Ugrás a cikkhez
Reklám

A parlament az életvégi döntésekről szóló politikai vitával folytatta munkáját hétfő este. A vitanapot a balliberális ellenzék kezdeményezte a gyógyíthatatlan beteg Karsai Dániel alkotmányjogász esete kapcsán.



Illusztráció: Getty Images

Kormány: jogvita zajlik az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt

A kormány képviselőjeként felszólaló Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy az ügyben egy jogvita zajlik az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Az eljárásban a kabinet nem a saját véleményét, hanem a magyar jogból következő álláspontját fejti ki - hangsúlyozta. A kabinetnek van véleménye az ügyről, de nem az a dolga, hogy a saját értékítéletét hangoztassa a bíróság előtt, hanem a magyar jogi szabályozást kell bemutatnia - közölte.

Répássy Róbert felszólalásában kiemelte, hogy a magyar alaptörvény az életet védi, és ezzel nincs egyedül, mert az Európai Unió tagállamainak többségében nem engedélyezett az úgynevezett aktív eutanázia. A bírósági eljárás folyamatban van, a kormány a maga részéről tiszteletben fogja tartani az ítéletet - hangsúlyozta, emlékeztetve, hogy az ügyben egy népszavazási kezdeményezés is indult. Az a legcélszerűbb, ha az Országgyűlés megvárja a folyamatban lévő eljárások végét és csak azután vonja le a következtetéseket - közölte.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egyészségügyi államtitkára azt mondta, hogy az egészségügyről szóló törvény alapján az állampolgároknak kétféleképpen van lehetőségük egészségügyi ellátást visszautasítani. Az egyik az úgynevezett élő végrendelet, amelyben a cselekvőképes személyek közokiratban rendelkezhetnek arról, hogy esetleges cselekvőképtelenségük esetén mely kezeléseket, ellátásokat zárják ki. Másrészt minden önálló döntéshozatalra képes magyar állampolgár vagy Magyarországon tartózkodó és egészségügyi ellátásban részesülő személy életvégi döntés keretében nyilatkozhat arról, hogy milyen, az életet fenntartó, azt meghosszabbító kezeléseket választ vagy utasít el - hívta fel a figyelmet. A betegek arról is rendelkezhetnek, hogy ne kerüljenek intenzív osztályra - tette hozzá, kiemelve, hogy ezek a döntések bármikor megváltoztathatók.

Az államtitkár külön beszélt a pszichológiai, pszichiátriai és szociális támogatásról, valamint a visszafordíthatatlan állapotú betegek tüneteinek enyhítésére irányuló palliatív ellátásokról.

Előterjesztő: legyen jog méltósággal befejezni az életet!

Szabó Rebeka (Párbeszéd) jelezte: a vitanap létrejötte az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS-) betegségben szenvedő Karsai Dániel bátorságának és felelősségvállalásának köszönhető. Információi szerint egyetlen olyan, aktív eutanáziát megengedő szabályozás sem létezik, ahol könnyű és gyors lenne erre engedélyt kapni, sőt, a kérelmek túlnyomó többségét el szokták utasítani. Kiemelte: pártjuk is csak olyan szabályozás mellett tudja támogatni a szabad életvégi döntések magyar jogrendbe illesztését, amelyek kizárják a visszaélést. Ha Magyarországon a szabad életvégi döntés lehetőségét megfelelően szigorú szabályozás mentén vezetnék be, az javítana a végstádiumú betegek helyzetén - vélekedett.

Arról is beszélt: az alaptörvény kimondja a vallás és az állam szétválasztását, valamint a gondolat- és lelkiismeret szabadságát, azaz az állam nem kényszeríthet semmiféle vallási vagy filozófiai meggyőződést az emberekre az élettel kapcsolatban. A gyógyításra tett esküvel kapcsolatban megjegyezte: nem köteleznek senkit sem az aktív eutanáziában való közreműködésre. A vita arról szól, hogy tiszteljük-e eléggé a haldokló ítéletét a kérdésről, hogy miután biztosították neki a magas szintű palliatív ellátást, és meggyőződtek arról, hogy szándéka befolyásmentes és tartósan fennálló, ne gördítsenek akadályt akarata útjába - jelentette ki. Szabó Rebeka szerint joggal igényelhető, hogy az embernek legyen joga az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal befejezni az életét.

A szintén előterjesztőként felszólaló Bedő Dávid (Momentum) hangsúlyozta: Karsai Dániel és társai nem szeretnének mást, mint méltóságban halhassanak meg, szenvedés nélkül. Jár nekik a választás szabadsága, a lehetőség, hogy saját életükről döntsenek. Azt mondta: hisznek a döntés szabadságában és az emberi méltóságban, az embereknek joguk van a saját sorsuk felett rendelkezni, és ezzel a magyarok többsége is egyetért. Szerinte a kormány a társadalmi párbeszéd helyett csak cinizmussal tudott beszélni az ügyről, gyávák voltak vitázni és ahhoz is, hogy megkérdezzék a magyarokat, mert a benyújtott népszavazási kérdéseiket a Nemzeti Választási Bizottság lesöpörte az asztalról. Az eutanázia legalizálása nem pártpolitikai ügy - jelentette ki az aktív eutanáziáról szóló népszavazást sürgetve.

Fidesz: ellenkezik az alaptörvénnyel az eutanázia

Pesti Imre, a Fidesz vezérszónoka elmondta, az eutanáziát az Európai Unió 27 tagállamából jelenleg csak három-négyben engedélyezték, vagyis az uniós országok csaknem 85 százalékában tiltott. A magyar alaptörvénnyel is ellenkezik az eutanázia - jelentette ki.

Hangsúlyozta, az orvosok hippokratészi esküje megtiltja, hogy emberi életet oltsanak ki. Hozzátette: a betegek önrendelkezési jogának nem része, hogy más embereket vonjanak be saját öngyilkosságuk végrehajtásába.

A végstádiumú emberek számára biztosított a kórházi és az otthoni hospice ellátás, melynek keretében nagyon sokfajta segítséget kapnak. A hospice ellátást Magyarországon egyre többen veszik igénybe, és jelentős fejlődésen ment át. Míg 2005-ben 1147 beteg vette igénybe és az egészségbiztosítási alap 34 981 ápolási napot finanszírozott, 2022-ben ez a szám megötszöröződött, 5567 beteg 153 885 ápolási napot kapott.

DK: széleskörű társadalmi vita után népszavazáson kell dönteni az eutanáziáról

Arató Gergely, a DK vezérszónoka hangsúlyozta, az emberi élettel, az élet végével kapcsolatos kérdések az emberi jogok legalapvetőbb kérdései, amelyekre nincsenek egyszerű, könnyű válaszok. Ezekben a kérdésekben nem lehet megspórolni a vitát, a gondolkodást, az ütköző szempontok okos és higgadt mérlegelését - mondta. A politikus szerint abban, hogy Karsai Dániel alkotmányjogász a társadalom elé tárta az eutanázia kérdését, nem a jogi eljárás a legfontosabb, hanem az, hogy a társadalmat kérdezi meg arról, van-e joga bárkinek őt szenvedésre ítélni, van-e joga az államnak azt mondani, hogy nem kérhet segítséget szenvedései megszüntetéséhez.

A DK álláspontja, hogy ebben a kérdésben érdemi társadalmi vitát kell lefolytatni. Nem lehet egyik vagy másik párt, világnézet, társadalmi csoport álláspontja alapján eldönteni ezeket a kérdéseket. Erről a kérdésről széleskörű, mindenfajta teológiai, jogi, orvosi, társadalmi szempontot felvonultató, kiterjedt társadalmi vitát kell tartani és szervezni, amelyben elmondhatják a véleményüket az orvosok, a papok, a betegek, a filozófusok és az átlagemberek is. A vita eredményét pedig egyetlen módon lehet tisztességesen levonni: népszavazással - jelentette ki Arató Gergely.

