Csütörtök reggel a parlament igazságügyi bizottságában a fideszes képviselők megszavazták, azaz tárgysorozatba vették a Mi Hazánk Mozgalom két, múlt héten benyújtott javaslatát az önkormányzati és országgyűlési választási szabályok módosításáról, utóbbi a Fidesz-túlhatalmat korlátozná, mert Novák Előd előterjesztő szerint jelenlegi, igazságtalan rendszer a Fidesznek biztosít kétharmados parlamenti többséget, miközben soha nem volt kétharmados választási eredménye, sőt többször 50% alatt végeztek.



Fotók: Cseke Balázs / Telex

Az egyik javaslattal már a jövő júniusi önkormányzati választásra visszaállítanák a listás választási rendszert Budapesten. Eszerint a Fővárosi Közgyűlésbe a kerületi polgármesterek helyett a pártlistákon szereplő jelöltek ülnének be. A másik határozati javaslatban pedig az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy a Fidesz számára kedvezőtlen módon módosítsák a parlamenti választás szabályait. A Mi Hazánk két javaslatáról csütörtök délután rendkívüli parlamenti ülésen vitáznak a képviselők, de előtte a kijelölt igazságügyi bizottság is megtárgyalta azokat, írja a Telex.

Véget vetnének a félszázalékos Párbeszéd fővárosi túlhatalmának

Alig egy órát tartott az igazságügyi bizottság csütörtök reggelre összehívott ülése, a napirenden mindössze a két javaslat szerepelt. A kormánypárti képviselők az ülést vezető KDNP-s Vejkey Imre kivételével meg sem szólaltak egész ülés alatt, csak igent nyomtak a szavazáson.

„Az igazságosság mellett szeretnénk kiállni” – fogalmazott a javaslatot beterjesztő Szabadi István. A Mi Hazánk képviselője szerint igazságosabb lenne, ha a választói akaratot jobban tükrözné a Fővárosi Közgyűlés összetétele, és nem szeretnék, hogy Budapest a politikai csatározások helyszíne legyen.

„Szeretnénk véget vetni a félszázalékos Párbeszéd fővárosi túlhatalmának” – fogalmazott a másik beterjesztő Novák Előd is. A Mi Hazánk képviselője nem érti, miért háborodott fel azon a balliberális ellenzék, amikor azt javasolták, hogy állítsák vissza a listás választási rendszert Budapesten. Mint felidézte, 2014-ben pont Karácsony Gergely volt az, aki alkotmányellenesnek nyilvánította a jelenlegi választási rendszer megszavazását. Most pedig ehhez az alkotmányellenes rendszerhez ragaszkodna, amikor elutasítja a Mi Hazánk módosítóját.

Novák Előd nem tartja abszurdnak, hogy mindössze fél évvel az önkormányzati választás előtt írnák át a szabályokat, hiszen például 1994-ben az MSZP is alig két-három hónappal a választás előtt fogadott el módosítást. A Mi Hazánk politikusa úgy látja, hogy jelenleg minimum a működésképtelenség határán van Budapest, ennek oka pedig szerinte „a szivárványkoalíció és a jelenlegi választási rendszer”.




Újabb szó miatt szaladnak Kövérhez árulkodni a momentumos óvodások

A Fidesz által irányított politikai bohózatot látjuk, szólt hozzá elsőként Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője. Szerinte az történt, hogy a Fidesznél megmérték, nincs esélyük Budapesten győzni a jövő júniusi önkormányzati választáson, ezért „botot szeretnének dobni a küllők közé”.

A Fidesz és a Mi Hazánk politikai célja a DK-s képviselő szerint az, hogy a baloldali ellenzéki oldal nehezebben tudja Budapestet irányítani a jövő évi választás után. „Összenő a két erő: a Fidesz a szélsőjobboldallal” – fogalmazott Sebián-Petrovszki, aki szerint a Fidesz már arra készül, hogy ha 2026-ban nem lenne meg a többsége az országgyűlési választáson, akkor a Mi Hazánkkal koalícióban tudjon kormányozni.

„Színjátékról van szó: a rendező a Fidesz, a színész a Mi Hazánk” – mondta a javaslatról Jakab Péter, Fidesz-csicskásnak nevezve a Mi Hazánkat.

A bizottság KDNP-s elnöke, Vejkey Imre visszautasította, hogy bárki is a Fidesz csicskása lenne. A mi hazánkos Szabadi István szerint a baloldal a külföldi milliárdosok csicskása, míg Novák Előd azt mondta: „a DK magyar hangja Jakab Péter, sőt inkább proli hangja, a csicskázás pedig már cigánytempó volt”. A Momentum frakciójában politizáló Szabó Szabolcs javaslatára a bizottság arról döntött, hogy jelzik Kövér Lászlónak, milyen kifejezést használt Novák Előd. A házelnök korábban megvonta a Mi Hazánk képviselőjének kéthavi fizetését, azaz 5,2 millió forintra büntette, mert a cigánybűnözés szót használta a parlamenti felszólalásában.

Szabó arról beszélt, hogy az utóbbi hetekben sokat lehetett hallani Magyarország szuverenitásának megvédéséről. A Fidesz azonban szerinte csak a saját szuverenitását védi, és ezért igazítaná most a saját érdekeihez a választási törvényt. Azt Szabó is elismerte, hogy az önkormányzati választás rendszere nem jó jelenleg Budapesten, de szerinte 2014-ben azért hozta ezeket a szabályokat a Fidesz, mert a politikai érdekük ezt diktálta.

A Fidesz pár hete még nem tartotta időszerűnek a felvetést

A listás önkormányzati választás visszaállításának ötletét először Fodor Gábor volt SZDSZ-es képviselő dobta be az ősz elején. Októberben a Fidesz a Szabad Európának úgy reagált: „A Velencei Bizottság állásfoglalása alapján a választástól számított egy éven belül nem lehet módosítani a szabályokon, így ez nem időszerű felvetés.” A hét elejére viszont arra jutottak, hogy vitára alkalmasnak tartják egy radikális ellenzéki párt javaslatát, de állításuk szerint még nem döntöttek arról, hogy meg is szavazzák-e majd.

Ha a plenáris ülésen is elfogadják a mostani javaslatot, a Fővárosi Közgyűlésben a jövő júniusi önkormányzati választás után nem a kerületi polgármesterek ülnének, hanem tagjait ismét listás választási rendszer alapján választanák meg a budapestiek. Fővárosi listát a módosító alapján az a párt állíthatna, amelynek legalább három kerületben van polgármesterjelöltje, vagy főpolgármester-jelöltet indít Budapesten. Csak azok a pártok jutnának be a közgyűlésbe, amelyek legalább 5 százalékot kapnak. Ha együtt indul két párt, 10 százalékot kell elérniük, három vagy annál több jelölőszervezetnél pedig 15 százalék a bejutási küszöb.

A rendszerváltástól egészen 2010-ig a mostani javaslathoz hasonló szisztémában, pártlistákra leadott szavazatok alapján kerültek be a közgyűlésbe a képviselők. A gyakorlatot a Fidesz 2014-ben – ugyancsak pár hónappal a választás előtt – szüntette meg. Onnantól a kerületekben megválasztott 23 polgármesterből, a főpolgármesterből, plusz kilenc, kompenzációs listáról bekerülő képviselőből állt össze a 33 tagú fővárosi „parlament”. Utóbbi kilenc mandátumot a meg nem választott polgármesterjelöltekre leadott töredékszavazatok alapján osztották ki.

