A Finn Köztársaság és a Svéd Királyság Észak-atlanti Szerződéshez (NATO) való csatlakozásának kihirdetéséről szóló előterjesztések együttes általános vitájával folytatta munkáját a Ház szerdán.

Előterjesztő:

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára tájékoztatása szerint tavaly június 29-én a NATO állam- és kormányfőinek madridi csúcstalálkozóján hívta meg a két országot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A 2014 óta tapasztalható orosz magatartás eredményeképpen Finnország és Svédország NATO-tagsága lehetséges opcióként merült fel biztonságuk szavatolására, és az ukrajnai háború ezt csak erősítette - ismertette. A magyar kormány szerint a NATO bővítése jelentős lépés az euroatlanti térség biztonságának növelése felé. Olyan országok kívánnak csatlakozni, amelyek minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek, ütőképes, a NATO-tagállamok hadseregeivel együttműködésre képes fegyveres erőkkel rendelkeznek, és osztják a NATO tagállamok demokratikus értékeit - értékelt az államtitkár. Hozzátette: Finnország és Svédország 1995 óta szoros partneri viszonyt tart fenn a NATO-val, számos közös programban vesznek részt. NATO-tagságuk Magyarország külpolitikai, biztonságpolitikai és külgazdasági érdekeit szolgálja - jelezte.

Fotók: MTI/Bruzák Noémi

Sztáray Péter azonban kitért arra is, hogy a két ország részéről gyakran éri Magyarországot olyan kritika, amely megalapozatlan és igazságtalan. Erre tekintettel a kormány támogatja az Országgyűlés elnökének kezdeményezését, hogy a napokban parlamenti delegáció konzultáljon a két csatlakozni kívánó országban - mondta. Az euroatlanti térség, és benne Magyarország biztonsága, a béke megteremtése és fenntartása ugyanakkor elsődleges érdeket kell képezzen a rágalmakkal és a sérelmekkel szemben. Ezért azt kérte: a Ház fogadja el a törvényjavaslatot, támogassa Finnország és Svédország mielőbbi NATO-csatlakozását.

DK: a kormány és a katonai vezetés pávatáncot jár

Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka arról beszélt, hogy a szabad világ üdvözölte a svéd és a finn csatlakozási kérelmet, amely esetében az elejétől fogva világos volt: Törökország garanciákat fog kérni. Értékelése szerint mindkét ország teljesítette a kért feltételeket. Rámutatott: Magyarország is támogatta a felvételüket, nem szabott feltételeket, a két ország szövetséges az Európai Unióban, és védelmi kérdésekben is együttműködnek. Finnország és Svédország csatlakozása erősíti a szövetséget, a NATO keleti szárnyát és növeli Magyarország biztonságát - mutatott rá, hozzátéve: a ratifikáció lehetett volna gyors és egyszerű folyamat, de nem így történt, mert a kormánypártok részéről mindig előkerült valami kifogás vagy időhúzó taktika. Kitért egyebek között a rendkívül hosszú parlamenti szünetre, és arra, hogy bár oktatási, egészségügyi témáknál nem érzik sokszor szükségét a társadalmi egyeztetésnek, most igen. Arról, hogy vita lenne a kormánypárti frakciók a kormányfő között azt mondta: ez még az önök részéről is sekélyes kifogás, arra is engedélyt kérnek a kormányfőtől, hogy kérdezzenek, nemhogy vitatkozzanak vele. Kijelentette: Finnország és Svédország nem szívességet kér, hanem az orosz agresszió következtében több évtizedes semlegességüket adják fel ezek az országok.

Magyarország biztonságának garanciája szerinte három elemből áll: a honvédségből, a patrióta elkötelezettségből és a NATO-tagságból. Ha bármelyik hiányzik, megbillen az egyensúly - vélte, hozzátéve: aki a NATO-tagságot támadja, hazánk biztonságát támadja. Úgy látta, hogy Magyarország katonai és politikai vezetői az uniós tagság mellett a NATO-tagság kapcsán is pávatáncba kezdtek. Arról, hogy országgyűlési delegáció látogat a két országba, azt mondta: ha beszélni akarnak svéd és finn politikusokkal, azt bárhol, akár itthon is megtehetnék, ez újabb időhúzás csupán. Kijelentette: a DK és árnyékkormánya minden lehetséges fórumon támogatta és támogatja a ratifikációt, és reméli a magyar Országgyűlés is megszavazza azt. Ez a NATO, Finnország és Svédország és Magyarország érdeke is - összegzett.