KDNP: a gyógyíthatatlan betegeknek joguk van visszautasítani a kezeléseket

Hollik István (KDNP) együttérzését fejezte ki a gyógyíthatatlan betegek felé. A felszólaló hangsúlyozta, Magyarországon minden gyógyíthatatlan betegségben szenvedőnek joga van visszautasítani az őt életben tartó kezeléseket és gyógyszereket, valamint joga van igénybe venni a palliatív ellátásokat. A képviselő rámutatott, hogy az EU és az ENSZ országainak döntő többségében nem engedélyezik az asszisztált öngyilkosságot, sőt, kifejezetten tiltják azt. Nincs olyan, hogy felesleges élet, az alaptörvény ennek szellemében az életet védi és az asszisztált öngyilkosságot nem engedélyezi - jelentette ki Hollik István.

Karsai Dániel levelét olvasta fel a Momentum

Bedő Dávid (Momentum) Karsai Dánielnek az Országgyűléshez írt levelét olvasta fel. A jogász a levélben emlékeztetett arra, hogy a volt holland miniszterelnök, a 93 éves Dries van Agt a közelmúltban feleségével közösen eutanázia segítségével hunyt el. Karsai Dániel úgy fogalmazott, hogy ő maga "életfogytig tartó szabadságvesztéssel" van bebörtönözve a saját testébe.

MSZP: meg kell adni a lehetőséget az önkéntes eutanáziára

Kunhalmi Ágnes (MSZP) kijelentette, szigorú előírások mellett mindenki számára meg kell adni az önkéntes, aktív eutanázia választásának lehetőségét. Az MSZP azt is támogatja, hogy az emberek erről népszavazáson mondhassák el a véleményüket - tette hozzá. Az eutanáziát csak úgy lehetne igénybe venni, ha az ahhoz folyamodó személy gyógyíthatatlan és a szenvedései elviselhetetlenek - szögezte le. Szükség van arra, hogy az eutanáziát az állam a társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatásként nyújtsa, mint bármi mást - fogalmazott a képviselő.

Jobbik: helyes a vita, és helyes lenne a népszavazás is az eutanáziáról

Lukács László György (Jobbik) azt mondta: abban hisznek, hogy a hatalmat az emberekhez leközelebbi szintre hozzák. Ezért tartják helyesnek a vitát az eutanáziáról, és azt, hogy lehessen népszavazást is tartani az ügyben. Pártjuk tagjainál és szimpatizánsainál is változatos, hogy mit gondolnak az eutanáziáról, nem is tesznek kísérletet ezért arra, hogy megmondják, ki hogy vélekedjen. A Jobbik az életpárti alaphelyzetből indul ki, de fontosnak érzik az egyén döntésének fontosságát is - mondta.

Mi Hazánk: minden embernek a fogantatástól kezdve korlátozhatatlan joga van az életre

Szabadi István (Mi Hazánk) pártjuk mély együttérzését és tiszteletét fejezte ki Karsai Dániel felé, majd közölte: a Mi Hazánk álláspontja szerint a keresztény értékrend talaján állva minden embernek a fogantatástól kezdve korlátozhatatlan joga van az életre. Az emberi élet szent és sérthetetlen, az élet nem egy tárgy, amit csak úgy eldobhatunk - emelte ki. Az élethez való jog közösségeink és nemzeteink alapját képezi, az egyén, mint társadalmi lény nem rendelkezhet csak úgy, hogy eldobja magától. Továbbá az orvosi etika is kimondja, hogy orvos nem segédkezhet öngyilkosságban, még a beteg kérésére sem. Nyugtalanítónak tartják, hogy az abortusz szabályozáshoz hasonlóan az eutanázia állami megengedése is egyre inkább terjed az utóbbi években.