A balliberális vádakról faggatták Novák Elődöt az ATV-ben még a szavazás előtt:

Frissítés: parlamenti vita a választási törvényekről

A Mi Hazánk képviselői által benyújtott két, választásokkal kapcsolatos törvényjavaslatot kezdte tárgyalni az Országgyűlés csütörtökön délután. Novák Előd az előterjesztők nevében azzal érvelt: megváltoztatnák a szerintük igazságtalan országgyűlési választási rendszert, amely a Fidesznek biztosít kétharmados parlamenti többséget választói felhatalmazás nélkül, Budapesten pedig visszatérnének a 2014 előtti szabályozáshoz, hogy véget vessenek "a félszázalékos Párbeszéd túlhatalmának".

Mi Hazánk: a Fidesz parlamenti kétharmados többségének és a Párbeszéd fővárosi túlhatalmának is véget vetnénk

Novák Előd (Mi Hazánk) az előterjesztők nevében szólalt fel az "igazságosabb és arányosabb önkormányzati választások érdekében egyes választási tárgyú törvények módosításáról" szóló javaslat és az "országgyűlési választási rendszer arányosabbá tételéről" szóló határozati javaslat vitájában.



Fotó: MTI/Soós Lajos

Elmondta: az önkormányzati választásra vonatkozó javaslat a 2014-ig hatályos rendszert vezetné vissza, így Budapesten nem a kerületi polgármesterek kerülnének be a Fővárosi Közgyűlésbe, hanem 32, listán választott képviselő. A határozati javaslatban pedig az Országgyűlés arra kérné fel a kormányt, hogy 2024. január 31-ig nyújtson be törvényjavaslatot, amelyben biztosítja, hogy a parlamenti választásokon a jelölőszervezetek listán elért eredményük arányában kapjanak mandátumot úgy, hogy az elnyert helyeik számát csökkentik az egyéni jelöltek mandátumainak számával.

Azzal indokolt: a Mi Hazánk indítványa megváltoztatná a jelenlegi igazságtalan rendszert, amely a Fidesznek biztosít kétharmados parlamenti többséget, miközben soha nem volt kétharmados választói felhatalmazása, sőt többször 50 százalék alatt végzett. Emellett a fővárosi közgyűlési választást szabályozó rendszer megváltoztatásával Budapesten véget vetnének "a félszázalékos Párbeszéd túlhatalmának", mert álláspontjuk szerint a torz fővárosi választási rendszer ugyanolyan antidemokratikus módon ad túlhatalmat a Párbeszédnek a fővárosban, ahogy az országgyűlési választási rendszer a Fidesz túlhatalmát biztosítja.

Felhívta a figyelmet arra: a Fidesz által 2014-ben bevezetett fővárosi választási rendszert maga Karácsony Gergely is alkotmányellenesnek minősítette, és az államfőtől akkor azt kérte, hogy ne írja alá a törvényt, most viszont "a balliberális pártok a DK-tól a Jobbikon át a Párbeszédig, azt az antidemokratikus választási rendszert védik, amelynek bevezetésekor diktatúrát kiáltottak".

Szerinte az ellenzéki pártok közül egyedül a Mi Hazánknak van "receptje" a Fidesz túlhatalmának megszüntetésére, míg a balliberális pártok "örök ellenzékiségre" rendezkedtek be, és inkább a kényelmes semmittevést választják. Úgy vélte: téves az a kérdésfelvetés, amely azt firtatja, hogy kinek az érdeke a javaslatok benyújtása, mert sokkal helyesebb az a megközelítés, hogy mi igazságos, demokratikus társadalmilag. Szerinte mind az országgyűlési választási, mind a fővárosi választási rendszer megváltoztatása, arányossá tétele tulajdonképpen minden jelenlegi ellenzéki pártnak érdeke.

Sikerként értékelte, hogy a kormánypártok napirendre engedték a javaslatokat, ugyanakkor jelezte azt is: nem tudják, hogy a Fidesz mire készül a zárószavazáson, elképzelhetőnek tarták, hogy ha meg is szavazzák az országgyűlési választási rendszer aránytalanságát orvosolni kívánó határozati javaslatot, akkor később ezt egyszerűen nem hajtják majd végre.