Fidesz: Magyarország támogatja a NATO-bővítését

Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy alapvető fordulat állt be Európa és a világ biztonsági helyzetében 2022. február 24-én, amikor a háború kitört. Rámutatott: a NATO 74 éves történelme során eddig még nem tapasztalt feszültség, instabilitás idején és körülményei között történik a szervezet bővítése. Hozzátette: a magyarokat az oroszországi agresszió emlékezteti az 1956-os forradalom eseményeire. A "birodalmi elv" ismételt kísérletének a tanúi, Ukrajna mellett Moldova és Grúzia vonatkozásában is - közölte.

Kitért arra is, hogy ebben az időszakban nagyon látványosan nyilvánul meg, nemcsak itt Közép-Európában, hanem az egész világon az Ukrajna iránti szolidaritás. Ez történik Magyarországon is - hangoztatta. Megkérdőjelezhetetlennek nevezte az önvédelem jogát, miközben Magyarország folyamatosan keresik a támogatás leghatékonyabb formáit, amivel segíthet.

Új jelenségként szólt a béketervek nyilvánosságra hozataláról, kitérve Kína 12 pontos béketervére és a Vatikán saját békeelképzeléseire. Ez önmagában is jó hír, Magyarország üdvözli ezek megszületését - mondta Németh Zsolt, aki felettébb időszerűnek nevezte, hogy a helyzet rendezése a diplomáciai stádiumba kerüljön. Azt is látják ugyanakkor, hogy a fronton a háború nem enyhül, sőt további eszkaláció irányába halad. Az orosz-ukrán háború hatása katasztrofális, kiújulóban van a közel-keleti és az azeri-örmény konfliktus is. Magyarország válasza kettős: nagyon komoly haderőfejlesztés zajlik, összhangban az európai szövetségesekkel, illetve egyértelmű békepárti diplomácia indult. Utóbbi nem jelenti Putyin támogatását - hangsúlyozta. Aláhúzta: a háború kiváltó okai között bátran számon tartható Oroszország biztonsági igényeinek negligálása, és ezek figyelembe vétele elengedhetetlen lesz a tartós rendezéshez.

Ugyanakkor ez nem jelenti Ukrajna cserben hagyását, a legfontosabb követelés, Ukrajna területi épségének biztosítását az első pillanattól támogatja Magyarország. Egy demokratikus, szuverén, a területi épségét megőrizni képes európai Ukrajna elemi magyar érdek - mondta, és kijelentette: meg kell állítani további százezrek meggyilkolását.

A fideszes politikus a NATO-t egyedülálló sikertörténetként értékelte, az új biztonsági helyzet kezelésének is a NATO a kulcsa, amely egyúttal a béke megteremtésének legfontosabb tényezője. Kulcsfontosságúnak nevezte a madridi csúcstalálkozón a két skandináv állam meghívását, és kijelentette: Magyarország támogatja a bővítést, általa a NATO erősebb lesz két világszínvonalú haderővel. Két baráti nemzet kérelme sok évtizedes mérlegelés után beérkezett a NATO-központba, mindez szembe szegülés a háború kirobbantásának fő céljával, Putyin-törekvésével, hogy megakadályozza a bővítést. Kitért arra is, hogy Magyarország nem keveri össze a NATO bővítését a kétoldalú kapcsolatokkal. A két ország támogatása nem kegy, hanem szövetségi kötelezettség, a ratifikáció pedig kiváló alkalom, hogy elbeszélgessenek a partnereikkel és egymás szemébe nézve félreértéseket, vádakat, hazugságokat tisztázzanak. A parlamenti delegációk látogatásainak célja, hogy új minőségi viszonyt célozzanak meg - mondta.

