- Február óta a Fidesz bő négyszázezer szimpatizánst veszített, a teljes felnőtt népesség körében 35-ről 30 százalékra esett a támogatottsága.
- A Fidesz jelenleg a szavazatok 46 százalékra számíthat, ami – ha októberben lennének az EP-választások – 6,5 százalékpontos visszaesés lenne a 2019-es EP-voksolás 52,5 százalékos eredményéhez képest, és bő 8 százalékpontos elmaradás a 2022-es parlamenti választáshoz viszonyítva.
- Csakhogy a Fidesztől elpártoló szavazók nem jártak együtt az ellenzéki pártok támogatottságának növekedésével. Miközben a megkérdezettek 52 százaléka akar kormányváltást, ellenzéki pártokhoz csak 36 százalék kötődik, a Fidesz 30 százalékos támogatottságához viszont 38 százalékos kormányhűség párosul.
- A felmérés szerint a baloldali-liberális ellenzéki pártok támogatottsága mérsékelten csökkent, erősödött ellenben a Mi Hazánk, mely a biztos szavazók körében 10 százalékos támogatottságot élvez. A Jobbik két másik utódpártja – két egykori elnök, Vona Gábor, illetve Jakab Péter vezetésével – is mérhető támogatottsággal bukkant fel a listán.
- A két parlamenti választás közti periódusokra jellemző módon a magyar társadalom megint három, csaknem egyenlő nagyságú részre tagolódik: egyharmad a Fideszre, egyharmad a Fideszen kívüli 11 párt valamelyikére szavazna, a maradék egyharmad pedig nem tud vagy nem akar ebből a kínálatból választani.
- A lakosság a szeptemberi adatfelvétel idején tavaly december óta nem látott pesszimizmusba süllyedt: a megkérdezettek 65 százaléka szerint mennek rossz irányba a dolgok, és csak 28 százalék véli úgy, hogy jó irányba tart hazánk.
Ezek a Medián legfrissebb, szerdán publikált közvélemény-kutatásának megállapításai.
A hvg-n megjelent felmérés adatfelvétele szeptember végén történt, a telefonon feltett kérdésekre adott válaszokat a Medián szakemberei súlyozással korrigálták, így az elvileg tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és végzettség szerinti összetételét. A közvélemény-kutatás hibahatára így is ±3,5 százalék, amit különösen a kis pártok rangsorolásánál érdemes figyelembe venni.
A teljes lakosság körében a pártok támogatottsága a közvetkezőképp néz ki:
- Fidesz–KDNP: 30 százalék
- Demokratikus Koalíció: 7 százalék
- Mi Hazánk: 7 százalék
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 6 százalék
- Momentum: 4 százalék
- Jobbik: 4 százalék
- A Nép Pártján (Jakab Péter augusztusban párttá alakult formációja): 3 százalék
- Mindenki Magyarországa Mozgalom (Márki-Zay Péter néhány hetes pártja): 2 százalék
- Vona Gábor szintén nemrég párttá szerveződött Második Reformkora, az MSZP és az LMP egyaránt 1-1 százalékos támogatottságot élvez, a Párbeszédnek az 1000 fős mintában egyetlen támogatója sem akadt.
Jelenleg a szavazásra jogosultak 34 százaléka nem tud/nem akar választani a pártkínálatból, azt azonban a Medián adatai szerint a „bizonytalanoknak” csak a 19 százaléka mondta, hogy a következő választás után továbbra is az Orbán-kormányt látná szívesen, míg abszolút többségük, 59 százalékuk kormányváltást szeretne. A választani tudó szavazókra szűkített pártpreferenciák:
- Fidesz–KDNP: 45 százalék
- Demokratikus Koalíció: 10 százalék
- Mi Hazánk: 10 százalék
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 9 százalék
- Momentum: 6 százalék
- Jobbik: 6 százalék
- A Nép Pártján: 5 százalék
- Mindenki Magyarországa Mozgalom: 2 százalék
A Második Reformkor, az MSZP és az LMP támogatottsága a választani tudó lakosság körében 2-2 százalék, és a Párbeszédnek is van 1 százaléknyi támogatója. Egyébként a választani tudó és a voksolást biztosra mondó szavazók aránya csak kismértékben tért el a fenti listától; eszerint a Fidesz, a DK és a Mindenki Magyarországa a biztos szavazók körében 1-2 százalékponttal kicsit jobban teljesít, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága a biztos szavazók körében 6 százalékpontra csökken.
Kockáztat a Fidesz a választások összevonásával
A felmérést ismertető cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a Fidesz komoly kockázatot vállalt azzal, hogy azonos napra tette az önkormányzati választásokat és az EP-választást. Ugyanis az Európai Parlamentbe delegált magyar képviselők (pártlistákon keresztüli) kiválasztása hagyományosan sokkal kevésbé mozgatja meg a választókat, mint az önkormányzati vezetőkről szóló szavazás.
Az alacsonyabb részvétel az elkötelezett szavazótáborok számára előnyös, és a magyar politika közhelye, hogy ebben a Fidesz a legerősebb versenyző. Minél kisebb tehát a részvétel, annál láthatóbb, dominánsabb Orbán Viktor pártjának eredménye.
Azaz az önkormányzati választás valószínűleg az EP-listákra leadott szavazatok számát is megdobja, ami a jóval kevésbé elkötelezett szavazókkal rendelkező ellenzéki pártoknak kedvezhet. Az elemzés szerint egyébként a Fidesz célja az lehetett, hogy az EP-választásra is mozgósítsa a kistelepüléseken élő törzsválasztóit. A Medián mérésében
csak két olyan demográfiai csoport van, amelyben a többség kitartana a jelenlegi kormány mellett: a legalacsonyabb jövedelműek és a legkevésbé iskolázottak.
A Medián mérései alapján tovább folyik a magyar társadalom településtípusok szerinti polarizációja: miközben a kisebb települések lakóinak 43 százaléka támogatja a Fideszt, a városokban már csak a polgárok 41 százaléka. A megyei jogú városokban a kormánypárt támogatottsága csak 39 százalék, Budapesten pedig mindössze 23 százalék, írja a Telex a hvg-n ismertetett felmérés nyomán.
