Nemcsak a korrupció elleni küzdelem terén kell 17 fajta lépést tennie a magyar kormánynak azért, hogy kiszabadítsa az EU-pénzeket, hanem az igazságszolgáltatás terén is kell reformokat vállalnia, mert csak utóbbi esetén fogja jóváhagyni az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet, és később csak a vállalások teljesítése esetén fog abból pénzt kifizetni – írja a Portfolió a Bloomberg szerdai cikke alapján, amelyben megszólalt Didier Reynders uniós igazságügyi biztos.

Varga Judit igazságügyi miniszter a napokban Didier Reyndsers igazságügyi biztossal pózolt, mutatva, mennyire jól mennek a tárgyalások...

Sőt, a hírügynökség úgy tudja, hogy az Európai Bizottság múlt vasárnapi ülésén Ursula von der Leyen bizottsági elnök is támogatta azt, hogy csak akkor fogadja el a Bizottság a magyar helyreállítási tervet, ha előtte a magyar kormány az igazságszolgáltatás terén látott problémák orvoslását is vállalja egy menetrend szerint (mérföldkövek), és aztán csak azok teljesítését követően jusson hozzá a pénzekhez. Ezzel ugyanis el lehetne kerülni a lengyel fiaskót, miszerint úgy hagyta jóvá a Bizottság a lengyel helyreállítási tervet, hogy még nem minden reformelvárás teljesült maradéktalanul a lengyel igazságszolgáltatás terén, és így pénzhez sem jutott még Varsó, sőt nem is akarja teljesíteni az elvárásokat, és a Bizottság ellen fordult.

A fentiek azt jelentik, hogy az 5,8 milliárd eurós támogatást jelentő magyar helyreállítási programba olyan mérföldköveket is bele kell írni, amelyek a magyar igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét erősítik meg / garantálják, és ha ezt nem vállalja a kormány, akkor a Bizottság és a tagállamokat tömörítő Tanács nem fogja év végéig jóváhagyni a tervet, így a Magyarországnak járó támogatások (5,8 milliárd euró) mintegy 80%-át végleg elbukná az ország.

Didier Reynders uniós igazságügyi biztos a Bizottság által nyilvánosságra hozott 57 oldalas határozat azon részére utalva, amelyben 17 féle területen vállalt korrupcióellenes intézkedéseket a magyar kormány, leszögezte:

Nemcsak a korrupció elleni küzdelemről van szó, hanem az igazságszolgáltatás függetlenségéről is. Ha tovább akarunk haladni a (helyreállítási – a szerk.) tervben, figyelembe kell vennünk a különböző eljárásokban kért különböző reformokat.

Ahogy a hírügynökség megjegyzi: a Bizottság kulcsfontosságú biztosai a magyarországi bírák függetlenségével kapcsolatos új feltételeket is be akarnak építeni a helyreállítási alapról szóló vállalások sorába, miután Brüsszel évek óta bírálja Orbán Viktor kormányát, amiért egyre nagyobb befolyást gyakorol a bíróságok, köztük a legfelsőbb bíróság, vagyis a Kúria felett.

Az EU azt is szeretné, ha Magyarország megerősítené az igazságszolgáltatás felügyeletével megbízott független bírákból álló testületet (Országos Bírósági Tanács), amelynek vezetése arra panaszkodott, hogy a hiányosságok orvoslása során megakasztották őket – jegyzik meg.

Uniós tisztviselők most azt a potenciális menetrendet vázolták a hírügynökségnek, hogy Magyarország várhatóan szeptember vége felé nyújtja be a helyreállítási terv végleges változatát (a támogatási lábra), a Bizottság pedig november elejére hagyhatja azt jóvá, majd a tagállamok asztalára kerülne, és így a pénzügyminiszterekből álló Tanács (Ecofin) december elején döntene róla. Így maradna némi idő a papírmunka év végéig történő elvégzésére, bár még így is nagyon ki lenne centizve a menetrend - ismerték el uniós tisztviselők.

A fentiekkel párhuzamosan a magyar jogállamisági eljárásról az Általános Ügyek Tanácsában döntenek majd, a Bizottság javaslata alapján előbb október 18-ig arról, hogy egyáltalán adjanak-e még két hónapnyi bizonyítási időt a magyar kormánynak és ha igen, akkor utána legkésőbb december 18-án arról döntenének, hogy a magyar vállalások teljesítése alapján mekkora veszély fenyegeti még az uniós költségvetést.