A kormány tegnap áttekintette az EU-s tárgyalások állását, úgy látják, hogy lehetséges a tárgyalások eredményes lezárása, közölte Gulyás Gergely a kormányinfón.

A Magyarország által tett, már ismert vállalások felsorolását követően azt mondta, azok mindegyikéhez szükséges törvényjavaslatokat előterjesztették, azokat az Országgyűlés elfogadta.



Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A miniszterelnök ma levélben köszönte meg mind a 26 tagállam kormányfőjének, hogy a határidő hosszabbításához hozzájárultak. Mint ismert, az EU két hónap haladékot adott a kormánynak, hogy teljesítse a vállalásait.

Konkrét, de nem újszerű ígéretek a pedagógusbéremelésről - ha lesz megegyezés Brüsszellel

A kormány azon dolgozik, hogy a pedagógusok fizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát.

A pedagógusbérek nem megfelelőek, ebben egyetértés volt az Európai Bizottság és Magyarország között. Ha a megállapodás létrejön, akkor jövőre 20,8 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal 2024-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelik majd a tanárbéreket.

Jövőre az EU-s pénzekkel 25 százalékos béremelésre lesznek képesek, aztán évről évre még többre, tette hozzá.

Gáz van, ha nem jön több molekula, akkor is

Magyarországnak is inflációt jelent, hogy elszabadultak az energiaárak Európában. Két kérdés van, hogy van-e elég földgáz, a másik kérdés, hogy mibe kerül? Utóbbira mindig az a válasz, hogy sokba, de Magyarország olyan helyzetben vagyunk, hogy folyamatosan tölthető a gáztartalék.

Fél évre akkor is elegendő lenne a gáz Magyarországon, ha egyetlen molekula se érkezne

– jelentette ki.

A jövőben napelemre váltók számára nem lesz szaldós Kánaán

Több az energiabetáplálási igény, mint amit a hálózat be tud fogadni. Ezért a szabályokon változtatni kell - vezette fel Gulyás Gergely.

Aki betáplálta a hálózatba az energiát, azt eddig a szolgáltató bevette - jellemezte a jelenlegi rendszer lényegét, amit szaldós elszámolásnak hívnak.

A még elő nem jegyzett igények kapcsán fogunk változtatni. Mivel nem tudjuk befogadni az energiát, ezért a betáplálás lehetőségét felfüggesztjük

- vázolta a napelem-elszámolási szabályok módosításának lényegét a miniszter.

Akik ezt követően telepítenek napelemet, azoknak változik a szabály. Csak a saját háztartásában használhatja fel az energiát - magyarázta. Ehhez nem kell annyi engedély, kevesebb lesz a bürokrácia - mondta.

Ha a hálózatfejlesztés megvalósul az uniós forrásokból, akkor a betáplálást újra lehetővé tesszük.

Ez a mostani módosítás vonatkozik a háztartásokra és a vállalkozásokra, akik a saját célra állítanak elő energiát

- tette hozzá.

Az ok, hogy a jelenlegi hálózat nem bírja el az energia betáplálását - fűzte hozzá.

Az új változások az erőművekre nem vonatkoznak - hangoztatta.

A legfontosabb, hogy megérezzük Európa egységét

Az M1 arról érdeklődött, "enyhülhet-e a szankciós nyomás". Gulyás Gergely szerint Magyarország és Németország is rendkívül nehéz helyzetbe kerül a szankciók – sőt, már a "szankciókkal való fenyegetés" – következtében. Közép-Európa nem versenyképes Nyugat-Európával az állam által a cégeknek biztosított támogatás terén. Ezért a szankciók higgadt értékelésére van szükség, mondta Gulyás, elmondása szerint erről is tárgyalt Németország kancellárjával a magyar kormányfő. – A legfontosabb, hogy úgy érezzük meg Európa egységét, hogy az európai és magyar érdekeket is képviseljük – tette hozzá egy következő kérdésre. Emlékeztetett: decemberben kell eldönteni, hogy meghosszabbítja-e az EU a szankciókat, és melyeket.

– Év végén, jövő év elején érkezhetnek az első uniós támogatások – mondta szintén az M1 kérdésére Gulyás. Az ATV kérdésére ezt azzal egészítette ki: a Bizottság és a kormány közötti tárgyalásokon tett vállalásokról szóló megállapodás határozza meg azt, mikor érkezhetnek meg a pénzek. Az ehhez szükséges törvényeket el kell fogadni, intézményeket kell létrehozni, ezért kapott határidőhosszabbítást a Tanácstól a kormány. Az a cél, hogy idén létrejöjjön a megállapodás az operatív programokról és a helyreállítási alap támogatásairól, ezek érkezhetnek meg év végén és jövő év elején.