Annak a véleményének adott hangot: az önkormányzati választások előtt több mint fél évvel módosítani a szabályokon nem példátlan Magyarországon, hiszen 1994-ben az MSZP-SZDSZ kormány két-három hónappal választások előtt változtatott. Megítélése szerint igazságos rendszer irányába egészen a választási eljárás kezdetéig nyugodtan lehet módosítani. Ugyanakkor azt ajánlotta fel: előterjesztőként a Mi Hazánk kész befogadni olyan módosító javaslatot, ami az önkormányzati választás utáni időpontra tolná ki a hatályba lépést, de cserébe, "egyfajta politikai egyezség keretében" azt kérik, hogy a benyújtó frakciója támogassa a javaslatot a zárószavazáson.

DK: "Budapest szabad marad 2024 után is"

Gy. Németh Erzsébet (DK) a Fidesz által a Mi Hazánknak "lediktált" tervezetnek nevezte a javaslatot, amely szerinte világosan bizonyítja, hogy az Orbán-kormány bármire hajlandó, csak hogy visszahódítsa a fővárost, amit 2019-ben elvesztett. Azt mondta: a kormány négy éve próbálja megtörni a fővárost, de "Budapest tovább nem zsarolható". Minden közvéleménykutatás azt bizonyítja, hogy a budapestiek elsöprő többsége "továbbra is szabad akar maradni, és továbbra sem kér a Fideszből, sem a szélsőjobboldali kamupártjából, a Mi Hazánkból" - fogalmazott. Közös ellenzéki listával, közös főpolgármesteri jelölttel is meg fogják verni a Fideszt, és bármelyik kollaboráns pártját, így Budapest szabad marad 2024 után is - mondta az ellenzéki párt vezérszónoka.

MSZP: nem most lenne ideje a vitának

Molnár Zsolt (MSZP) szerint a vitának sok időpontban helye lenne, de nem most, néhány hónappal a választások előtt. Hozzátette: sokszor kezdeményezte már az ellenzék, hogy arányosabb választási rendszer legyen Magyarországon. Egy kicsit is magára adó kormánytöbbség nem tehet mást, mint hogy jövő ősszel térjen csak vissza a kérdésre, vitaalapnak tekintve a javaslatot - mondta a szocialisták vezérszónoka. Legyen bárki is a benyújtó, a látszat az, hogy a kormánytöbbség játszik Budapesttel, "mint macska az egérrel" - fogalmazott.

A Jobbik a demokráciát félti

Dudás Zoltán (Jobbik) azt mondta: "a napnál világosabb" az összefüggés a kormánypárt és a benyújtó párt munkája kapcsán, és a látszatra sem sikerült adni. Az előterjesztésben egy tökéletesen kodifikált, kidolgozott önkormányzati választási törvény előkészületeit látni, az országgyűlési választásra vonatkozó törvény meg nagyjából két sor - jegyezte meg. Borítékolhatónak nevezte azt is, hogy mi lesz a szavazás eredménye, az országgyűlési választásra vonatkozó részt elutasítja a többség, az önkormányzatin viszont változtatni fognak, és megszavazzák a javaslatot. Egy évvel egy választás előtt választási törvényhez nem korrekt és nem demokratikus nyúlni - jelentette ki a Jobbik vezérszónoka.

Mi Hazánk: jobb lenne az embereknek ez a választási rendszer

Toroczkai László (Mi Hazánk) azt mondta: konkrét törvényjavaslatot nyújtottak be az önkormányzati választással kapcsolatban, az országos választással kapcsolatban viszont azért adtak be határozati javaslatot, mert tágabb teret szerettek volna adni az álláspontok kifejtésére. Kiemelte: ugyanakkor a vitában nagyobb aktivitást vártak, de az, hogy ez nem így van, azt mutatja, hogy a baloldal és a Fidesz gyakorlatilag ugyanazt képviseli, ugyanaz a véleménye a választási rendszerről.

