Az Indexnek két egykori elítélt számolt be arról, milyen élet várhat a börtönben az újbudai rendőrgyilkosra. Elmondásuk szerint Szakács Szilárdnak a legrosszabbra kell készülnie.

Fotó: MN Archív

"Akinek egy csöpp esze van, nem tetteti magát bolondnak, hogy a fegyházbüntetés helyett kényszergyógykezelésre ítélje a bíróság" – nyilatkozta a két egykori elítélt, akik több magyarországi börtönt is megjártak. V. Iván 25 évet ült, J. Szabolcs 18 évet. Mindketten egyetértettek abban:

tévednek azok, akik azt gondolják, hogy a kényszergyógykezelésre ítélt bűnözők egy csendes szanatóriumba kerülnek, ahol vasárnaponként teát és süteményt szolgálnak fel a bentlakóknak.

A valóság egészen más.

Gyagyások és gyógyszerek

A jogszabályok szerint kényszergyógykezelést akkor rendel el a bíróság, ha valaki személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követ el, de elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető – sőt, megvan a kockázata annak, hogy szabadlábon újabb bűncselekményt fog elkövetni. Az elmeállapot kórosságát igazságügyi elmeorvos szakértőnek kell megállapítania, csak ennek alapján rendelheti el a bíróság – határozatlan időre – a kényszergyógykezelést. Ennek felülvizsgálatára félévente kerül sor. A bíróság a kezelőorvos és az elmeorvos szakértő véleménye alapján dönt a kényszergyógykezelés fenntartásáról vagy megszüntetéséről.

A bűncselekménye elkövetése után V. Iván és J. Szabolcs is az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI) került.

"Két embert öltem meg. Miután a rendőrök elkaptak, rögtön három hónapra az IMEI-be vittek. A gyógyszer, amit az érkezésem után kaptam, három-négy napra kiütött" – mesélte Iván. Szabolcs szerint jobb elkerülni az IMEI-t.

– Itt frankón gyagyás emberek vannak. Előbb-utóbb balhéba keveredsz az egyik kattant személlyel, ami újabb eljárást és akár plusz éveket jelenthet neked – mondta, majd hozzátette: az injekciókkal és a gyógyszerekkel teljesen leszedálják az embert.

Csak ülnek, maguk alá piszkítva, üres tekintettel, teljesen céltalanul.

A börtönlakók megfigyelték, hogy a kényszergyógykezelésre ítéltek előbb-utóbb elhíznak, és további betegségek jelentkeznek náluk.

Mindenkit megkóstolnak

A börtönvilág egy mini társadalom, amelynek megvannak a maga törvényei, íratlan szabályai. Magyarországon jelenleg 17-18 ezer elítélt tölti szabadságvesztését fogházban, börtönben vagy fegyházban. A fogház a legenyhébb, itt a rövid és enyhébb ítéletesek töltik büntetésüket: szabadon mozoghatnak az intézet területén, akár külső helyszínen is dolgozhatnak, sőt hétvégi, rövid eltávozásokra is elengedik őket. A börtönben már más a helyzet: az elítéltek életrendje folyamatosan ellenőrzött, és szigorú szabályok között mozoghat. A fegyházbüntetés a szabadságvesztés legszigorúbb formája: itt a rabok minden perce kontroll alatt van.

Szabolcs és Iván szerint a börtön felső vezetése – a jogszabályoknak megfelelően – teljesen korrekten fogja kezelni a rendőrgyilkos ügyét. A jogerős ítélet után egy különleges biztonsági körletbe helyezik majd, ahol egy ideig egyedül lesz. Például a bukott rendőröket, a gyerekgyilkosokat és a pedofilokat sokáig nem engedik be a többi elítélt közé, mert az ilyen bűncselekményeket elkövető személyeket a börtöntársadalom megveti és rendszeresen inzultálja. A nehézfiúk is csak később illeszkedhetnek be. Náluk komoly veszélyt jelent a gengesedés, vagyis maguk köré gyűjtenek embereket, "katonákat", ami sok esetben biztonsági kockázatot jelent.

Ilyen volt például a skálás gyilkos Bene László és Donászi Aladár, valamint a százhalombattai rém, Balogh Lajos is. "Félő, hogy egy rendőrgyilkos tiszteletet vált ki a börtönlakók egy részéből, így ő is kockázatot jelenthet."

"Később, amikor bekerül a többi rab közé, számítania kell néhány kellemetlenségre" – véli Iván, aki szerint előbb-utóbb mindenkit megkóstolnak. A többi elítélt cukkolni fogja, ami sokszor verekedéssel ér véget. Ilyenkor az őrök kényszerítő eszközt is használhatnak – ez pedig ritkán végződik happy enddel. A zárkában mindig van egy domináns személy, akinek megvannak a katonái.

– Fontos tudni, hogy a börtönben nem a rácsok jelentik az igazi büntetést, hanem a többi elítélt – mondta Szabolcs. A börtön személyzete is törekszik olyan zárkákat létrehozni, ahol vagy komfortosan, vagy pokolian rosszul érzed magad. Ez is a nevelés része. "Volt olyan nehézfiú, aki beszólt mindenkinek, és a nevelővel is tiszteletlen volt. Bekerült az emberevők közé. Egy hét múlva sírva könyörgött a nevelő lábainál, hogy vigye ki onnét."

