Jellemzően a parlamenti államtitkárok szólaltak fel legtöbbször a parlamentben az idén is, hiszen az ő feladatuk válaszolni a képviselők kérdéseire és interpellációira. Vannak néhányan a honatyák közül, akik kimondottan sokat beszéltek a 2023-as évben is. Ám még többen vannak, akik egyetlen szót sem szóltak, írja az Mfor.
Kubatov a parlamenti ügyek helyett inkább az új szavazóbázisukkal foglalkozik
A 2022-es évhez hasonlóan most is a számos területért felelős belügyminiszter, Pintér Sándor parlamenti államtitkára, Rétvári Bence volt a leginkább bőbeszédű.
A KDNP-s politikus az idei évben 227 alkalommal összesen 15 óra 13 perc 44 másodpercnyi szöveget mondott el az ülésteremben, igaz, államtitkárként az ő feladata válaszolni az interpellációkra, valamint a szóbeli kérdésekre. Az, hogy a belügyminiszter államtitkára volt a legaktívabb, mutatja, hogy a honatyák leginkább az ezt a tárcát érintő ügyeket, például az oktatás vagy az egészségügy kérdéseit tartják égetően fontosnak.
A második leghosszabb ideig egy ellenzéki honatya, Apáti István szólalt fel idén. A Mi Hazánk politikusa 67 felszólalása mindösszesen 10 óra 28 perc 55 másodpercnyi időt vett igénybe.
A bronzérmes – a tavalyi évhez hasonlóan – a KDNP-s Nacsa Lőrinc lett. A kereszténydemokraták frakciószóvivője 113 alkalommal emelkedett szólásra az ülésteremben, beszédei pedig összesen 10 óra 19 perc 44 másodpercig tartottak.
Tőlük alig marad le Harangozó Tamás, a szocialisták frakcióvezető-helyettese, aki 10 óra 6 perc 48 másodpercet, majd Z. Kárpát Dániel, a Jobbik ugyancsak frakcióvezető-helyettesi posztban levő képviselője, aki 9 óra 58 perc 36 másodpercet használt fel a parlament idejéből. Ám míg a jobbikos honatya ezt a csaknem 10 órányi szöveget 91, addig a baloldali politikus a szinte ugyanennyi ideig tartó beszédeit 35 felszólalással tudta le.
Száz körüli felszólalásszámmal zárta az évet még Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, Dömötör Csaba, a propagandaminisztérium államtitkára és Koncz Zsófia, aki szintén államtitkárként az Energiaügyi Minisztériumot képviseli. „Mezei” honatyák közül az LMP-s Keresztes László Lóránt szólalt fel csaknem száz alkalommal az elmúlt évben.
Ellenzéki képviselők közül csak a január végén elhunyt DK-s Kordás László nem beszélt a Ház falai közt idén, az ő mandátumát megkapó Földi Judit az évben 23 alkalommal kapott szót összesen 2 óra 19 perc 31 másodperc erejéig. Nem beszélt az élők sorából áprilisban távozott fideszes Bajkai István sem. Az ő helyére Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos ült be, akinek négy felszólalása 15 perc 17 másodpercig tartott. A harmadik, idei évben elhunyt képviselő, a fideszes Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés legidősebb tagja november elején távozott. Neki idén egy felszólalása volt a finn NATO-csatlakozásról szóló vitában még márciusban, mely 3 perc 5 másodpercig tartott. Utódja Hornung Ágnes lett, aki csak december 11-én tette le képviselői esküjét, az azóta eltelt három ülésnapon még nem jelentkezett szólásra.
Rajtuk kívül csak kormánypárti képviselők maradtak némák 2023-ban, név szerint:
- Balla György,
- Dankó Béla,
- Budai Gyula,
- Demeter András,
- Hende Csaba,
- Kara Ákos,
- Kovács Zsolt,
- Kubatov Gábor,
- Süli János korábbi paksi fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter,
- Tiba István,
- Vígh László,
- Kövér László házelnök.
(A parlamenti statisztikák a technikai megszólalásokat, így az ülésvezetést, a jegyzői bejelentést stb. nem sorolják az érdemi felszólalások közé.)