A törvényi előírás ellenére még mindig több száz településen lehet olyan utcanevekkel találkozni, melyek emléket állítanak Magyarország huszadik századi kommunista tönkretevőinek. Gyilkosok, hazaárulók, a baloldali diktatúra kiszolgálóinak és bérenceinek emlékét őrzik közterületek nevei, és még mindig öt olyan magyar település van, ahol Kun Béláról elnevezett utca található. Horthy Miklós szülővárosában egymás mellett vezet a Vörös Hadsereg útja és a Ságvári Endre út, írja a Magyar Nemzet.
Fotó: Fb
Bár a Horn Gyuláról a XIII. kerületben elnevezett sétány politikai hullámokat keltő vitát váltott ki, több mint három évtizeddel a rendszerváltás után és a törvényi tilalom ellenére Magyarországon még mindig több száz utcanév emlékeztet a kommunista diktatúrára. A jogszabály szerint 2013 óta tiltott a 20. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető személyek, szervezetek és kifejezések utcanévként való használata. Mégis található Kun Béláról, Szamuely Tiborról vagy éppen Leninről elnevezett közterület, de szép számmal akad még Felszabadulás, Úttörő, illetve Élmunkás utca is.
A Felszabadulás utca például a sokak által szakrálisnak tartott Pilisben sem lett eltüntetve, mert Pilisszántón meghagyták, ráadásul egy katolikus templom közelében.
A kommunista megszállásra utaló elnevezés egyelőre Siklóson is él még, bár ebben a városban történtek kedvező változások. Két utcanevet módosított tavaly a siklósi képviselő-testület, így az Asztalos János utcából Park utca, az id. Kréth Imre utcából pedig Szabó Gyula utca lett.
Asztalos János a Magyar Kommunista Párt nagykanizsai szervezetének egyik alapítója volt, majd 1956. október 23-tól a fővárosi Köztársaság téren állomásozó ÁVH-s egység egyik parancsnokaként tevékenykedett, id. Kréth Imre párttitkár a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetét alapította meg a baranyai városban. Az örvendetes módosítások mellett a Felszabadulás utcán kívül maradtak még az önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utaló közterületi elnevezések a településen. A Korvin utca a „vörös inkvizítornak” és a „diktatúra legvéresebb hiénájának” gúnyolt Korvin Ottóról, a Sallai utca Sallai Imre mozgalmi vezetőről, akit a biatorbágyi merénylet miatt végeztek ki, a Kállai utca pedig Kállai Éva pártbizottsági titkárról, Ságvári Endre egykori munkatársáról kapta a nevét.
A Nógrád vármegyei Vanyarcon, a Pest vármegyei Kartalon és Örkényben, a Komárom-Esztergom vármegyei Környén, illetve a Bács-Kiskun vármegyei Bócsán pedig még mindig van Kun Béláról, a kommunista népbiztosról elnevezett közterület.
Talán van abban valami szimbolikus, hogy Vanyarcon ez egy zsákutca.
A Bács-Kiskun vármegyei Nagybaracskán Szamuely, a Tanácsköztársaság vérengző népbiztosának nevét őrzi utca. Magáról a tanácsköztársaság államformáról is fennmaradt utcanév, ráadásul azon az Ópusztaszeren, aminek egyik fő nevezetessége a Nemzeti Történelmi Emlékparkban található, honfoglalást ábrázoló Feszty-körkép. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Pusztamonostoron lévő Lenin út pedig egy feszülethez vezet.
Bácsalmáson található Proletár utca, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Mezőhéken pedig egymást keresztezi a Felszabadulás út és a Vörös Hadsereg útja. Utóbbiból még rengeteg található, főleg a keleti országrészben, melyek közül kiemelhető Horthy Miklós kormányzó szülővárosa, Kenderes, ami szintén „büszkélkedhet” egy Vörös Hadsereg úttal. Egyébként ezzel párhuzamosan egy Ságvári Endre út is fut.
