbálunk nevelni változatos módszerekkel.

Vannak látványos programelemek, de a nevelés nem ezen múlik, ezek csak illusztrálják a tábort. Az átlagember persze csak ennyit lát, nehéz is a médián keresztül átadni, hogy miről is szól valójában a tábor. Az biztos, hogy a modern, liberális, nyugati értékrendektől, azaz a jelenlegi társadalom nagy részének igényeitől eltérő a táborunk szellemisége.




– Hogyan látod a jelenlegi társadalmat, miért mondod, hogy a nevelés nem a programok látványosságán múlik?

– A jelenkori ember iránytű nélkül tart a semmibe, és sajnos a fiatalok sem kapnak semmiféle valóban értékes és szellemi útravalót. Nincs mit csodálkozni, hogy a tökéletes fogyasztói társadalom egyre erősödik, és marad egyfajta kollektív hedonizálás, a közösségi szellem is addig terjed, hogy érdekcsoportokba verődnek, az adott csoport hedonizálási jogáért küzdenek a mai emberek. Csak jól akarják magukat érezni, mindenféle felelősség és érték nélkül.




– Látni olyan képeket, videókat, ahol Molotov-koktél-dobás van, utcai harc gyakorlása, vagy éppen egy katonai kiképzésen is készülhettek volna a képek. Ezek nem éppen egy filozófiai szakkör hangulatát közvetítik…

– Valóban, attól a „filozófiától” mi messze vagyunk, hogy aki értékes, szellemi kérdésekkel foglalkozik, az valami sörösüvegvállú, szemüveges, gyógyegérfejű, molyszagú, életképtelen egyén legyen, aki egy szöget nem tud beverni a deszkába. Mi az életre nevelünk.

Ezen militánsabb gyakorlatok is komoly szellemi háttérrel bírnak. Például a félelem legyőzése, a csapatmozgás, a harc megtapasztalása mind-mind komoly jellemfejlesztés is egyben. De nem azt mondtam, hogy nincsenek látványos programjaink az ifjúsági táborban, hanem azt, hogy nem ezeken van a hangsúly, viszont csak frontális előadásokat hamar megunnák a résztvevők, meg lehet, mi is egy héten keresztül. A munkamódszerünk más.




– Mi a munkamódszer? Egy magasröptű előadás után irány a Molotov-koktél-dobás?

– Amit elmondunk előadásokon, beszélgetésen, azt utána gyakorlatba is átültetjük. Például van egy előadás a harcos szellemiségről, a harc megélésének lehetőségeiről, ami egy frontális, ám rövidebb előadás. Ezt a témát folytatjuk 3-4 előadó, szervező bevonásával, mintegy kerekasztal-beszélgetéssel, aztán teljesen kinyitjuk a kört a táborozók felé, és ők is hozzászólhatnak, kérdezhetnek. Sok témát így dolgozunk fel a hivatás, a párválasztás, a történelemszemlélet és sok egyéb, közoktatásból egyébként száműzött témával. Mi nem lexikális tudást akarunk átadni.

Ha pedig lehetséges, akkor a gyakorlati programokat is az aznapi világnézeti-szellemi téma tematikájához kapcsoljuk. Például a harcos szellemiségről nemcsak beszélgetünk, hanem akkor gyakorlatban is bebizonyíthatja mindenki a bátorságát. Vagy amikor a középkori Európáról beszélgetünk, akkor azon a napon olyan témájú hagyományőrzés van interaktív módon.

Vannak, akik próbálják másolni a táborunkat fotók, illetve látványszinten. Lehetséges, hiszen airsoftozni, hagyományőrzőket hívni stb. mindenki tud. Viszont azt a pluszt nem tudják átadni, hogy tradicionális szellemiséggel itatjuk át az egész hetet, a reggelit és a sorakozókat, a beszélgetéseket. Olyan előadókat hívunk, akik nem évszámokat darálnak, nem technikai ismereteket adnak pusztán át, hanem felhívják a figyelmet a benső helyreállítás szükségességére, a tradicionális identitásaink fontosságára, és nemcsak felhívják a figyelmet ezek fontosságára, hanem az egyéni önreflexió útján be is bizonyítják, hogy mindenkinek van mit dolgoznia önmagán.

Azt is elég nehéz lenne lemásolni, hogy a HVIM-ben, a tábort szervezők között nagyon sok a tanár, pedagógus, illetve olyan értelmiségi, akinek tudományos munkássága is jelentős. A DuoGladii folyóiratunkba publikáló szerzők közül is igen sok megszokott fordulni a táborban, és évről évre csiszoljuk, építgetjük a tematikát. Szerénytelenség nélkül kijelenthetem, hogy a legjobb tábor, amit már 20 éve, ebben a formában 7 éve szervezünk. Mint ifjúsági mozgalom, pontos rálátásunk van a mai generáció problémáira, elvárásaira, illetve, hogy mivel lehet felkelteni az érdeklődésüket.




– A modern közoktatáshoz szokott diák ezt hogyan viseli?

– Sokkal jobban, mint egy tanórát. Itt nem azt várjuk el, hogy kritikátlanul befogadjon mindent, hanem próbálja átélni, magára vonatkoztatni az elhangzottakat, és kérdezzen, vagy akár adjon hangot a nem értésnek, vagy az egyet nem értésének. Vannak egyébként külön érvelős feladataink, ahogy gyakorolni szoktuk a nyilatkozatadást is elég unortodox módszerekkel, vagy éppen olyan határhelyzetek alá állítjuk a táborozókat, amiket kalandként élhetnek meg, de a meglepetés erejét nem elvéve, inkább most nem fejteném ki, hogy pontosan mikről van szó.

Egyik résztvevő szavai szerint többet tanult egy hét alatt ebben a táborban, mint a közoktatásban egész életén keresztül. Szerintem ez mindent elmond a táborról.




– Kiknek ajánlod az ifjúsági táborotokat?

– Azon 15 év feletti fiataloknak, akik unják a hétköznapi modern életet, akik érzik, hogy valami nincs rendben a jelenlegi világban, de nem tudják még, hogy micsoda. Akik szeretnének valódi közösséghez tartozni és valóban ki akarnak az átlagból emelkedni.




Jelentkezési információk: tabor@hvim.hu

A részvétel díja: 47 000 Ft

Időpontja: 2024. augusztus 11-18.

Helyszín: Gödöllő

Részletes tájékoztatás e-mailben.

Kapcsolódó: Egy király lábnyomában - a Hadak Útja túrasorozat Miskolcon folytatódik