A fővárosi szemétszállítási helyzetről a miniszter azt mondta: sajnálják, hogy egy ideig nem sikerült eleget tenni a szolgáltatási kötelezettségnek, és örül a kormány, hogy rendeződött a helyzet.

– Ez a legsúlyosabb pártfinanszírozási botrány a rendszerváltás óta – mondta Gulyás Gergely arról, hogy külföldről kaphatott támogatást az ellenzék a kampányához. Szerinte ki kell vizsgálni az ügyet.

Polgári elégedetlenség "anyagi előnyökért" nem folytatható

A pedagógus-béremelésről az ATV kérdésére a miniszter azt mondta: a Bizottsággal való megállapodás során előrejelzésekkel dolgoznak, 2025-ben 777 673 forint lehet a pedagógusbér, ezt a várható diplomás átlagbér (972 901 forint) 80 százaléka. A hátrányos helyzetű térségekben ennél magasabb, az átlagbér 90 százalékát elérő lehet majd a pedagógusbér a miniszter elmondása szerint. Differenciálni lehet, de "ezt a bértömeget oda kell adni", tehát a miniszter szavaiból az derül ki, hogy ez egy átlagbér, a pedagógus bértábla továbbra is létezni fog. A 2021-es pedagógus átlagbér Gulyás Gergely elmondása szerint 400 634 forint.

A pedagógusbér minimálbérhez kötéséről elmondta: kedvezőbb a pedagógusoknak, ha a diplomás minimálbérhez kötik a bért, ahogy jelenleg a kormány Bizottsággal való megállapodásában szerepel.

A polgári engedetlenséghez folyamodó pedagógusok elbocsátásáról azt mondta: Magyarországon senkinek nem lehet baja abból, hogy sztrájkban vagy tüntetésben jogszerűen vesz részt. A tüntetéseket elmondása szerint figyelemfelhívó tüntetéseknek tekintik, de a jogszabályokat elmondása szerint be kell tartani. – A polgári engedetlenség nem jogi kategória, mert jogellenes – mondta, de szerinte a polgári engedetlenség "nem anyagi előnyökért" hanem morális, erkölcsi, etikai okból folytatható, vagyis szerinte jogos bérkövetelésnek sem lehet így érvényt szerezni.

Tovább fog gengülni a forint

Az ATV arról is kérdezte a minisztert, hogy a kormányfő úgy nyilatkozott az Olaf Scholz német kancellárral folytatott egyeztetése után, hogy semmit nem sikerült elérnie. Gulyás Gergely szerint ez megfelel a valóságnak – szerinte olyan kérdésekben, ahol az "egyet nem értés ismert", nem sikerült meggyőzniük egymást.

A forint árfolyama kapcsán Gulyás Gergely szerint a kormány mindent megtesz, fegyelmezett költségvetési politikával és a külkereskedelmi deficit csökkentésével. Arra a kérdésre, hogy a lengyel és a cseh fizetőeszköz miért nem gyengül ilyen mértékben, azt válaszolta: "a mi kitettségünk is nagyobb". A költségvetési egyensúlyt megbontja, hogy a szankciók felverik az energiaárakat. Ez külkereskedelmi deficitet okoz, ezért Gulyás Gergely elmondása szerint a forint tovább fog gyengülni.

Az Origo azt kérdezte, nem vezet-e a pedagógusbéremelés bérfeszültséghez, ami akkor állhat elő, ha egyenlő mértékben emelik a teljes bértáblát, de Gulyás Gergely nem adott választ.

Az uniós gázársapkát csak úgy lehetne bevezetni, ha a Bizottság garantálni tudja, hogy az unió elég gázhoz jut. Az árak mérséklése "nemes gondolat", de ez így nem egy árcsökkentő lépés lenne, hanem a szankció.

A szankciók és a háború tehet mindenről, a kormány semmiről

Ha nem lennének szankciók, akkor rögtön erősödne a forint Gulyás szerint. A külkereskedelmi deficit negatívumát mérsékelni kell, ez jelenti a legnagyobb gondot, mert külföldről csak sokszor annyiért tudnak energiát beszerezni, mint korábban, ismételte el.

A háborúhoz közel álló országokban a legnagyobb az infláció. Magyarországon szeptemberben 20,1 százalék volt az infláció.

Azon vagyunk, hogy béke legyen, és hogy az energiát érintő szankciókat vonják vissza

– mondta erre válaszul.

Az RTL is arról érdeklődött, miért gyengül a forint jobban, mint más valuták. Az energiakitettsége az országoknak nem egyfoma, Magyarországé jelentős, az energiának nagy része van a külkereskedelmi mérlegben, ennek a negatívumát kell mérsékelni – ismételte el Gulyás Gergely. Az energiaárak mérséklődése erősítené a forintot, mondta Gulyás Gergely.

