Fontos nekünk Magyarországon, hogy a magyar zsidók biztonságban érezhessék magukat minden nap, "ma is, holnap is, és holnapután is" - hangsúlyozta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára vasárnap, az ún. holokauszt magyarországi áldozatainak mai emléknapján Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban.
A jelzőkkel nem fukarkodó Rétvári Bence azt mondta: fojtogató érzés és emberi ésszel fel nem fogható, hogy egy történelmi korszak, egy ideológia hogyan törekedhet arra, hogy emberek százezreit, millióit próbálja megölni, kivégezni, tömegesen haláltáborokba hurcolni.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felmondja a kötelezőt az ún. holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban (kép: MTI/Balogh Zoltán)
Szavai szerint a túlélők személyes történeteit hallva átérezhető az áldozatok félelme, fájdalma, kiszolgáltatottsága, a hozzátartozók gyásza. A kormánypárti politikus leszögezte: a történelem semelyik része sem törölhető ki, és senki nem is törekedhet arra, hogy annak bármilyen részét is kitörölje.
Az emlékhelyek fontossága mellett szólva kiemelte: szükséges, hogy azok is tudjanak emlékezni, akik nem tudják felkeresni elhunyt hozzátartozóik sírját. A holokauszt okozta sebek nem gyógyultak be és soha nem is fognak begyógyulni - mondta.
"Az emberi élet védelme mindenkor kötelezettségünk" - hangsúlyozta, majd a vészkorszak embermentőinek - köztük Slachta Margit magyar katolikus szerzetesnőnek, a Szociális Testvérek Társasága megalapítójának, az első magyar női országgyűlési képviselőnek - a tevékenységéről is megemlékezett.
Gyöngyösizett is egy jót
Rétvári Bence azt hangoztatta, hogy a holokauszt relativizálása minden embert sért. Úgy folytatta: ezért megdöbbentő sokak számára, amikor ma is vezető magyar politikus lehet olyan ember, aki szerint "meg kell nézni", hogy az Országgyűlésben és a kormányban hány zsidó származású ember van, mert ők szerinte nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, ahogy - szintén az ő meggyőződése szerint - Izrael minden egyes állampolgára is nemzetbiztonsági kockázatot jelent. "Elfogadhatatlanok ezek a szavak, és nemcsak a zsidóság számára" - szögezte le.
Rétvári Bence szerint azért kell tennünk minden nap, hogy Magyarországon minden zsidó honfitársunk is biztonságban érezhesse magát. Az államtitkár a The Jewish Policy Research felmérésére hivatkozva azt mondta, hogy Olaszország után Magyarország a zsidók számára legbiztonságosabb európai állam, amelyeket Dánia követ.
A bevándorlás ellen az antiszemitizmus új hulláma miatt kell küzdeni
A jelenkori antiszemitizmusra, a zsidó- és Izrael-ellenes jelenségekre figyelmeztetve arról beszélt, hogy Európában az illegális bevándorlás erősödésével "sajnos az antiszemitizmus új hulláma jelent meg". Példaként említette, hogy Németországban naponta öt zsidóellenes bűncselekményt követnek el a német hatóságok szerint, Hollandiában holokauszt-emlékművet rongáltak meg, Franciaországban pedig zsinagógákra többször is rálőttek.
Grósz Andor, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke az akkori történelmi eseményeket felidézve és az emlékezés fontosságát hangsúlyozva fontosnak nevezte, hogy a fiatalok megismerjék a vészkorszak történelmét.
"A soá a társadalmi emlékezet szerves részévé akkor válik, ha felnőttként az emlékhelyeken, a még működő zsinagógáknál, a kultúrházakká, könyvtárakká vagy bútorraktárakká alakított templomainknál, emléktábláknál és a botlatóköveknél megemlékezni látjuk őket" - fogalmazott.
Grósz Andor beszédében helyeselte, hogy a kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, ugyanakkor figyelmeztetett a zsidóellenesség "számtalan lopakodó" formájára, amely "radar alatt próbálja befolyásolni a közgondolkodást".
Majd ők megmondják, kiről lehet utcákat elnevezni
Annak egyik különösen veszélyes formájának nevezte a holokauszt elkövetőinek tisztára mosására tett kísérleteket. Úgy fogalmazott: "a deportálásoknál a nácik szerepe döntő volt, de az antiszemitizmus nem a német megszállással érkezett meg Magyarországra". Szavai szerint ezért minden jóérzésű embernek tiltakoznia kell az ellen, hogy róluk utcákat nevezzenek el, vagy szobrokat emeljenek nekik.
Az antiszemitizmus nem a németekkel érkezett, bűnös nép! Megmondta Grósz Andor is - meg azt is, kiről lehet utcákat elnevezni vagy kinek lehet szobrokat állítani (kép: MTI/Balogh Zoltán)
Sommer Katalin "holokauszttúlélő" beszédében, amelyben részletesen felidézte, hogy a "vészkorszakban" (értsd: biztonságos gettókban kuksolni, mialatt a mieink hullottak a fronton - a szerk.) miként vesztette el családtagjait, kijelentette: "amikor túléltem, nem is tudtam felfogni, megérteni, hogy mit éltem túl". Hozzátette: a szülők nem meséltek ezekről a szörnyű időkről, így "mi, akik gyerekek voltunk, ránk maradt az a feladat, hogy elmondjuk ezt a történetet személyesen". (Akkor mégsem küldték azonnal a "gázba" a gyerekeket? Hát ez nettó holotagadás! - a szerk.)
A megemlékezés végén a résztvevők elmondták a kaddist, majd mécseseket és köveket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál.
A rendezvényen részt vett mások mellett Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára és számos külképviselet vezetője.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi (egyik) emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött meg Kárpátalján a zsidók gettókba zárása.
(MTI nyomán)