Az orosz-ukrán háború harci zaja közepette, október 12-én a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága úgy döntött, hogy eltávolítják a Turul-emlékművet a munkácsi vár bástyáján álló obeliszkről. A magyarság egyik legbecsesebb jelképét a döntés nyomán október 13-án sietősen lefűrészelték. A Külgazdasági és Külügyminisztérium másnap, október 14-én a szobordöntés miatt bekérette Ukrajna budapesti ügyvivőjét a Bem József téri palotába. Az ügyvivőnek a Külügyminisztérium tőszomszédságában levő Tarasz Sevcsenko téren kellett volna megmagyarázni: mi a különbség Ukrajnának a kárpátaljai magyarokhoz, illetve Magyarországnak az itt élő ukránokhoz való viszonyulása között.
A Munkács városára letekintő Turul-emlékmű a vár bástyáján álló obeliszken – mára eltávolítva
A bekéretésnek szerintünk sok értelme nem volt, hiszen ez elmúlt 12 esztendő során a kárpátaljai magyarokat ukrán részről sorozatosan ért igazságtalanságokért már többször is bekérették Ukrajna nagykövetét, illetve ügyvivőjét a Külügyminisztériumba, de a valóságban mindig minden változatlan maradt. De ha már az ügyvivő október 14-én megjelent a Külügyminisztériumban, nem ártott volna lekísérni a Fő utca túloldalán, a Víziváros északkeleti sarkában, a Szent Flórián vértanú görögkatolikus templom és a Királyfürdő között elterülő terecskére.
A manapság Tarasz Sevcsenko ukrán költő nevét viselő tér közepén fekete márvány talapzaton, egyik kezében könyvet tartva a másikkal fejét alátámasztva ül az ukránok legnagyobb nemzeti költője, Tarasz Sevcsenko. A teljes alakos bronzszobor, Iván Mykytyuk ukrán szobrász alkotása 2007 nyarán a Dunaferr Vasmű Zrt. anyagi támogatása jóvoltából került felállításra.
Tarasz Sevcsenko szobra a vízivárosi Tarasz Sevcsenko téren (fotó: H. J.)
Tarasz Sevcsenko szobrát, „az ukrán és a magyar nép közötti barátság, szeretet és a jó szomszédság jelképét” 2007-ben Sólyom László magyar és Viktor Juscsenko ukrán elnök avatta föl. A szoboravatón nemzeti viseletbe öltözve megjelentek a magyarországi ukrán kisebbség képviselői. Megjegyezzük: a hazai ukránok szabadon használhatják az anyanyelvüket, a magyar állam által támogatott ukrán nyelvű iskoláik és egyéb intézményeik vannak, de a kárpátaljai magyarokat sújtó ukrán nyelvtörvény, az ottani magyar emlékművek, szobrok megrongálása, meggyalázása, a magyar érdekképviseletek felrobbantása, az őshonos magyarok kiirtásával való ukrán fenyegetések nyomán a magyarországi ukrán szervezetek eddig egyszer sem látták helyénvalónak, hogy a kijevi rezsimnél tiltakozzanak a magyarok bántalmazása, üldözése ellen.
Kétnyelvű felirat a Sevcsenko-szobor talapzatán
Magyarország tiszteletben tartja a területén felállított, a többnyire magyarok finanszírozta ukrán vonatkozású szobrokat, emlékműveket, emléktáblákat. Megemlíthetjük példaként a Budapest Belvárosában, pontosabban a Petőfi Sándor téren álló, az 1932-33-as ukrajnai éhínség, a holodomor áldozatainak emlékhelyét, vagy szintén erre a tragédiára emlékeztető szegedi és nyíregyházi emlékművet. De megemlíthetnénk még Hrihorij Szkovoroda (1722-1794) ukrán filozófus, zeneszerző és költő rézdomborműves tokaji emléktábláját.
Hazánkban élő ukrán kisebbség népviseletes képviselői koszorúznak a Sevcsenko-szobor 2007-es avatásán (fotó: ukrajinci.hu)
A Külügyminisztériumba október 14-én berendelt ukrán ügyvivőt tehát udvariasan le kellett volna kísérni az onnan alig néhány méter távolságra levő Tarasz Sevcsenko térre, s az ukrán nemzeti költő látványos bronzszobra előtt el kellett volna magyarázni neki, hogy mi a különbség és mi hasonlóság a munkácsi vár Turul-emlékműve és vízivárosi Sevcsenko-szobor között.
A Munkácsi várat különböző korokban magyarok építették a magyar történelemben, kultúrában fontos szerepet játszó Munkács városában. A korábban a Munkácsot különböző korokban megszálló hódítók, országrablók, így 1924-ben a csehek, majd 1945-ben a szovjetek egyaránt ledöntötték a várbeli Turul-emlékművet. A különbség a két szláv aljanép cselekedete között csupán annyi, hogy míg a csehek egy darabban dobták sutba a ledöntött Turul-emlékművet, addig az oroszok földarabolták, s a bronzból több ötágú csillagot öntöttek.
Tarasz Sevcsenko rálát a Bem József téri Külügyminisztérium épületére
A budapesti Tarasz Sevcsenko tér a magyar főváros szívében viszont mindig magyar terület volt, s ott álló Sevcsenko-szobrot magyarok állították és finanszírozták. Míg a magyarok pénzén, egykori magyar területen fölállított munkácsi Turul-emlékművet barbár módon ledöntik, s más ukrajnai magyar emlékeket rendszeresen megcsonkítanak, meggyaláznak, addig a budapesti Külügyminisztérium tövében álló Sevcsenko-szobrot az itt élő ukránok háborítatlanul boríthatják el a kék-sárga szalagokkal átfont koszorúikkal.
A Tarasz Sevcsenko tér a Királyfürdő mellett (fotó: H. J.)
A magyarok nem döntik le az ukrán vonatkozású szobrokat, de a Kárpátalján már több évtizede zajló magyarüldözés láttán sokan azt kívánjuk, azért imádkozunk, hogy az oroszok győzzék le az arcátlan zsidók vezette Ukrajnát. Mert ha Putyin hadseregét legyőzik, vagy legalábbis megállásra kényszerítik az euroatlanti erők által fegyverrel és pénzzel bőkezűen támogatott ukránok, akkor bizony sötét korszak vár a kárpátaljai magyarságra.
Hering József – Kuruc.info
Kapcsolódó:
- Barbár módon lefűrészelték, és a várárokba hajították a munkácsi turulszobrot
- Újabb köszönet ukrán barátainktól: címerükre cserélik a turulmadarunkat a munkácsi várban
