Be sem idézte meghallgatásra a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Mi Hazánk politikusait, akiket a "Roma Parlament" képviselője jelentett fel közösség elleni gyűlöletre uszítás vádjával, hanem bűncselekmény hiányában elutasította a beadványt február elsején. Ez ellen nyújtott be ma panaszt Áládár.
Horváth Aladár ma a Fővárosi Nyomozó Ügyészség előtt (fotó: Papajcsik Péter / Index)
Horváth Aladár, a Roma Parlament – Polgárjogi Mozgalom képviseletében még múlt év augusztusában, illetve szeptember elején tett feljelentést Toroczkai László, Novák Előd és Dúró Dóra, a Mi Hazánk három parlamenti képviselője ellen közösség elleni uszítás gyanújával.
Mint emlékezetes, tavaly május 22-én Novák Előd parlamenti interpellációja közben "a roma nemzetiség és a bűnözés egyértelmű kapcsolatára utaló kifejezést használt", amiért a házelnök 5 millió forintos pénzbüntetéssel sújtotta (az összeget tiszteletdíjából az Országgyűlés Hivatala automatikusan le is vonta).
Dúró Dóra erőforrásék népességrobbanása alapján arra mutatott rá, hogy 20 év múlva többségben lehetnek a cigányok. Ezzel – Horváth szerint – "a cigány gyerekeket kizárta a magyar társadalomból, megfosztva őket magyarságuktól".
A Mi Hazánk tavaly augusztus végén tüntetett a Venyige utcai büntetés-végrehajtási intézet előtt, "összefüggést tételezve egyes gyilkosságok és az elkövetők származása között". (Minden alap nélkül, természetesen... - a szerk.) Itt Toroczkai László a büntetőtörvénykönyv szigorítása mellett azt is javasolta, hogy augusztus 29-e legyen a cigánybűnözés áldozatainak emléknapja.
A cigány szervezet ma beadott panaszának a lényege, hogy a nyomozó hatóság több, általuk közölt "bizonyítékot" nem vizsgált. Nem vizsgálta például, hogy gyűlöletre uszítanak-e a hivatkozott beszédek. A Btk. 332. §. indokolása kiemeli, hogy "a törvény szerinti gyűlöletre uszítás […] nem jelenti egyértelműen az erőszak közvetlen veszélyét, illetve az erőszakos jellegű konkrét sérelem reális lehetőségét, ez utóbbit a törvény az »erőszakra uszít« fordulattal fedi le".
Horváth Aladár szerint annak megállapítására is szükséges lett volna, hogy a vizsgált és a meg nem vizsgált beszédek hatottak-e a beszédeket hallgatókra, illetve a szélesebb nyilvánosságra. Inspirálhatta-e például a Magyar Önvédelmi Mozgalom 2023. szeptember 14-i rendteremtési akciójának megszervezését Polgáron.
Az a problémánk, hogy az ügyészség nem foglal állást a cigánybűnözés kifejezés önmagában is uszító tartalma és használata kérdéskörében. Álláspontom szerint ez a fogalom alkotmány- és közösségsértő, a társadalmi előítéletekre és gyűlölködésre kifejtett hatása különösen a Toroczkaiék által gyakorolt politikai kommunikációban, illetve ennek kontextusában hatványozott veszélyt jelent. Túlnépesedésről beszélnek, parazitákról, halálbüntetésről, likvidálásról beszélnek. Az Alaptörvény az emberi méltóságot és a szabad identitás választást védelmező passzusait is megsérti ez a fajta cigányozás.
Horváth Aladár szerint a 2023. augusztus 15-ei békéscsabai hotel előtt késelő bűnelkövető nem is cigány volt, a Mi Hazánk politikusa egyikük lecigányozásával mégis egyfajta faji pszichózist teremtett, a cigány etnikummal megbélyegzett bűnözőt szembeállítva a többségi társadalommal.
Az ügyészségi panaszbeadványra reagálva a Mi Hazánk azt közölte, hogy Horváth Aladár az, aki több más "jogvédő" társához – például Száva Vincéhez – hasonlóan folyamatosan hergeli, uszítja a cigányságot. A Mi Hazánk politikusai továbbra is ki fogják mondani, amit gondolnak, és továbbra is fenntartják kezdeményezésüket a cigánybűnözés áldozatainak emléknapjáról. Azt is hozzátették, hogy ezek miatt nyugodtan tehet panaszt Horváth Aladár.
(Index korrigálva)
Korábban írtuk:
- Nagykoalíciós összefogással ötmilliós büntetés Novák Elődnek a cigánybűnözés említése miatt
- Cigánybűnözés a Kádár-korszakban - nagyon is volt, és nevén is nevezték