Megjegyezte: amikor kiderült, hogy a fővárosra vonatkozó választási rendszert próbálják meg átállítani egy igazságosabb rendszerre, a balliberális oldal nagy üvöltözésbe kezdett. Úgy vélte, a budapestieknek, a magyar népnek jobb lenne az általuk javasolt rendszer, mert jobban tükrözné a választói akaratot.

Hangsúlyozta: az az indok, hogy hat hónappal az önkormányzati választás előtt nem lehet hozzányúlni a rendszerhez, nem helytálló, mert ez csak azoknak nem jó, akinek egyezkedni kell másokkal. A Mi Hazánknak az sem lenne gond, ha akár három héttel a választás előtt változtatnának a szabályokon, ha ezzel igazságosabb rendszer jönne létre - jelentette ki.

LMP: ez egy szürreális manipulációs kísérlet

Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka szürreális manipulációs kísérletnek nevezte a vitát. Szerinte a Fidesz-KDNP nyújtatta be a Mi Hazánkkal a javaslatot, és az, hogy ki írta, valószínűleg örök titok marad. Hozzátette: az is érdekes, hogy a kormánynak nincs véleménye az ügyben, és sem a Fidesz, sem a KDNP nem állított vezérszónokot. Közölte: nem biztos, hogy annak van itt a helye, hogy a javaslat tartalmáról beszéljenek. 2010 óta nem nagyon volt példa arra, hogy a Fidesz-KDNP ellenzéki javaslatot elfogadjon házbizottsági ülésen - fűzte hozzá.

Kijelentette: mind a benyújtás módja, mind a javaslat tartalma inkább hatalompolitikai kérdés. A választóknak sem biztosítanak így kellő felkészülési időt, hogy átgondolják, hogyan lenne célszerű szavazniuk - vélekedett. Úgy látja, ha ezt a mostani módosítást a Fidesz megszavazza, ki lehet mondani, hogy a párt elvesztette "a szavahihetőségének az utolsó morzsáit is", mert ezt jelenti valójában a benyújtás módja és a javaslat tartalma is.

Nacsa Lőrinc: akár tudjuk is támogatni a módosítást

A KDNP-s Nacsa Lőrinc a kormánypártok nevében kétperces felszólalásban azt mondta, akár tudják is támogatni az önkormányzati választással kapcsolatos törvénymódosítást. Elmondta, az elmúlt 33 évben az országgyűlési választások nagyjából ugyanabban a keretben zajlottak, de az önkormányzati választások szabályai változtak. Amit most a Mi Hazánk javasol, és 2014-ben a baloldal követelt, közel húsz évig volt választási rendszer a fővárosban - mutatott rá.

Képviselői felszólalások

Apáti István (Mi Hazánk) szégyenteljesnek nevezte, hogy a kormánypártok kerülik a vitát, pedig elvárható lett volna legalább két vezérszónoki felszólalás. Véleménye szerint a jelenlegi önkormányzati választási rendszer a legnagyobb társadalmi támogatottsággal rendelkező pártnak kedvez, amely már hosszú ideje a Fidesz-KNDP. Amint megváltozik a pártok támogatottsága, ahogy 2010-ben történt a fővárosban, rögtön kiderül, a Fidesz által megalkotott rendszer más pártoknak is kedvező lehet - mondta.

Gy. Németh Erzsébet (DK) azt mondta, hogy ha a Fidesz támogatja a javasaltot, akkor egyértelműen bebizonyosodik, hogy a kormánypárt "nyújttatta be és irattatta meg" azt.

Csárdi Antal (LMP) felszólalásában kérte, hogy a javaslatot legalább az önkormányzati választás utáni időszakra tolják el.

Az általános vita lezárása után az előterjesztők nevében felszólaló Novák Előd azt mondta, hogy a Mi Hazánkat leszámítva gyakorlatilag minden párt köpönyegforgató ebben az ügyben. A felszólaló azt hangoztatta, hogy egy, a választói akaratot tisztán leképező választási rendszert szeretnének.

2. frissítés: videón a bizottsági vita:

(MTI nyomán)