"Az őröknek is megvan a maguk holdudvara. Ha valaki irritálja a smasszereket, mindig van olyan rab, aki vállalkozik egy kis feladatra. Általában a hétfői szállításoknál, amikor az egyik intézetből a másikba szállítják a rabokat, történnek a balesetek" – idézte fel Szabolcs, aki sokáig egy zárkában volt Bene Lászlóval, a hírhedt skálás gyilkossal. "Lacival rendszeresen történtek ilyenek. Fölrepedt a szája, sebek és zúzódások voltak rajta, de ő mindig azt mondta: véletlenül belefordultam egy szekrénybe."

Bérgyilkos a tetőn

"Szerintem a rendőrgyilkos tényleges életfogytiglani büntetést fog kapni" – vélekedett az esetről Iván, aki 25 évet töltött a rácsok mögött. A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kizárja annak lehetőségét, hogy 40 évnél korábban megvizsgálják az illető feltételes szabadságra bocsátásának lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy a most 35 éves újbudai rendőrgyilkos, Sz. Szilárd 75 éves lehet, amikor először szóba kerülhet a feltételes szabadságra bocsátása.

A Szegedi Fegyház és Börtönben a tényleges életfogytiglanra ítélt rabok zárkáit a börtön harmadik emeletén, egy elzárt épületszárnyban alakították ki. Ez az úgynevezett HSR (hosszú idejű, speciális rezsimű) körlet. Itt egyszemélyes zárkák vannak: az elítélteknek egész nap itt kell tartózkodniuk. Naponta egy óra sétát engedélyeznek nekik a tetőn kialakított zárt udvaron. "A börtönben 8-9 év után elkezd a személyiség leépülni. Nemcsak a testük van bezárva, egy idő után a lelkük is." Magda Marinko – a hírhedt szerb bérgyilkos – hosszú éveket töltött a szegedi Csillag börtön harmadik emeletén. Eleinte még a családtagok küldtek neki leveleket, de egyre ritkábban. A hozzátartozók és a barátok vagy meghaltak, vagy megfeledkeztek róla. Az egykori idegenlégiós, a rettegett gyilkológép a végén már csak a galambokkal barátkozott.

***

"A kényszergyógykezelés egyáltalán nem menekülőút, nem éri meg szimulálni"

Bár a közvélemény általában "menekülőútként", a büntetés elkerüléseként értékeli, a kényszergyógykezelés valójában tényleges szankció – szögezte le dr. Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla bírája. Az Országos Bírósági Hivatal által még 2019-ben készített interjúból kiderül, mit is takar valójában ez az intézkedés, milyen feltételek érvényesülése esetén rendelhető el, mi az eljárás menete, illetve: megéri-e szimulálni a kóros elmeállapotot.

– A kényszergyógykezelés egy menekülőpálya, a börtön elkerülése, vagy reális szankció a bűnelkövetők szempontjából?

– A büntetőjogi szankciórendszer kétfelé ágazik: vannak a büntetések és vannak az intézkedések. Büntetést csak olyan elkövetővel szemben lehet alkalmazni, akinek van beszámítási képessége. Aki kóros elmeállapotú, és emiatt nem büntethető, azzal szemben csak intézkedést alkalmazhat a bíróság. Ilyen intézkedés a kényszergyógykezelés is, amely meghatározott feltételek megléte esetén rendelhető el. Ide sorolhatjuk az olyan eseteket, amikor valaki személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekményt követ el, azonban kóros elmeállapota folytán nem büntethető, és a bűnismétlés lehetősége is fennáll, vagyis, hogy az illető újból hasonló bűncselekményt fog elkövetni. Szeretném tehát hangsúlyozni, ez nem menekülőútvonal, hanem szankció, csak jogi értelemben nem büntetés, hanem intézkedés.

– Sokakban mégis az a kép él, hogy a kényszergyógykezeltek, szemben a fogvatartottakkal "szanatóriumi" körülmények között vannak, ami mégiscsak kellemesebb…

– Ahogy mondtam, a kényszergyógykezelés semmiképpen sem egy formális intézkedés. A végrehajtása az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) történik, amely a büntetés-végrehajtási szervezetrendszer része.

Falakkal, szögesdróttal, őrtornyokkal körülvéve, állandó felügyelet mellett. Mindemellett a kényszergyógykezelés nemcsak nevében, de tartalmában is egy orvosi kezelés, egy úgynevezett gyógyító, nevelő jellegű intézkedés. Hogy ez bárki számára kellemes lenne? Nem hiszem…

– A kényszergyógykezelést határozott vagy határozatlan időre rendelik el?

– A ’78-as Büntető Törvénykönyv (régi Btk.), valamint az új, 2013. július elsejétől hatályos Btk. szerint egyaránt határozatlan időre kellett, illetve kell elrendelni. Volt egy rövid időszak, 2010 májusától 2013. július elsejéig, amikor úgynevezett relatíve határozott tartamú kényszergyógykezelés volt érvényben. Ez azt jelentette, hogy az említett intézkedésnek volt egy maximális időtartama, de annak lejártát követően sem engedték az utcára az egyébként veszélyes, korábban bűncselekményt elkövető személyeket. Amennyiben a kényszergyógykezelés szükségessége továbbra is fennállt, akkor az illetőt civil pszichiátriai osztályokra helyezték át.

– Mi a protokoll abban az esetben, ha valaki mentálisan ép, beszámítható állapotban követ el bűncselekményt, de később az eljárás során kóros elmeállapotúvá válik?

– Ha valaki ép lélektani alapon követ el bűncselekményt és utóbb – akár már a jogerős ítéletet követően –, a végrehajtási szakban válik kóros elmeállapotúvá, akkor azt a büntetés-végrehajtás keretei között kell kezelni. Ebben az esetben az elítélt szintén az IMEI-be kerül, ahol kezelés mellett tölti tovább a szabadságvesztését. Fontos megjegyezni, hogy csak azt az elkövetőt lehet kényszergyógykezelésre küldeni, aki a bűncselekmény elkövetésekor már kóros elmeállapotú volt, aki utóbb vált azzá, arra úgy kell kiszabni a büntetést, mint bármelyik "normális" bűnelkövetőre.

– Az eljárást a kóros elmeállapotú elkövetőkkel szemben is le kell folytatni, vagy rájuk más szabályok vonatkoznak?

– Az eljárást ugyanúgy le kell folytatni. Van azonban egy fontos különbség. Előkészítő ülésen egy ilyen ügyet érdemben nem lehet befejezni, hiszen csak akkor lenne erre lehetőség, ha a vádlott a beszámítási képességének teljes birtokában lemondana a tárgyalás jogáról. A kóros elmeállapotú személyeknél a beszámítási képesség hiánya viszont nem teszi lehetővé ezt a gyorsított, előkészítő ülésen történő befejezést. A tárgyalási szakban pedig, ha olyan kóros elmeállapotú személyről van szó, akit kezelhetetlensége miatt egyáltalán nem lehet kihallgatni, akkor a távollétében kell lefolytatni a bizonyítási eljárást. Tehát ugyanolyan pontosan kell feltárni a történeti tényállás minden körülményét, mintha egy ép elmeállapotú személyről lenne szó.

– Eszébe jut esetleg olyan példa, akár személyes tapasztalat, akár hallomás alapján, hogy a tárgyalóteremben vált valaki kezelhetetlenné, és meg kellett fékezni?

– Sajnos előfordult már, azonban e személyek egyike sem volt kóros elmeállapotú. A jelenleg érvényben lévő Btk. nem sorolja fel a kóros elmeállapoti formákat, de a pszichiátriai szaknyelv továbbra is alapvetően a következő ötöt különbözteti meg egymástól: az elmebetegséget, a gyengeelméjűséget, a tudatzavart, a személyiségszavat és a szellemi leépülést. Azt szokták mondani, hogy az erőszakos bűncselekményt elkövető személyek mindegyike valamilyen szintű személyiségzavarban szenved. Általában ezekre az emberekre jellemzőek az említett dühkitörések. Viszont ők általában nem számítanak kóros elmeállapotúnak, mivel tisztában vannak a magatartásuk hátrányos következményeivel.

– Időnként hallani lehet olyan esetekről, amikor a vádlott szimulál. A fentiek alapján ez nem túl kifizetődő, de mégis mennyire gyakori jelenség?

– Kimondottan ritka, de valóban találhatunk rá példát. A vádlottaknak esetenként az a határozott elképzelésük, hogy jobb az IMEI-be, mint egy fegyházba kerülni. Mivel a bíró az elmeállapot megítélése tekintetében laikus, csak azt kell felismernie, hogy a vádlott nem az ép elmeműködésnek megfelelő magatartást tanúsítja a tárgyalóteremben. Azután hivatalból köteles elmeszakértői vizsgálatot elrendelni. A szakértők pedig nagy bizonyossággal ki tudják szűrni a szimulánsokat. De ismételten felhívnám a figyelmet arra, miután az IMEI a büntetés-végrehajtási szervezetrendszer része, így semmilyen előnnyel nem jár oda kerülni, hiszen az ottani végrehajtási viszonyok nem kedvezőbbek, mint a normál börtön- vagy fegyházbüntetési körülmények.

Emellett nem győzöm hangsúlyozni, hogy a jelenlegi rendszerben a kényszergyógykezelés egy határozatlan időtartamú intézkedés. Azt mondja az anyagi jogi szabály is, hogy addig kell fenntartani a kényszergyógykezelést, amíg az szükséges.

Ha tehát valaki az IMEI-be kerül, előfordulhat, hogy tovább marad bent, mintha szabadságvesztést szabtak volna ki rá.

Korábban írtuk:

- Rendőrgyilkosság: az igazságügyi pszichiáter elmondta, mi várhat az elkövetőre

- Egy ügyvéd szerint "aránytalan volt", hogy lábon lőtték az újbudai rendőrgyilkost