Csak a balti országokban magasabb az infláció, mint Magyarországon, ennek mi az oka? – kérdezte az RTL. – Azokban az országokban a legmagasabb infláció, amelyek "közel vannak a háborúhoz" – válaszolta Gulyás, szerinte nincs olyan szerkezeti ok a gazdaságban, ami ezt az inflációt indokolná, és azt ismét az energiaárak emelkedésének tulajdonította.

Az önkormányzatok Nemzeti Energiacsúcs összehívását kérték, válaszul a kormány miniszteri biztost nevezett ki, aki az önkormányzatokkal tárgyal majd. 2000 vagy 5000 fő alatti önkormányzatoknál "általános megoldást" lehet adni, nagyobb településekkel külön tárgyalnának. Nemzeti Energiacsúcsot nem terveznek, mondta Gulyás.

Át kell gondolni a 2023-as költségvetést

A rendkívüli kiadások miatt a 2023-as költségvetést is át kell gondolni, mondta a miniszter szintén az RTL kérdésére. Jövő évben ez még nehezebb kérdés lesz, mert az összeg, amit az energiaárak emelkedése miatt ki kell adnia az államkasszának, még nagyobb lesz.

A Heti tévé kérdésére nemrégiben történt iskolai késelés kapcsán a miniszter arról beszélt: hogy "szükség van-e több iskolapszichológusra" azt a Belügyminisztériumnak kell eldöntenie, ennek anyagi korlátja elmondása szerint nem lehet.

– Ha KRESZ-módosításra van szükség a rollerek miatt, a kormány nyitott erre, várja az önkormányzatok javaslatait – mondta Gulyás. Szerinte a parkolási díjak messze az infláció felett emelkednek. – Nem szabad büntetni azokat, akik autóval közlekednek – mondta, de szerinte a főváros és a baloldali kerületek szabályozásai ezt a filozófiát tükrözik.

A gáztárolók töltöttségi adata tartalmazza a bértárolást is

A pedagógus lakásprogram részletein most dolgozik a kormány, ezért nem tudott részleteket közölni a miniszter a Napi.hu kérdésére.

Tartalmazza-e a más országok számára tárolt, például a Szerbiának szánt 500 millió köbméter gázt a gáztárolók töltöttségi adata? – kérdezte szintén a Napi.hu, a miniszter válasza szerint igen.

Mit tud még tenni a kormány az euróárfolyam megfékezésére? – ez volt a Napi.hu következő kérdése. A kormány igyekszik csökkenteni a fizetési mérleg negatívumát és fegyelmezett költségvetési politikát folytatni, ismételte meg a miniszter.

A TV2 kérdezte, érinti-e a Barátság kőolajvezeték szivárgása a magyarországi ellátást, Gulyás Gergely szerint "egyelőre nem".

A csatorna a déli határ védelméről is kérdezett. Magyarország azt javasolta Ausztriának és Szerbiának, hogy már a szerb déli határnál kell a határvédelmet erősíteni. Megegyezés Gulyás Gergely elmondása szerint nem született, de készek a szerb határ közös védelmére.

Gulyás Gergely szerint az unió megítélése azért romlott, mert az EU nem beszél tiszteletteljes hangon a tagállamokkal, a döntéshozatal nincs tekintettel a magyar és európai szuverenitásra, különben nem fogadtak volna el ilyen szankciókat.

Bérrendezés után jöhet csak oktatási reform

Lesz-e egyeztetés a pedagógusokkal és a Magyar Orvosi Kamarával az őket érintő reformokról? Gulyás Gergely szerint amíg a pedagógusbér kérdése nem rendezett, nem érdemes belemenni más változásokba, meg kell várni, hogy a Bizottsággal a kormány megállapodásra jusson. A kormánynak is van elképzelése, mint kellene változtatni az oktatásban, és a pedagógusoknak is vannak követelései a bérkérdésen túl, ezek megtárgyalása következhet a megállapodás után.

Ha az unió megszegi a lojális együttműkés követelményét, akkor Magyarország arra reagálni fog, de nem ez a cél – mondta Gulyás a Pesti Srácoknak arra a felvetésére, hogy az unió számára "zsarolási potenicált" jelenthet, hogy ellenőrizheti a kormány uniós pénzek elköltésével kapcsolatos vállalásainak betartását. A források visszatartása versenyhátrány, amit az mérsékelt, hogy az uniós pályázatok egy részét kiírta és megelőlegezte a magyar állam, így a gazdaságnak Gulyás Gergely elmondása szerint kárt nem okozott a pénzek késlekedése.

(24 - Portfólió - Magyar Hang nyomán)