Talán nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország az akkumulátorgyártásra tette fel a jövőjét mint az autóipari értéklánc új, megkerülhetetlen elemére. Ennek megfelelően sorban jönnek a bejelentések a különböző beruházásokról: csak az idei évben 6 hónap alatt 8 ilyen volt, a korábbi években pedig ennél is jóval több. Persze érdemes megkülönböztetni ezeket, hiszen nem minden esetben a közbeszédben gyakran emlegetett akkumulátorgyárakról van szó, hanem sokszor az iparág beszállítóiról, amelyek adott esetben az autóipari elektromos átállásra reagálnak az akkumulátoripar kiszolgálásával. Mivel a puszta mennyiségüknél fogva is nehezen követhető a magyarországi beruházások alakulása, a Portfólió összegyűjtötte az elmúlt évek összes releváns akkumulátoripari bejelentését, azok pontos helyét az értékláncban, valamint a vizualizáció érdekében egy interaktív térképre is feltették őket.

Illusztráció: ez még a Blikk februári gyűjtése, azóta számos újabb bejelentés történt (grafika: Séra Tamás)

Sorban jönnek a beruházások

Egymás után érkeznek a bejelentések a Magyarországon épülő akkumulátorgyárakról, miután a kormány nem titkolt szándéka, hogy az autóipari elektromos átállásból hazánk is kivegye a részét, és az autóipar itthoni erős jelenléte ehhez megfelelő pozícióba is helyezi az országot.

A történetnek persze van egy másik oldala is, hiszen az elmúlt időszakban bejelentett hazai akkumulátoripari beruházások elég keserű mellékízt kaptak a lakosság oldaláról. Gondolhatunk a CATL debreceni gigaberuházása kapcsán tartott lakossági fórumra, ahol heves ellenállással talákoztak a kínai beruházók. A debreceniek reakciója annak volt betudható, hogy az elmúlt években a gödi és a komáromi akkumulátorgyárak működése során olyan zaj- és környezetszennyező esetek történtek, amiket a hatóságok nem elég alaposan vizsgáltak, titkosítottak, vagy kis mértékben büntettek.

Ennek ellenére gyakran mégis olyan érzésünk lehet, mintha futószalagon érkeznének a bejelentések a különböző beruházásokról. Múlt héten is például érkezett hír azzal kapcsolatban, hogy a Hong Kong-i Sunwoda Automotive Energy Technology Limited, a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártója leanycéget jegyzett be Budapesten. Ezt megelőzően egyébként a cég egyik (Magyarországtól teljesen független) sajtóközleményéből derült ki, hogy a Sunwoda nálunk terjeszkedne. Szintén ide kapcsolható Szijjártó Péter múlt heti bejelentése, mely szerint a CATL és az EVE Energy mellett Magyarország megegyezett két másik top 10-es kínai akkumulátorgyártóval is, amelyek hamarosan bejelentik beruházásaikat. Ezek közül feltehetően a Sunwoda az egyik, míg a másikról egyelőre csak találgatások vannak.

A legutóbbi hivatalos bejelentésért sem kell messzire menni, hiszen szintén múlt héten (szerdán) jött a hír, hogy a BYD kínai elektromosautó-gyártó tízmilliárd forintos beruházással akkumulátor-összeszerelő üzemet létesít Fóton.

Ha a beruházások mérete alapján keresnénk nagyobb bejelentést, igazán akkor sem kell messzire mennünk az időben, hiszen június második felében jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter a kínai Huayou Cobalt hatalmas, több mint 500 milliárd forintos akkumulátoripari beruházást a Komárom melletti Ácson. Az évi 100 ezer tonnás kapacitású, magas nikkeltartalmú katódgyártó üzem, amelynek termékeit többek között a CATL, az Eve Power, az LG Energy Solution akkumulátor üzemeiben, illetve a BMW, a Volkswagen, és a Neo elektromos meghajtású autóiban használják fel. A lakossági reakcióra sem kellett sokat várni, Ács lakossága gyors válaszban elutasította a bejelentett katódgyár beruházását, amelyet a Kiáll(t)unk Ácsért Facebook csoport osztott meg.

Nem ez volt az egyetlen masszív beruházásról szóló bejelentés idén, hiszen májusban jött a hír, hogy a kínai EVE Power akkumulátorgyártó 400 milliárd forintos beruházást fog végrehajtani Debrecenben, hogy az ott épülő BMW-gyár felfutó akkumulátor-igényét kielégítse, a beruházással pedig több mint 1000 új munkahely jön létre. Szijjártó Péter akkor elmondta, hogy a világ kilencedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója, a kínai Eve Power a BMW kérésére érkezik Debrecenbe, és itt építi fel első európai üzemét, hogy a magyarországi autógyárat ellássa új generációs, hengeres akkumulátorcellákkal. Később aztán egy tőzsdei bejelentésből kiderült, hogy a beruházás mérete valójában jóval meghaladja a 400 milliárd forintot, és 482 milliárd forintos beruházásról van szó.

