Az orosz-ukrán háború egyéves évfordulójáról szóló határozati javaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító indítványának tegnapi vitájában Csöbör Katalin (Fidesz) a külügyi bizottság álláspontját tolmácsolva jelezte: a hat beérkezett módosító javaslat egyikét sem támogatták, így a testület többsége változatlan formában javasolja elfogadni "ezt a békepárti határozatot".
Toroczkai László (Mi Hazánk) azt hangsúlyozta: száműzni kell a képmutatást, így az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy Izrael katonai agresszióit is el kellene ítélni, noha ezt a parlament az elmúlt három évtized során nem tette meg. A politikus szerint az Egyesült Államok 8-900 ezer ember haláláért felelős az utóbbi évtizedben, ez volt az az állam, amely egykor atombombát használt. Nagy-Britannia a világ országainak 90 százalékában volt már jelen megszállóként, és részt vett rengeteg civil meggyilkolásában, Izrael pedig több ezer áldozat halálálért felel.
Kijelentette: minden nagyhatalom terjeszkedik és mészárol civileket. Bármilyen nagyhatalom lehet az, el kell ítélni, ha agresszor - fogalmazott a Mi Hazánk Mozgalom frakcióvezetője.
A határozati javaslat visszavonását javasolta Vadai Ágnes (DK), aki a kormányoldal színjátékáról beszélt, mondván, a miniszterelnök minden, általa elhibázottnak nevezett szankciót megszavazott. Ez a határozati javaslat se nem békepárti, se nem uniópárti, se nem NATO-párti, hanem Putyin-párti - vélekedett, szerinte a kormányoldal folyamatosan egyeztet orosz partnerével, nem a nemzet érdekét, hanem Vlagyimir Putyint szolgálják, és azon van, hogy megtörje az uniós egységet. Vadai Ágnes arról beszélt: az EU után a NATO-tól is eltávolítja a kormányoldal az országot, holott a lakosság körében a katonai szervezet támogatottsága az unióénál is nagyobb.
Csárdi Antal (LMP) szerint nincs és nem is lehet abban vita, hogy fontos elítélni az orosz agressziót, ám szerinte ez a határozati javaslat "egyáltalán nem békéről szól", hanem egy "cinikus módon megalkotott csapda", amelynek célja, hogy becsapja a magyar embereket és elfedje az agresszor felelősségét, és legitimálja a kormány oroszpártiságát. A képviselő történelmi példaként a második világháború előtti időszakot hozta fel, mondván, nem gondolhatjuk, hogy egy engedményt kapó agresszor megáll ezen a ponton, és nem kezd újabb hódításba. Akkor lesz itt hosszú távon béke, ha igazságos béke születik - mondta, ez alatt azt értve, hogy Oroszország kivonul az általa megszállt területekről.
Az orosz-ukrán háború egyéves évfordulójáról szóló határozati javaslatról szóló vita lezárása után elmondott reagálásában Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára azt emelte ki: a kormányzat támogatja a békepárti javaslatot. Arról is beszélt, hogy Magyarország minden keleti NATO-erősítésben támogatólag vett részt, történelmünkben pedig először elértük, hogy a GDP két százaléka legyen a honvédelmi büdzsé. Az a háborúpárti, aki nem a mielőbbi tűzszünet és a tárgyalások mellett szólal fel - jelentette ki, és hangsúlyozta: elismerjük Ukrajna önvédelmi jogát, de a szomszédos állam érdekeit nem helyezzük a sajátunk elé. Kiemelte: a NATO-beli fősodor megegyezik a magyar állásponttal abban, hogy nem szabad a szervezetnek belecsúsznia az ukrajnai konfliktusba. Hozzátette: meg kell vétózni az energiabiztonságunkat és alapvető gazdasági érdekeinket veszélyeztető szankciókat, meg kell győzni a háborús feleket a tűzszünetről. Tárgyalások nélkül soha nem lesz béke a szomszédunkban - fogalmazott.
Előterjesztőként Illés Boglárka (Fidesz) azt emelte ki: a kormányoldal a kezdetektől fogva elítéli Oroszország agresszióját, kiáll Ukrajna területi integritása mellett, egyértelműen a béke oldalán van és érvel, és - nem várva másokra - szövetségeseket keres a béke mellett. A képviselő a javaslat támogatását kérte, mondván, az "egyértelműen a béke mellett és egyértelműen a tűzszünet mellett foglal állást".
(MTI)