MSZP: szégyenteljes a kormány időhúzása

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szégyenteljesnek nevezte a kormánypártok időhúzását Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ügyében. A két ország NATO-csatlakozásáról szóló javaslat 2022 júliusa óta a parlament asztalán hever, bárki olvashatta, csak vitatkozni és dönteni nem lehetett róla - mondta. Az MSZP hetente javasolta, hogy vegyék napirendre, de a kormánypártok megakadályozták, hogy plenáris ülésére kerüljön, mindeközben a kormánypártok részéről "kínos és buta magyarázkodás zajlott" az ügyben - hangzott el. Ez a magatartás békeidőben is szégyenteljes lenne, de jelenleg Oroszország "véres, mocskos, törvénytelen, emberiség elleni bűncselekményt" követ el, tízmilliós nagyságrendben menekültek Ukrajna állampolgárai, százezres nagyságrendben haltak meg katonák, köztük tizenéves, kiképzés nélküli fiatalok és legalább nyolcezer civil áldozata van a háborúnak. Finnországnak 1300 kilométeres határa van Oroszországgal, a finn nép az életét félti, a magyar kormány pedig "szórakozik velük". Svédország pedig, akinek komoly hadserege van, katonai függetlenségét adná fel, hogy csatlakozzon a NATO-hoz és erősítse azt. Harangozó Tamás kiemelte: a két ország csatlakozása a NATO számára fontos, előnyös és Magyarországnak is érdeke. Az ellenzéki politikus azt kérte, hogy már jövő kedden szavazzon a Ház a két előterjesztésről.

Jobbik: az Orbán-kormány külpolitikája sérti a nemzeti érdeket

Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: Európa és a NATO jelenti a biztonságunkat ezért a Jobbik frakciója támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Oroszország agressziója Ukrajnával szemben megváltoztatta a világ globális biztonságpolitikai berendezkedését. 1945 óta nem volt ugyanis példa arra, hogy mindenfajta nemzetközi szerződés sutba vágásával egy ország lerohanja a szomszédját tankokkal, a civil lakossággal szemben háborús bűnöket kövessen el. Ebben a helyzetben Magyarország érdeke, hogy szilárdan és egyértelműen kiálljon az európai kultúrkör értékei mellett. Az ellenzéki politikus szerint az a külpolitika, amit a kormány a háború kitörése óta folytat, komoly mértékben sérti a magyar nemzeti érdeket és a nemzeti érdek érdekérvényesítő képességét. A kormány azt ígérte, hogy a nyári szünet után az Országgyűlés ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, de kiderült, hogy hazudtak. "Nemzeti szégyen", ami miatt "innen is megkövetem a svédeket és finneket" az a cinikus módszer, amellyel húzták-halasztották a kormánypártok a vita napirendre tűzését - értékelt Brenner Koloman.

Mi Hazánk: nem akarunk világháborút!

Novák Előd (Mi Hazánk) úgy fogalmazott: a béke, a semlegesség, a függetlenség a legfontosabb értékek közé kellene tartozzon. Közölte: a Mi Hazánk egyedüli pártként azért szorgalmazza a NATO bővítésének magyar vétóját, mert a világháború felé tett újabb lépésként, "provokációként" tekintenek rá, míg a semleges zóna Novák Előd szerint nemzetközi érdek.

Pártjuknak nincs baja Finnországgal és Svédországgal, de Európa békéje és a törékeny egyensúly akkor biztosított, ha Oroszország és a NATO nem, vagy csak alig határos egymással - jelezte.

A Mi Hazánk szabad és semleges Magyarországot követel, idegen haderőknek nincs helyük az országban - jelentette ki.

Itt az ideje, hogy a NATO-bővítés vétójával Magyarország végre fellépjen a háború kiszélesítése ellen! - fogalmazott Novák Előd.

Párbeszéd: hazafias kötelesség a bővítés ratifikációja

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta: abban egyetért a fideszes Németh Zsolttal, hogy a ratifikáció nem kegy hanem kötelezettség, azonban nem érti, hogy mért tartott hét hónapig a vitát az Országgyűlés elé hozni. Harminc NATO tagországból huszonnyolc már szeptember végéig ratifikálta a csatlakozást, és már megint Magyarország van "szégyenpadon", amely megint cserbenhagyta nyugati szövetségeseit, amely megint "szórakozik", amely megint "zsarol", amely megint "hazudozik" - vélekedett. Hozzátette: szégyennek tartja Törökországgal "egy padon ülni" ebben a kérdésben. Egy védelmi szervezet bővítése hogyan eszkalál egy konfliktust? - tette fel a kérdést. Azt mondta: nem kegy, hanem hazafias kötelesség ratifikálni a bővítést. A Párbeszéd frakciója maximálisan támogatja a NATO-bővítést, Finnország és Svédország csatlakozásának ratifikációját, mert meggyőződésük szerint ez szolgálja Magyarország biztonságát is - jelezte Szabó Tímea.

(MTI nyomán)