A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdte munkáját az Országgyűlés csütörtökön.
Illusztráció: cepr.org
Előterjesztő: az ügyintézés, az igazolvány és az aláírás is lehet elektronikus
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a törvényjavaslat nyomán jelentősen könnyebbé válik a magyarok élete. A kormány célja az, hogy az emberek minél több ügyet tudjanak elintézni digitális eszközön, amellyel időt spórolnak meg - mondta. Hozzátette: a digitalizáció emellett gazdaságélénkítő hatású, valamint növeli Magyarország versenyképességét is.
Fotók: MTI/Soós Lajos
Jelezte: Magyarországon a társadalom széles rétegei rendelkeznek okostelefonnal, illetve mobilinternettel. A 16-74 év közöttiek 84 százalékának vannak ilyen eszközei, a 18-30 év közöttieknél pedig az okostelefon-használat aránya a száz százalékot közelíti.
A Digitális állampolgárság program lényege az, hogy az ügyintézés az igazolvány és az aláírás is elérhető lesz mobilon, ahol a felhasználók egyszerűen és átláthatóan működő szolgáltatásokat kapnak - ismertette Dömötör Csaba. Tájékoztatása szerint egy olyan központi mobilalkalmazás jön létre, amely mindenki számára elérhető, és folyamatosan új funkciókkal bővül majd.
A magyarok az alkalmazás segítségével egyetlen gombnyomással igazolhatják majd személyazonosságukat, és rendezhetik fizetnivalóikat az állam vagy a közművek felé, valamint biztonságos elektronikus aláírást is kapnak - jelentette ki Dömötör Csaba. A cél az, hogy minden közigazgatási ügyet digitálisan is el lehessen intézni - összegzett.
Az elsők közt a születéssel és az autóátírással kapcsolatos ügyeket lehet majd végezni az applikációból, később a költözéssel, házassággal, vállalkozásindítással kapcsolatos ügyeket is el lehet intézni, és az erkölcsi bizonyítványt is be lehet szerezni - sorolta.
Emellett a felhasználók hivatalos leveleiket is megkaphatják a felületen, válaszolhatnak rájuk, illetve a közműszámlák is érkezhetnek az alkalmazásba, sőt azt is szeretnék, ha a későbbiekben a háztartási gépek garanciajegye is rendelkezésre állhatna elektronikusan.
A felhasználók értesülni fognak dokumentumaik lejárati idejéről, és a jövőben piaci szereplők bevonásával a banki vagy a biztosítási ügyekben is lehet majd használni az egyszerűsített azonosítást és a digitális aláírást.
Dömötör Csaba hangsúlyozta: nem lesz kötelező az új alkalmazás használata, mindenki szabadon dönthet róla, hogy szeretné-e igénybe venni, és bármikor dönthet úgy, hogy megszünteti a profilt. Hozzátette: az állam továbbra is csak azokhoz az adatokhoz férhet hozzá, amelyeket eddig is tárolt, és az új rendszer a ma elérhető legmagasabb szintű informatikai biztonságot garantálja majd.
A törvényjavaslat egyelőre a jogszabályi kereteket teremti meg, a kormány azt szeretné elérni, hogy 2026-ra a magyarok minden ügyet online, azon belül is okostelefonon keresztül intézhessenek - jegyezte meg az államtitkár. Arra is kitért:
az EU-ban most fogadják el az új digitális tárca létrehozását előíró irányelvet, így a törvénnyel Magyarország fogadhatja el elsőként az abban foglaltakat.
Ez az irányelv előírja az egységes digitális azonosító használatát, azonban az ilyen joggyakorlatokat az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek tekintette. Ezek az ítéletek azonban még egy más technológiai fejlettségi időszakban születtek, és a kormány alaptörvény-módosítással oldaná fel az ellentmondást - közölte az államtitkár.