Voltak emellett olyan bejelentések, amelyek kisebb volumenűek, de szintén szorosan kapcsolódnak az iparághoz. Ilyen volt például a Dana amerikai alkatrészgyártó bővítéséről szóló bejelentés júniusból, melynek értelmében a cég Győben 36 milliárd forint értékben bővít, hogy többek között akkumulátorok hűtésére alkalmas termékeket gyártson. Hasonló beruházást jelentett be Szijjártó Péter a Boysen csoporttal kapcsolatban még januárban. A 60 milliárd forintos beruházással 400 új munkahelyet hoz létre a cég Nyíregyházán, ahol elektromos autókhoz kapcsolódó alkatrészeket fog előállítani a BMW debreceni gyára számára.

Mennyi az annyi?

A kormány tervei szerint Magyarország a világ 4. legnagyobb akkumulátoripari hatalma lehet Kína, az Egyesült Államok és Németország után. Ezzel 20 ezer új munkahely jöhet létre, gyártási kapacitásunk elérheti a 250 GWh-t, amivel az európai szükséglet 35 százalékát leszünk képesek kiszolgálni. Ahogy a fent említett beruházások puszta mennyiségéből is látszik, elég feszített tempóban haladunk ezen célok felé.

Az talán senki számára nem meglepő, hogy a Magyarországra érkező vállalatok nagyrészt Ázsiából jönnek (jellemzően Dél-Korea, Kína), mivel itt a termelési költségek relatíve alacsonyak, és a nálunk működő számos vezető autóipari cég miatt közel is vannak a vevőikhez ezek a gyártók. Valójában az értékláncnak egyetlen olyan eleme van, amely nem jelent meg nálunk, ez pedig a nulladik lépést jelentő nyersanyaggyártás. Ennek egyszerű földrajzi okai vannak: az akkumulátorgyártásban használt nyersanyagok előfordulása nagyon koncentrált: például a kobalt 70 százalékát a Kongóban, a lítium 55 százalékát Ausztráliában, a nikkel 37 százalékát Indonéziában bányászták 2021-ben. A nyersanyaggyártást leszámítva viszont már az értéklánc összes eleme megtalálható nálunk. Legyen szó alapanyaggyártókról, alkatrészgyártókról, cellagyártókról, az akkumulátorokat az autókba építő nagy autógyártókról vagy az újrahasznosítóktól - ezek már mind vagy megjelentek Magyarországon, vagy jelenleg is folynak a gyárépítések.

Térképen az elmúlt évek bejelentései (nem csak az effektív akkumulátorgyárakat tüntették fel, hanem azokat a szereplőket is, amelyek akár csak egy adott alkatrész gyártásával megjelennek az értékláncban):

Táblázat, amelyen szerepelnek az elmúlt időszakban bejelentett beruházások (a *-gal jelölt érték bővítésre utalnak):

A fenti hosszú listából látszik, hogy a legnagyobb lemaradás az újrahasznosításban alakult ki, pedig a lap szerint "ez az egész értéklánc egyik legizgalmasabb üzlete, sokan látnak benne fantáziát", hiszen a használt akkumulátorokban lévő anyagok nagyon értékesek - ráadásul az EU-s szabályozás is erőteljesen abba az irányba mutat, hogy fejleszteni kell ezt a szegmenst. Léteznek olyan technológiák, amelyekkel a használt lítiumion-akkumulátorokból az értékes ritka földfémeket úgynevezett hidrometallurgiai folyamatokkal ki lehet nyerni. A CATL például rendelkezik olyan technológiával, melynek segítségével a cég képest akkumulátorok nikkel-, kobalt- és mangántartalmának több
mint 99 százalékát, valamint lítiumtartalmának több mint 90 százalékát visszanyerni, és a cég jelenleg vizsgálja annak lehetőségét, hogy akkumulátor-újrahasznosító telephelyeket hozzon létre Európában. Arról egyelőre nem volt szó, hogy hazánkban is építene ilyen üzemet a vállalat.

Világszinten is jelentős a CATL beruházása

Ahogy a fenti ábrából is látszik, a CATL debreceni beruházása fényévekkel haladja meg a többi hazai beruházást. A legközelebb ehhez az SK Innovation 681 milliárd forintból épülő iváncsai gyára áll, amelynek építkezésén történtek bejárták a hazai sajtót, miután állítólag több munkás rosszul lett a gyárban (a cég szerint egy ilyen volt), majd tüntetés is kialakult az elmaradt bérkifizetések miatt.

Ahhoz tehát, hogy a CATL beruházását kontextusba tudjuk helyezni, már nemzetközi vizekre kell evezni. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) riportja szerint a kínai CATL 2025-re felépíteni tervezett debreceni gyára az idei első negyedévben világszerte bejelentett projektek közül az ötödik legnagyobb a maga 100 GWh-s tervezett gyártási kapacitásával, amelyet 2028-ra érhet el - az iváncsai gyár teljesítménye ehhez képest 30 GWh lesz.

A CATL Magyarországon létesítendő üzeme ahhoz a kisebbséghez tartozik, amelyet nem Kínában telepítenek, ezen kívül a felsorolt 9 legjelentősebb tervezett beruházás közül ebbe a körbe tartozik még a Tesla leendő austini (200 GWh, 2024/2025-2030) és berlini (85 GWh, 2024/>2030) gyára, valamint az LG Energy Solution már működő wroclawi termelő egysége, amely 2025-ben érheti el maximális, 115 GWh-s kapacitását.

Kapcsolódó: Orbán: ha a németeknek megfelelnek az akkumulátorgyárak, akkor a magyaroknak is meg fognak felelni