Párbeszéd: engedélyezni kell az eutanáziát

Szabó Tímea (Párbeszéd) is Karsai Dánieltől olvasott fel egy levelet, majd azt kérdezte: ha egy szeretett kutyáról, macskáról, állat életéről mi, emberek dönthetünk, akkor a sajátunkkal kapcsolatban mért nem tehetjük meg ezt? Véleménye szerint kötelező tiszteletben tartani az emberi méltóságot, nincs más választásunk. Szabó Tímea szerint az emberek többsége is úgy gondolja, mint pártjuk, hogy "jogunk van az életvégi döntésekhez, jogunk van az emberi méltósághoz". A Párbeszéd amellett érvel, hogy engedélyezni kell Magyarországon az eutanáziát, szigorú szabályok között.

LMP: alapvető emberi jog dönteni saját életünkről és halálunkról

Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka arról beszélt: az ember alapvető törekvése, hogy enyhítse szenvedését, ezért veszi számításba az eutanáziát is. Jelezte, abban nincs vita az ellenzéki és kormánypárti képviselők között, hogy az eutanázia nem lehet bármikor kéznél levő alternatíva. Ugyanakkor az életvégi döntés része az emberi méltóságnak, és tisztelni kell a szenvedő beteg "egyértelmű, megfontolt és tartós szándékát", hogy változtasson állapotán. Ha elfogadjuk, hogy az ember képes és tud felelősséget vállani saját magáért, akkor el kell fogadni azt is, hogy képes dönteni az élete végéről is. Megjegyezte: Hollandiában, Svájcban, Ausztriában és Németországban is legális az asszisztált öngyilkosság, és ha "komolyan vesszük" az alaptörvénynek az emberi méltóság sérthetetlenségére vonatkozó részét, akkor "kötelesek vagyunk lehetővé tenni az aktív eutanázia szabályozott keretek közötti megjelenését a magyar jogrendszerben" - fogalmazott Csárdi Antal.

Képviselői felszólalások

Bányai Gábor (Fidesz) felszólalásában saját betegségét és halálélményét is felidézve arra figyelmeztetett: ha az Európai Bíróság rákényszeríti Magyarországot az aktív eutanázia engedélyezésére, az Országgyűlés rendkívül súlyos döntést lesz kénytelen meghozni. "Pandóra szelencéjét nyitogatjuk" - fogalmazott, és ha ez a szelence kinyílik, hiába talál ki a jogalkotó bármilyen szabályokat, azokat meg fogják szegni. Bányai Gábor meglátása szerint, ha meg kell alkotniuk az eutanázia engedélyezéséről szóló jogszabályt, a jogalkotók tettestársak lesznek emberek meggyilkolásában.

Komáromi Zoltán (DK) arról beszélt, hogy az emberi élet mindenáron való védelme nem jelentheti azt, hogy egy ember élete utolsó periódusában szenvedésre legyen ítélve. A képviselő azt javasolta, hogy az Országgyűlés kezdeményezzen széles körű társadalmi, szakmai vitát a kérdésről, majd írjon ki egy népszavazást.

Előterjesztői zárszó

Miután Dúró Dóra levezető elnök a vitát lezárta, az előterjesztők nevében az elhangzottakra válaszoló Szabó Tímea (Párbeszéd) hangsúlyozta, nem kell attól tartani, hogy az eutanázia üzletté válik. Hangsúlyozta, hogy a nyugat-európai szabályozások rendkívül szigorúak, hogy biztosan megakadályozzák a visszaéléseket.

Kormányzati zárszó

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte: a vitát nem a kormány kezdeményezte, a kezdeményezők pedig lezárták azt. Mindannyian, akik végigülték a vitát, érzik, hogy az komoly és tárgyilagos volt, azt kívánta: bárcsak más témákban is hasonló tárgyilagos és higgadt vitára lenne képes az Országgyűlés.

(MTI)





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából