Pár nappal azelőtt, hogy leváltották volna a Jobbik-frakció éléről, Jakab Péter sorra írta alá a szerződéseket az asszisztenséhez közel álló tanácsadókkal, párttagokkal. A frakcióvezetés tudta és beleegyezése nélkül mintegy 103 millió forint értékben sikerrel átvitt a rendszeren több szerződést, ám a következő körben már nem fogadta be a 83 millió forint értékben kötött szerződéseket az Országgyűlés Hivatala, mert közbeléptek a Jobbik képviselői. Tovább éleződik a konfliktus a Jobbik és a volt elnök között, aki minden jel szerint új párt építésén dolgozik, írja a Telex.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt feljelentették Jakab Pétert, a Jobbik volt elnökét, miután a Magyar Nemzet azt írta, frakcióvezetőként 80 millió forint kifizetéséről írt alá szerződéseket, pár nappal azelőtt, hogy leváltották volna a posztjáról. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a Budapesti Rendőr-főkapitányságra (BRFK) tette át az ügyet, a BRFK pedig feljelentéskiegészítést rendelt el – erősítette meg a rendőrség a Telexnek.

Először sikerült, aztán visszavonták a fedezetet

A Jobbik sajtóosztálya a lap megkeresésére a 80 millió forintos szerződésekről úgy fogalmazott: "az írt összeg számszerűleg csak részben és nagyságrendileg helyes".

A párt válaszából az derült ki, hogy Jakab két körben írt alá szerződéseket a frakcióvezetés tudta és beleegyezése nélkül. Mindezt csak azért érdemes megemlíteni, mert a Jobbik belső szabályzata szerint Jakabnak egyeztetnie kellett volna a frakció vezetésével a szerződésekről, nem dönthetett volna azokról egyedül.

A szerződéseket ilyenkor az Országgyűlés Hivatalának kell leadni, és ők intézik a kifizetéseket is a frakciók meghatározott állami keretéből. A hivatalnál csak azt ellenőrzik, hogy formailag szabályos-e a dokumentum, és rajta van-e a frakcióvezető aláírása. Akkor tekinthető véglegesnek a szerződés, ha rákerül a fizetési kötelezettséget vállaló hivatal pecsétje.

A Jobbik tájékoztatása szerint Jakab Péter először mintegy 103 millió forint értékben kötött szerződéseket. Négy évre bízott meg alkalmazottakat, akik a párt szerint Jakabhoz, de leginkább az "asszisztenséhez", Molnár Enikőhöz kötődnek.

A frakció tagjai csak azután szereztek tudomást minderről, hogy a hivatal már befogadta a szerződéseket. Jakab lépése azért volt szokatlan, mert az utóbbi időben csak ritka esetekben kötött több évre szerződést munkavállalóival a Jobbik-frakció. A négyéves elköteleződés komoly terhet jelent a frakciónak, pláne azután, hogy az állami támogatását nemrég erősen visszavágták Kocsis Máté javaslatára. A Jobbik képviselői utólag már nem tudták megakadályozni a szerződések aláírását, és a felmondásuk komoly költséggel járna.

Miután a frakció tagjai értesültek a volt elnök által aláírt szerződésekről, közbeléptek: visszavonták azt a képviselőknek járó pénzügyi keretet, amelyről korábban lemondtak a frakció javára, és amelyből a frakció mellett dolgozók bérét fizették volna. Így amikor Jakab pár nappal később újabb szerződéseket akart leadni az Országgyűlés Hivatalának nagyjából 83 millió forint értékben, kiderült, hogy nincs mögöttük fedezet.

A Jobbik szerint leváltása előtt Jakab pár kivételtől eltekintve olyanokat vett volna négy évre alkalmazásba a frakció mellé, akik "asszisztenséhez", Molnár Enikőhöz állnak közel, de van köztük korábbi regionális igazgató, pártszervező is, és olyan, aki eddig Jakab és Molnár munkáját segítette. Egyes vélemények szerint a volt elnök Molnár tanácsára így akarta bebiztosítani, hogy az őt támogató párttagokat négy évre kifizessék abban az esetben is, ha közben ő kilép a Jobbikból, és új pártot alapít.

"Egy munkavállalónak szerettem volna frakcióvezetőként, vagyis munkáltatóként a már létező munkaszerződését meghosszabbítani, négy munkavállalót pedig szerettem volna felvenni a frakcióhoz dolgozni nagyságrendileg 300 ezer forintos fizetéssel. A Jobbik a dolgozók felvétele helyett a dolgozók elbocsátását választotta" – reagált Jakab Péter a lapnak a 83 millió forintos szerződésekre.

Bíró Lászlóval is szerződött volna

A Jobbik korábbi borsodi regionális igazgatója, Bíró László volt az egyik érintett, akivel a párt szerint Molnár Enikő tanácsára szerződést kötött volna Jakab, de ez fedezet hiányában már nem jött össze.

Bíró 2020 augusztusában összellenzéki képviselőjelöltként indult el az időközi országgyűlési választáson Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. választókerületében, ahol kikapott Koncz Zsófiától. A kampány alatt a kormánymédia előszedte a jobbikos politikus korábbi antiszemita megnyilvánulásait, például amikor Budapestet Judapestnek nevezte. A borsodi politikus a következő négy évben a Jobbik tájékoztatása szerint közel 13 millió forintot kapott volna, ha nem lépnek közbe a képviselők.

Bíró a lap megkeresésére megerősítette, hogy Jakab leváltása előtt folyamatban volt a szerződéskötés, a frakcióvezető munkáját segítette volna tanácsokkal, javaslatokkal. A Jobbik korábbi borsodi regionális igazgatója agráriummal foglalkozik, és energetikusi végzettsége is van. Azt mondta, eddig is tanácsokat adott Jakabnak és a pártnak, véleményezte például a kormányzati anyagokat, törvényjavaslatokat, és emellett Borsodban kiterjedt kapcsolatrendszere van, ami jól jön a pártnak.

"Péterrel jó munkakapcsolatunk van. Ő úgy gondolta, hogy ezt valamilyen formában szeretné díjazni, mivel nagyon sok időt elvesz az életemből ezeknek a munkáknak az elvégzése" – fogalmazott Bíró a szerződésről, azt azonban tagadta, hogy 13 millió forintról lett volna szó. Ha azonban a teljes ciklusra számoljuk a Jakab által említett 300 ezer forintos havi fizetést, akkor már bőven kijön ez az összeg.

Bíró nem érti, kinek volt problémája az ő szerződtetésével, szerinte nem arról van szó, hogy valaki pénzt akart lopni a párttól. "Most kellene megnézni azokat a szerződéseket, amelyeket a Jobbik vezetése köt. Hogy azok milyen körülmények között, milyen teljesítéssel és milyen elvárásokkal születnek" – fogalmazott. "Nem a mi aprópénzünkről kellene beszélni. Amit most csinál a Jobbik elnöksége, az szerintem arccal a csőd felé kategória."

A borsodi politikus nemrég élesen kikelt a Facebookon a Jobbik vezetése ellen. Jakab partvonalra állítása miatt lemondásra szólította fel a Gyöngyösi Márton vezette elnökséget, és alkalmatlannak nevezte őket a párt vezetésére.

Bíró alig pár nappal azután tette közzé véleményét, hogy kiderült, a jövőben nem ő lesz a Jobbik borsodi regionális igazgatója. Nemrég ugyanis arról döntöttek a pártban, hogy összevonják a borsodi és a szabolcsi régiót, és új vezetőt kerestek a szervezet élére. Bíró is beadta pályázatát, de nem őt választotta a párt vezetése.

Bíró ettől függetlenül nem tervez kilépni a Jobbikból. Azt mondta, bejegyzése után beszélt Gyöngyösi Mártonnal, és az új elnök talán megértette az aggodalmait, aminek nyilvánosan hangot adott. A borsodi politikus szerint ő sokat tett azért az elmúlt időszakban, hogy közeledjenek egymáshoz az álláspontok Jakab és a Jobbik között, és továbbra is hisz abban, hogy az elmúlt hetek konfliktusait még lehet rendezni.

Jobbik: Jakab Péter rossz tanácsokat kapott

Nem éppen ebbe az irányba mutat azonban Molnár Enikő keddi Facebook-bejegyzése. A volt pártelnök kabinetvezetője azzal vádolja a Jobbik elnökhelyettesét, Potocskáné Kőrösi Anitát, hogy a Fidesz-médiával összejátszva szorította ki Jakabot a Jobbikból. Molnár etikai eljárást kezdeményezett Potocskáné ellen, és kizáratná a Jobbikból.

Mindeközben Jakab és Molnár Enikő minden jel szerint új párt építésébe kezdett az elmúlt hetekben.

A párt korábbi elnöke saját logóval és "A nép pártján" szlogennel jelenteti meg anyagait a Facebookon, de új Facebook-oldalt is indított, és országjárásba kezdett. Ezt a feltételezést erősítette meg az is, hogy múlt héten pártjától külön, saját felületen kezdett aláírásokat gyűjteni a rezsiemelés ellen, pont akkor, amikor a Jobbik is petíciót indított bizonyos termékek áfatartalmának elengedéséért.

"Az országjárásom során világossá vált számomra, hogy a Jobbik és az én szavazóim sok esetben nem fedik egymást teljes mértékben. Sokan vannak, akik rám szavaznának, de a Jobbikra nem, és minden bizonnyal ez fordítva is így van" – fogalmazott akkor Jakab a Telexnek, és hozzátette: két petícióval több embert érhetnek el, mint eggyel, a Jobbik követeléseit pedig nem tartja elégségesnek. A párt jelezte, az országgyűlési képviselőjük a tudtuk és támogatásuk nélkül indított petíciót, így az esetleges adatvédelmi tévesztésekért a Jobbik nem vállal felelősséget.

Jakab Péter a párton belüli belharcokra hivatkozva júniusban mondott le a Jobbik elnöki posztjáról. A frakcióvezetői posztját szerette volna megtartani, az új elnök, Gyöngyösi Márton azonban pár héttel később leváltotta. Jakab szerint ezzel a Fidesz vágyát teljesítette a Jobbik új vezetősége.

"Sem a Jobbikból, sem a frakcióból nem léptem ki. Amennyiben ebben vagy más kérdéskörben lesz bejelentenivalóm, megteszem" – írta pár hete Jakab Péter a Telexnek, és a Jobbiktól is megerősítették, hogy a volt elnök nem jelezte kilépési szándékát, és továbbra is tagja a pártnak és a frakciónak.

"Mi hiszünk abban, hogy Jakab Péter szíve és esze jobbikos, csak rossz tanácsokat kapott az elmúlt időszakban" – fogalmaztak a Jobbik sajtóosztályától. Abban bíznak, hogy Jakab Péter nem az ellenzéki egység felosztása érdekében dolgozik, hanem azon, hogy (vigyázat, felnevetésveszély!) a "jobboldali konzervatív Jobbik" még több embert meg tudjon szólítani. "Ehhez Jakab Péterre is szükség lehet, hiába tanácsol neki más ezzel ellenkezőt" – tették hozzá.