Vezérszónokok
Fidesz: a kormány dolga, hogy haladjon a fejlődés útján
Demeter Zoltán (Fidesz) kiemelte: a digitális állam és a digitális állampolgár olyan kifejezések, amelyeket mindenkinek szoknia kell, miközben a digitalizáció már természetes. Nem ez az első alkalom, hogy "szintet lép a világ" - fogalmazott. Közölte: minden változásnak van ellenzője és támogatója, de a fejlődés ma a digitalizáció felé halad; ami velünk történik, azzal nehéz lépést tartani, mégis meg kell tenni. A kormány dolga, hogy haladjon a fejlődés útján - jelentette ki. Úgy vélte, már eldőlt a vita a digitalizációról, az utánunk következő nemzedék már a kényelmesebb életről döntött, már mindent az okostelefonján keresztül intéz. Illúzió azt hinni, hogy a digitalizáció miatt csak ezután tudhatnak majd mások mindent rólunk, mert ez a világ már itt van - vélekedett. Hangsúlyozta: nem lehet lezárni azt az utat, amelyen a gyermekeink már járnak, inkább "szegődjünk melléjük".
MSZP: jogilag és politikailag is kifogásolható a javaslat
Harangozó Tamás (MSZP) úgy értékelt: fel kell hívni a veszélyekre is a figyelmet és kérni kell azokat a jogi garanciákat, amelyek ezeket a veszélyeket kizárják. Közölte: a digitális ügyintézés kiterjesztése, az eljárások gyorsítása alapvetően kívánatos, ez költségcsökkentő hatású az államnak és az embereknek is jó. Ugyanakkor a konkrét javaslat számos aggályt vet fel, kifogásolható például, hogy sok kérdést kormányrendeletben szabályoznának - mondta. Szerinte ugyancsak aggodalomra ad okot az adattovábbítás lehetősége, a jövőben pedig még bővülhet is a tárolt adatok köre. Kijelentette: jogilag és politikailag is kifogásolható a javaslat, ezért a szocialisták nem támogatják annak elfogadását.
KDNP: tovább egyszerűsödik az ügyintézés
Hollik István (KDNP) azt mondta: sajnálattal veszi tudomásul, hogy az MSZP nem támogatja a javaslatot, vagyis azt, hogy az állampolgárok felhasználóbarát módon tudjanak ügyeket intézni. A baloldal korábban a támogatói személyes adatait odaadta egy "haveri cégnek", amely azokat kivitte külföldre, ami felháborító - mondta. Hozzátette: ezért a baloldal nem vethet fel aggályokat az adatok felhasználásával kapcsolatban. Hangsúlyozta: a részvétel a Digitális állampolgárság programban önkéntes, és az állam csak olyan adatokat fog kezelni, amelyeket már eddig is kezelt, semmilyen új adat nem kerül hozzá. Úgy vélte, a program szerves folytatása a kormány 2010-ben megkezdett politikájának, amelynek a célja, hogy az ügyintézést minél egyszerűbbé tegye az állampolgárok számára. Fontos mérföldkő ez a program, még kényelmesebbé, egyszerűbbé válik az ügyintézés - fogalmazott.
Jobbik: a javaslat problémája a garanciák hiánya
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kritikája szerint a kormány a digitális korral járó kihívások közül egyet sem tudott kezelni, nem érti a sharing economyt és a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokat sem. Elmondta: a javaslatban említett digitális szolgáltatások többsége már létezik, a fő probléma azonban a garanciák hiányával van, a kigyűjtött adatokból ugyanis összeállítható az állampolgárok személyiségprofilja. A szolgáltató ráadásul nemcsak állami szerveknek, hanem piaci szereplőknek, bankoknak és biztosítóknak is kiadhatja majd az állampolgárok adatait - nehezményezte. Emlékeztetett arra is, hogy az állami Vakcinainfó honlapján adataikat megadók e-mail-címükre "kampányleveleket" kaptak. A javaslatban "nem egy kínai szociális kreditrendszer fekszik az asztalon", de ha rosszul csinálják, az lehet belőle egyszer - összegezte véleményét.
Mi Hazánk: a szöveg több pontja ellentétes az alaptörvénnyel
Dúró Dóra (Mi Hazánk) nemzetközi kitekintést is téve megállapította: "egy globalista diktatúra kiépítése zajlik a világban", miközben Magyarországon az alapvető emberi jognak számító készpénzhasználat korlátozása fenyeget.
A nemzeti szuverenitás védelme mellett az egyének szabadságát is fontos lenne tiszteletben tartani, és megvédeni a digitális óriáscégektől is - figyelmeztetett, hozzátéve ugyanakkor: az internethez való hozzáférés terén Magyarország Európa sereghajtói közé tartozik. Hangsúlyozta: üdvös lenne a bürokráciát csökkenteni, de ezzel a javaslattal inkább az emberek szabadsága fog csökkenni. Fontos lenne ugyanis a célhoz kötöttség elve, hogy az állampolgárokról ne lehessen személyiségprofilt felállítani az állami nyilvántartások összekapcsolásával - jelentette ki. A Mi Hazánk nem lenne ellene annak, hogy az állam józanul kihasználja a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, de ezt a javaslatot elviekben is ellenzi a párt, véleményük szerint ráadásul a megvalósítása is csapnivaló, több pontján alaptörvény-ellenes, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak - közölte.
Képviselői felszólalások
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt: "a digitális kihívásokkal szemben kudarcot vallott kormánytól" nem kérnek tanácsot arról, ki miként haladjon a korral. Hozzátette: olyan kormányzati intézkedést sem látott, amely azt célozná, hogy csökkentsék a mesterséges intelligencia miatt elvesző munkahelyek okozta problémát. Eközben szerinte a kabinet olyan irreális célokat tűz ki, amelyek "a nagyotmondás kormányává teszik". A magyar munkahelyeket, a magyar embereket meg kell védeni, mert a szülőföldön boldogulásnál nincsen fontosabb - jelentette ki a politikus.
Dúró Dóra (Mi Hazánk) arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekek, fiatalok esetében inkább rombolja, mint elősegíti a fejlődést a digitális eszközök használata. Döbbenetesnek nevezte, hogy e korosztály tagjai napi 4-8 órát töltenek okoseszközök használatával, ami szerinte elképesztő károkat okoz, legyen szó az idegrendszeri fejlődés vagy akár az információ-elsajátítás módja terén fellépő problémákról. Hangsúlyozta: állami programra van szükség a veszélyek tudatosítására. Arról beszélt: a kormányzat nem az emberekbe, a tudásba, annak elsajátításába fektet, hanem a gyárak létesítésére koncentrál gazdaságpolitikája.
A képviselő szerint nem tisztázott, ki és hogyan kontrollálja a mesterséges intelligenciát, hogy ne hozzon hibás döntéseket, illetve ha ez mégis megtörténne, akkor az a polgár, az állam vagy a fejlesztő felelőssége. Az sem világos, mit tervez tenni a kormány a mesterséges intelligencia alkalmazása miatt állásukat vesztők érdekében - tette hozzá.
További felszólaló híján az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.
Államtitkár: a digitális ügyintézés könnyebbé tétele a cél
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a digitális államról és a digitális szolgáltatásokról szóló javaslat vitájában elhangzottakra reagálva azt mondta: a javaslat célja, hogy a digitális ügyintézést könnyebbé tegye mindenki számára. Azoknak is, akik mindent a digitális térben intéznek, és azoknak is, akik csak ritkán használják ezt a lehetőséget. Jelezte: a javaslatnak nem tárgya a mesterséges intelligencia és az azzal kapcsolatos problémák.
Adatvédelmi kérdésekről szólva megerősítette: minden eddiginél biztonságosabb rendszert hoz létre a javaslat, amely kétfaktoros azonosítást vezet be. Az állam nem kér több adatot annál, mint amennyit egyébként is kezel - hangsúlyozta. Erőteljes lépéseket szorgalmazott ugyanakkor annak érdekében, hogy semmilyen nagyvállalat ne élhessen vissza az emberek adataival.
(MTI)
Kapcsolódó:
- Szakács Árpád: Be tudja-e etetni a magyarokat Cukros Tóni a digitális rabszolgasággal?
