Magyarország lezárta valaha volt legnagyobb afrikai gazdaságfejlesztési programját Ugandában, ennek részeként az ország pénzügyi szektorának védelmét is megerősítették a kibertámadásokkal szemben - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Kampalában.

A tárcavezető a másfél milliárd forint kötött segélyhitelből megvalósuló, magyar cég által végrehajtott kiberbiztonsági projekt átadásán hangsúlyozta, hogy mivel Európa biztonsága Afrika biztonságától is erősen függ, ezért Ugandában meghirdették minden idők legjelentősebb afrikai magyar gazdaságfejlesztési programját.

Ennek keretében valósult meg a helyi pénzügyi szektor védelmét szolgáló kiberbiztonsági kapacitások kiépítését célzó projekt is - tájékoztatott.

Szavai szerint ezt a terület gyors digitalizációja tette szükségessé, ezért a kiberbiztonsági kapacitások és a mobilfizetési rendszerek megerősítésére került sor. A szakemberek vészhelyzeti reagáló csoportot állítottak fel, biztonsági műveleti központot alakítottak ki és oktatási bázist is létrehoztak.

Aláhúzta: ezek a megoldások erősítik Uganda kibervédelmét, a projekt keretében létrejött rendszerek jelentősen hozzájárulhatnak a potenciális kitettségek csökkentéséhez, ami napjainkban nagyon fontos, ugyanis a kiberbiztonság mára a fizikai biztonság fontos részévé vált.

A miniszter ezután leszögezte, hogy Uganda biztonsága és stabilitása európai, így egyben magyar érdek is. "Különös tekintettel arra, hogy az ország ad otthont a legtöbb menekültnek Afrikában, illetve fontos pillére a regionális biztonságnak és stabilitásnak" - fogalmazott.

Arra figyelmeztetett, hogy Uganda stabilitásának megingása nyomán újabb tömeges migrációs hullám indulhatna meg Európa felé, ami súlyos hatással lenne a kontinens biztonságára.

Valamint azt hangsúlyozta, hogy az illegális migrációs nyomás csökkentése érdekében olyan helyzetet kell teremteni, amely lehetővé teszi a helyiek számára az otthon maradást, a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van.

"Uganda továbbra is számíthat Magyarország támogatására a stabilitás és biztonság megőrzése terén" - összegzett.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a világ biztonsága egyre komolyabb kihívásokkal szembesül, s ennek része az is, hogy mivel a digitális tér egyre fontosabbá válik, az élet egyre nagyobb része tevődik át ide, a kibertámadások száma és súlyossága is egyre nő.

Ezek a támadások egyre veszélyesebbek, és immár nem csak a magánszemélyek eszközeit, hanem más, a mindennapi életet érintő területeket is céloznak, például munkahelyeket, az elektromos hálózatokat, a közlekedést, a kórházakat, a kormányzati szerveket - mutatott rá.

Az elemzések szerint a kiberbűnözők fő célpontjait a nagyobb haszonnal kecsegtető szektorok jelentik, mint amilyen a pénzügyi és a bankszektor - tette hozzá.

Majd tudatta, hogy Magyarország az elmúlt években mindent megtett annak érdekében, hogy felvegye a harcot a kiberbűnözőkkel szemben, és hozzájáruljon a nemzetközi erőfeszítésekhez is ezen a téren.

17 millió dollárral vettük ki alaposan a részünket

Hatalmas szükség lenne az Afrika stabilitását garantáló országok támogatására Európa részéről, amiből Magyarország kiveszi a részét, ugyanis a két kontinens biztonsága szorosan összefügg - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Kampalában.

A tárcavezető az ugandai kollégájával, Jeje Odongo Abubakarral közösen tartott sajtóértekezletén arról számolt be, hogy Európa ma az utóbbi harminc év legsúlyosabb biztonsági kihívásaival néz szembe, és ezek egy része nem megoldható Afrika nélkül.

Aláhúzta, hogy ezért nagy szükség van az olyan felelősségteljes országokra, mint Uganda, amelyek fékezik a migrációt és biztosítják a térség stabilitását, s ezeket támogatni kell.

Rámutatott arra, hogy Uganda a régió stabilitásának egyik fő pillére, az ország a legtöbb menekültet fogadta be Afrikában, nagyjából másfél millió főt, továbbá komoly erőfeszítéseket tesz a terrorizmus elleni harc terén is, amihez Európának támogatást kellene nyújtania.

Mint mondta, ebből hazánk alaposan ki is veszi a részét, Magyarország a valaha volt legnagyobb afrikai gazdaságfejlesztési programját hajtotta végre Ugandában 17 millió dollár értékben.

Ennek keretében többek közt három iskolát építettek a legnagyobb menekülttáborban, modernizálták a közigazgatást, mobil egészségügyi központot hoztak létre, s korszerűsítették az Ugandai Szívkórházat, illetve kiberbiztonsági központot állítottak fel a pénzügyi szektor védelmére.

Majd arra is kitért, hogy Magyarország emellett kész támogatni a menekültek ellátását, az ivóvízellátás javítását és a mezőgazdasági szektor fejlesztését is. Valamint emlékeztetett, hogy évente húsz ugandai diák tanulhat ösztöndíjjal magyaregyetemeken, és a programra tavaly több mint 300-an jelentkeztek.

A program sikere hozzájárult Uganda stabilitásához és biztonságához, segíteni fog az életkörülmények javításában és az emberek helyben maradásában - sorolta.

Szijjártó Péter ennek kapcsán érintette az erősödő migrációs nyomást Európában, és az annak következményeként növekvő terrorfenyegetettséget. Illetve rámutatott, hogy a terrorizmus és a migráció ördögi kört alkot egymással, mivel előbbi az egyik fő kiváltó oka utóbbinak, azonban annak következménye is, minthogy a bevándorlók áradatában potenciális merénylők is megbújhatnak.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország az Európai Unió külső határán fekszik, és felelős annak a védelméért, így nagyon is tisztában van azzal, mennyire függ a kontinens biztonsága Afrikáétól. "Európa biztonsága Afrika biztonságával kezdődik" - szögezte le.

Valamint figyelmeztetett: ha meginog Afrika stabilitása, vagy épp a földrész nem lesz képes megtartani növekvő népességét, akkor Európában erősen megnő a migrációs nyomás, amit nehéz lenne kezelni.

A miniszter végül arra is kitért, hogy Magyarország emellett kész támogatni a menekültek ellátását, az ivóvízellátás javítását és a mezőgazdasági szektor fejlesztését is. Valamint emlékeztetett, hogy évente húsz ugandai diák tanulhat ösztöndíjjal magyarországi egyetemeken, és ezen helyekre tavaly több mint háromszázan jelentkeztek.

Továbbá érintette az ukrajnai háborút is, amely szavai szerint súlyos globális hatásokkal jár, jól látható, hogy azok is fizetik a konfliktus árát az égbe szökő infláció és a romló élelmezésbiztonság formájában, akik semennyire nem felelősek érte, legyen szó Magyarországról vagy Afrikáról.

Leszögezte, az egyedüli megoldást a mielőbbi béke jelentené, s az is bizonyítja, hogy a globális többség ezt szeretné, hogy hét afrikai ország, köztük Uganda is béketervvel állt elő.

"Talán kisebbségben vagyunk Európában és a transzatlanti térségben, de ahhoz a globális többséghez tartozunk, amely mielőbbi békét akar" - fogalmazott, úgy vélekedve, hogy fel kell erősíteni a béketábor hangját (kivéve, ha Gázáról van szó - a szerk.).

(MTI)