Úgy kaptak kegyelmet Budaházy Györgyék, hogy jószerivel senki nem emlékszik semmire, és a közvélemény lényegében kizárólag az ő verziójukról értesült - rótta fel az idő múlását Csintalan Sándor a Spirit FM Aktuál című műsorában.

A helybenhagyása során megtalált zsidó kulcstartó már akkor elárulta, hogy nem ez az ő hazája...

Budaházy szabadulásával kapcsolatban éles kritikát fogalmazott meg a 2007-ben vascsövekkel véresre vert Csintalan Sándor korábbi televíziós műsorvezető. (Akkori híradásunk, a Magyarok Nyilai közleményével itt: Mégis hazafiak verték meg Csintalan ügynököt - fotók az izraeli slusszkulcsáról) Szerinte ez a döntés blaszfémia.

Már akkor gondolta, hogy kegyelemben fognak részesülni Budaházy Györgyék, amikor a legutolsó tárgyalás előtt Budaházy a sajtó egyik munkatársától megkérdezte, hogy “te zsidó vagy? Neked nem nyilatkozom” - elevenítette fel érzéseit Csintalan Sándor a Spirit FM Aktuál című műsorában. (Az sajnos nem derült ki, hogy a kettőnek mi köze egymáshoz - a szerk.)

Mint mondja, ekkor már világos volt a számára, hogy “pontosan tudják, pontosan végigkoreografált menetrend szerint történik az ő spirituális megépítésük”. Hozzátette, nem lepődött meg, amikor Novák Katalin köztársasági elnök kihirdette a kegyelmet, Csintalan úgy látja, hogy egy olyan rendszer épül, ami félelemmel átitatott.

Fasisztákra van szükség ahhoz, hogy ez a hatalom stabil maradjon.

“Úgy kaptak kegyelmet, hogy jószerivel senki nem emlékszik semmire, és a közvélemény lényegében kizárólag az ő verziójukról értesült” - rótta fel az idő múlását Csintalan. Úgy véli, nem tőle, hanem a magyar társadalomtól kellene bocsánatot kérni emiatt.

Elmondta, hogy sok mindent feldolgozott az elmúlt évekből, ám egy dolog a mai napig bántja: amikor rendőri védelmet kapott, miután kiengedték a kórházból, és ment a Pozsonyi úton, megállt előtte két idős hölgy, akik azt mondták neki nevetve: “nagyon sok volt a paradicsom a sapka alatt”. Ezt sosem fogom elfelejteni - tette hozzá Csintalan Sándor. Azt is mondta:

Ez a haza, ez az ő hazájuk, és nem az én hazám.

A teljes beszélgetés alább hallgatható meg: