Megkezdődött az uniós tagországok állam- és kormányfőinek kétnaposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozója, amelyen az Európai Tanács tagjai megbeszélést folytatnak Oroszország Ukrajna elleni háborújáról, az Ukrajnának nyújtandó további uniós támogatásról, az ország uniós csatlakozásának kilátásairól, az izraeli-palesztin konfliktusról, valamint az Európai Unió (EU) hosszú távú költségvetésének felülvizsgálatáról.
Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Nikolai Denkov bolgár miniszterelnök (j5), Karl Nehammer osztrák kancellár (j2) és Robert Golob szlovén miniszterelnök (j)
A tagállamok vezetői áttekintik az Ukrajna elleni orosz háború legújabb fejleményeit, az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás folytatását, valamint meg fogják vitatni az EU bővítési politikáját, különös tekintettel Ukrajna uniós perspektívájára.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozóra szóló meghívójában kiemelte: az uniós tagállamoknak bele "kell" egyezniük abba, hogy az Európai Unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, valamint meg "kell" állapodniuk arról, hogy hosszú távú stabilitása érdekében az EU 50 milliárd eurót biztosítson az országnak.
Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos vitaponttal összefüggésben az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta: a tagállami vezetőknek szorgalmazniuk kell valamennyi túsz szabadon bocsátását, miközben foglalkozniuk kell a gázai humanitárius helyzettel is.
A tagállamok állam-, illetve kormányfői az októberi, legutóbbi ülésükön folytatott megbeszélésre építve visszatérnek majd a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret javasolt felülvizsgálatára. Át fogják tekinteni továbbá a biztonságról és a védelemről szóló korábbi következtetéseik végrehajtása terén elért eredményeket. Ezzel kapcsolatban a tanácsi elnök szerint többet kell tenni a védelmi készenlét növelésére irányuló uniós célkitűzések gyors teljesítése érdekében. Dolgozni kell továbbá Európa védelmi piacának létrehozásán, ami - szavai szerint - döntő fontosságú az EU megerősítéséhez.
"Nem engedünk semmiféle nyomásnak a bővítéssel kapcsolatban"
Magyarország nem enged semmiféle nyomásnak, a bővítéssel kapcsolatban nagyon határozott álláspontja van, azt fogja képviselni, "akármi is az ajánlat" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben.
Orbán Viktor a kétnapos EU-csúcsra érkezve közölte: a magyar álláspont nagyon világos. "Ha bővítésről beszélünk, akkor a magyar álláspont azt mondja, hogy ez egy érdemalapú, szofisztikált, jogi eljárás" - fejtette ki.
Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszerelnök azt mondta, a bővítésnek vannak feltételei, ezek nem teljesültek. Közölte: az Európai Tanács nincs abban a helyzetben, hogy döntsön. Szavai szerint erre később kell visszatérni, amikor a feltételek már teljesültek. "Ebből nem fogunk elmozdulni, akármi is az ajánlat" - tette hozzá Orbán Viktor.
Orbán Macronnal, középen Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök (fotók: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
Kérdésre válaszolva kifejtette: a bővítés nem elméleti kérdés, a bővítés jogilag meghatározott folyamat, melynek feltételei vannak. Az EU hét ilyen feltételt kér számon, amelyből Ukrajna ez idáig az Európai Bizottság értékelése szerint négyet teljesített. Mivel a brüsszeli testület álláspotja szerint három feltétel nem teljesült, nincs itt az ideje Ukrajna tagságáról tárgyalni - jelentette ki.
"A magyar genetikailag nem érzékeli a nyomást, ezért ez bennünket nem befolyásol" - fogalmazott Orbán Viktor, majd hozzátette: a bővítéssel kapcsolatban Magyarországnak nagyon határozott álláspontja van, azt fogja képviselni.
Az Ukrajnának szánt, négyéves időszakra szóló 50 milliárd eurós tervezett uniós finanszírozásról a miniszerelnök azt mondta, az országnak szánt rövid távú támogatást az EU már elfogadta a költségvetés terhére. Egy nagyobb összegű és hosszabb távú támogatásnak azonban az uniós költségvetésen kívül kell szereplenie. Ez esetben Magyarország kész lenne azt támogatni - mondta.
Mivel a rövid távú támogatás már jóvá van hagyva, az EU nincs időszűkében - emelte ki a miniszerelnök, majd hozzátette: Magyarország nem köt össze egyetlen magyar ügyet sem Ukrajnával vagy más kapcsolatos ügyekkel.
(MTI)
