Bognár Zalán Petőfi Sándor rokona, a szépapja a költő unokatestvére volt. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának docense, történész, aki a Mandinernek nyilatkozott arról, mi a véleménye Rákayék filmjéről.

„Ez a film végre lesöpörte azt a sok port, amely rátelepedett a Petőfi-képre a hosszú évtizedek alatt. Mert lássuk be, a legnagyobb magyar költőt, a lánglelkű hazafit generációk óta élettelen, távoli szoborként tiszteljük. A Petőfi-kép ráadásul a szocialista diktatúra idején sokat torzult, a film által viszont közel kerülhet a ma emberéhez, a mai fiatalokhoz” – mondta a történész.

Bognárt történészként a fikciós szál sem zavarta, sőt, véleménye szerint jót tett neki:

„A történelmi nap eseményeit kellő méltósággal tálalja a Most vagy soha!, a kalandfilm fikciós jellege pedig még izgalmasabbá, kiszámíthatatlanabbá teszi az ismert történetet, ami még akkor is tetszett, ha az osztrák titkos ügynök, Farkasch egy kicsit túl lett pozicionálva és Szendrey Júlia is, mint akcióhős.”

Megjegyezte azt is, hogy rendkívül visszatetsző volt számára a pusztán politikai okokból való lepontozási jelenség, hiszen sokan már akkor lepontozták a filmet, mikor még nem is láthatták azt.

Bognár Zalán történész (fotó: Földházi Árpád/Mandiner)

A Most vagy soha! filmben látható Petőfi-képről Bognár azt mondta, hogy „az igazi Petőfi Sándor szerintem lángolóbb szívű, szenvedélyesebb ember volt, mint amelyet Berettyán Nándor alakított a filmben". Kihagnsúlyozta ugyanakkor, hogy "a film nagy értéke az is, hogy reflektorfénybe állítja a többi márciusi ifjút is."

A Most vagy soha! múlt héten debütált a mozikban és meglehetősen vegyes fogadtatásban részesült. A NER-filmet a jelenlegi rendszer természetesen imádta, a balliberálisok közül sokan – a fentieknek megfelelően – indokolatlanul hamar lepontozták, de történelmi, történészi szemszögből is bőven kapott kritikát.

A finoman szólva felemás játékfilmet portálunk is tárgyalta, Ábrahám Barnabás elemzése itt is elolvasható.