Az Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló kormánypárti országgyűlési határozati javaslat vitájával kezdte munkáját szerdán az Országgyűlés.

"Magyarország határozottan elítéli Oroszország katonai agresszióját, elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez"

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az előterjesztők nevében mondott felszólalásában az Európai Bizottság Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos javaslatát előkészítetlennek, megfontolatlannak és időszerűtlennek nevezte. Hangsúlyozta, számos megválaszolhatatlan kérdés van az ukrán csatlakozással kapcsolatban: Ukrajna háborúban áll, jelen pillanatban nem lehet megmondani, hogy az ország jogrendszere megfelel-e az elvárt alkotmányos kereteknek. Kiemelte: ma azt sem tudják megmondani, mekkora Ukrajna területe és lakossága, nem tisztázott, hogy az oroszok által megszállt területek is felvételt nyernének-e az EU-ba, illetve, hogy milyen hatása lenne az ukrán mezőgazdaságnak az európai piacra.

Nem tudjuk, hogy mennyi forrás menne Ukrajnának a közös alapokból, és hogy a közép-európai országok nettó befizetővé válnának-e - folytatta, hangsúlyozva azt is, hogy Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa.

Tisztázatlannak nevezte a kisebbségi jogokkal kapcsolatos helyzetet is, értékelése szerint ugyanis az ukrán legfelső tanács által a napokban elfogadott törvénycsomag csak "súlytalan módosítás", "kozmetikázás", több probléma még továbbra is fennáll.

Szerinte aggályos, hogy az Európai Bizottság az ukrán csatlakozás ügyében ismét kettős mércével mér, Ukrajna ugyanis még a tagjelöltség feltételeinek sem felelt meg maradéktalanul, mégis kivételeznének vele aktuálpolitikai megfontolások alapján. Semmilyen kivételezéssel nem értünk egyet - szögezte le Kocsis Máté. Úgy vélte, a nyugat-balkáni bővítési folyamattal sokkal időszerűbb lenne foglalkozni, hiszen Albánia, Montenegró és Szerbia csatlakozásáról már mintegy évtizede folynak tárgyalások.

Kijelentette: a kormánypárti határozati javaslat világossá teszi, hogy "felelőtlenül, átgondolatlanul nem szabad beleugrania Magyarországnak ebbe a kalandba". "Újfent egy ügy, melyben nem táncolhatunk úgy, ahogy a brüsszeli elit fütyül, nem birodalmi direktívákra, hanem konszenzusra lenne szükség, de ez ma hiányzik Európában" - fogalmazott Kocsis Máté. A frakcióvezető a kormányt arra kérte: ezt az álláspontot képviselje az Európai Tanácsban és az Európai Unió intézményeiben.

Kocsi Máté a közel két éve tartó háború kapcsán megerősítette: Magyarország határozottan elítéli Oroszország katonai agresszióját, elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez, és támogatja területi integritását és szuverenitását, ugyanakkor a kezdetektől azon az állásponton van, hogy azonnali fegyverszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Jelezte: Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtja végre még ma is az ukrajnai háború kapcsán, de egyetlen olyan lépést sem tesz, amely közelebb vinne a háborúhoz. Közölte, a magyar emberek a 2022-es országgyűlési választáson egyértelmű üzenetet küldtek: nem akarnak háborút. Ezt képviseli a kormányoldal, azonban a béke kérdésében a baloldalra sem itt az Országgyűlésben, sem az általuk vezetett önkormányzatokban nem lehetett számítani - értékelt.

Orbán: Ukrajna gyors felvétele beláthatatlan következményekkel járna

Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió érdekét - jelentette ki a miniszterelnök szerdán az Országgyűlésben.

Orbán Viktor az Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló kormánypárti országgyűlési határozati javaslat általános vitájában üdvözölte és fontosnak nevezte, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról érdemi vita folyhat a magyar parlamentben.

Azt mondta, "nem babra megy a játék", ez a vita nemcsak Magyarország, hanem az egész unió jövőjét befolyásolja. Európai sorskérdésről van szó, de valódi vita helyett az EU-ban inkább "fejjel megyünk a falnak" - értékelt a kormányfő.

Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna tavaly, a csatlakozási kérelmének benyújtása után négy hónappal lett tagjelölt. Hozzátette: 1973, az unió első bővítése óta általában a kérelem benyújtása és a tagjelölti státusz között több mint három év, a kelet-közép-európai - Magyarországot is érintő - bővítésnél pedig négy év telt el.

Orbán Viktor kijelentette, "a leplezetlen részrehajlás" szükségképpen lerombolja az uniós intézmények tekintélyét, és felértékelődik a nemzeti parlamentek szerepe.

Az Európai Uniónak komolyan kell vennie a szabályait

Orbán Viktor úgy fogalmazott: ha ezeket a szabályokat az európai intézmények nem veszik komolyan, az Európai Unió "egész egyszerűen megszűnik létezni". Ukrajna gyors csatlakozásával márpedig az uniós intézmények éppen azt fogják kérni a tagállamoktól, így Magyarországtól is, hogy saját szabályainkat se tartsuk be - mutatott rá.

A kormányfő emlékeztetett: az Európai Bizottság hét konkrét feltételt támasztott Ukrajna számára ahhoz, hogy megkapja a tagjelölti státuszt. Ráadásul a korábbi csatlakozó országoktól eltérően Ukrajna úgy kapta meg a státuszt, hogy a feltételeket csak utólag kell teljesítenie.

Orbán Viktor hangsúlyozta: még a "részrehajlóan működő" bizottság is azt állítja, hogy a hét feltételből csak négy teljesült. Tehát a tagjelölti státuszt sem kellett volna megadni Ukrajnának, nemhogy meg kellene kezdeni a tárgyalásokat - jelentette ki a miniszterelnök.

Abszurd, nevetséges és komolytalan

Az Ukrajnával folyó esetleges tárgyalás az ország európai uniós tagságáról jelenleg abszurd, nevetséges és komolytalan, a magyar kormánynak nem is áll szándékában támogatni azt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben szerdán.

A kormányfő az Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló kormánypárti határozati javaslat általános vitájában kijelentette: jelenleg senki sem tudja, mivel járna az ország csatlakozása, sem azt, Ukrajna mekkora területtel vagy népességgel lépne be a közösségbe.

Rámutatott arra is: a részleges piacnyitás azt mutatja, hogy a tagállamoknak a mezőgazdaság és a fuvarozás terén is nemzetállami védekező beavatkozásokat kellett végrehajtaniuk.

Ukrajnának ugyanakkor támogatásként a jelenlegi uniós büdzsé 17 százalékát kellene odaadni - tette hozzá Orbán Viktor.

Magyarország nyomás alatt áll, de nem szabad tágítani attól, hogy továbbra is az európai józan ész hangja maradjunk - jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor az Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló kormánypárti országgyűlési határozati javaslat általános vitájában azt kérte a baloldaltól és a nemzeti oldaltól egyaránt, hogy Ukrajna uniós tagságát ne pártkérdésnek, hanem össznemzeti ügynek tekintse.

A miniszterelnök kijelentette: Ukrajna uniós tagsága jelen formájában éles ellentétben áll Magyarország érdekeivel. Ukrajnát lehet és kell is segíteni, de senki nem akarhatja, hogy közben tönkretegyék Magyarországot - hangsúlyozta.

(MTI)