Ugrás a cikkhez
Reklám

A cigány közösség közülünk való és velünk él évszázadok óta, a magyar Alaptörvény is világosan fogalmaz: a cigányság a magyar nemzet államalkotó tényezője - hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten az Együtt, szabadon - Magyar cigány hősök című vándorkiállítás megnyitóján.

Amikor a magyar nemzetről beszülünk, a cigányokról is beszélünk - tette hozzá Gulyás Gergely, azt állítva: a magyar zene világának nincs olyan része, ahol a cigányság ne lenne komoly súllyal jelen, de a küzdelmekben is kivették részüket: sokszor, amikor a dolgok komolyra fordultak a dolgok, akkor vállaltak hősies szerepet, sokat tettek a magyar szabadságért. Emlékezhetünk 1956-ra, emlékezhetünk akár 1990 tavaszára, a marosvásárhelyi pogrom napjaira is. Ennek ellenére keveset, de biztos hogy nem eleget tudunk a cigány közösség életéről, művészetéről - hívta fel a figyelmet.

Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy 2012 óta több mint egymillió ember tudott kitörni a szegénységből. A mélyszegénységben élők száma az elmúlt tíz évben 370 ezer fővel lett kevesebb. "Ezek az eredmények a rendszerváltozás óta először adták meg a magyarországi cigányságnak is a felemelkedés, a tanulás és a munka lehetőségét" - hangsúlyozta. Mint mondta, tovább kell dolgozni azon, hogy minden szegénységben élő cigány és nem cigány ember saját erejéből tudjon beilleszkedni a társadalomba és ehhez a magyar cigányság és a többségi társadalom együttes hozzájárulása nélkülözhetetlen. "A felelősség közös, a cselekvés közös, az eredmények is közösek" - hangoztatta.

Olyan nemzet tagja vagyunk, ahol több száz éve magyarok és cigányok együtt élnek: van közös történelmünk, közös múltunk, ebből tudunk erőt meríteni a jövőre nézve - zárta beszédét a miniszter.

A "roma hősöket" bemutató vándorkiállítás az elmúlt fél évben 25 helyszínen volt látható az ország minden részén: falvakban, kisvárosokban, de megfordult megyeszékhelyeken, és eddig sok tízezren látták - hívta fel a figyelmet Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. A kiállítás olyan példaképeket mutat be, akiknek a teljesítményére, az alkotó munkásságára közösségünk minden tagja, cigány és nem cigány is egyaránt büszke lehet. "Mindegyikőjük egy-egy olyan életpélda, amelyre támaszkodhatunk, megkapaszkodhatunk, és utat mutatnak nekünk arra, hogy a jelenben és a jövőben, hogyan tudunk mi is olyan alkotásokat, olyan tevékenységeket felmutatni, amelyek a közösség hasznára válnak" - hangsúlyozta.

Kifejtette, hogy 45 éven keresztül olyan diktatórikus rendszerben éltünk, aminek a legfontosabb jellemzője a hazugság volt. Ez a hazugság megmérgezte az életünket: hazudtak a cigányokról a magyaroknak és fordítva. "Ez sok hazugság falat húzott közénk, ezt a falat mindkét oldalról építettük" - hangsúlyozta, kiemelve: a legfontosabb feladatunk, hogy ezt a hazugsághalmazt eltávolítsuk az útból és lemossuk magunkról az előítéletet. A kiállításon bemutatott cigány hősök példája ebben segít mindnyájunkat - mondta, hozzátéve: terveik szerint a vándorkiállítás később a határon túl is bemutatkozhat.

A tablókon megjelenő hősök munkáságukkal, bátorságukkal lámpásai voltak sokaknak, képesek voltak arra, hogy az egyéni érdekek fölé helyezzék a közösség érdekeit - mondta Sztojka Attila "roma" kapcsolatokért felelős kormánybiztos. "Csak azok tudnak hősökké válni, akik mindenük fölé közösségük javát helyezik és azt szolgáljak. A mi hőseink, akik cigányként a magyarságukat őrizték és ápolták: példaképeink" - hangsúlyozta.

(MTI nyomán)





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából