Az ellenzéki összefogás népszerűsége 10 százalékponttal, 35-ről 25 százalékra csökkent az április 3-i országgyűlési választás óta eltelt időszakban, miközben a kormánypártok stabilan őrzik vezető pozíciójukat – világít rá a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatása. A felmérés feltérképezte, hogy a politikai szempontból aktív magyarok – önbevallásuk szerint – mely politikai erőt támogatták április 3-án, illetve jelenleg melyik párttal szimpatizálnak, majd összehasonlította az eredményeket.




A kutatási adatok tanúsága szerint a kormánypártok támogatottsága érdemben nem változott az elmúlt hónapokban, a táboruk szilárdnak tekinthető. A felmérés rámutat arra, hogy – önbevallása alapján – a válaszadók 52 százaléka szavazott a Fidesz–KDNP szövetségre április 3-án, 51 százalékuk pedig jelenleg is a kormánypártokat támogatná egy most vasárnap tartandó országgyűlési választáson.

Ezzel szemben a balliberális tömb népszerűsége – a korábbiakban megindult tendenciát folytatva – tovább zuhant. Míg a politikailag aktív magyarok 35 százaléka – önbevallása szerint – áprilisban az ellenzéki összefogásra adta a szavazatát, addig napjainkban pusztán 25 százalékuk szimpatizál az egyesült baloldali erőkkel, amely 10 százalékpontos zsugorodást jelent a balliberális szavazótáborban. Másképpen fogalmazva, az összefogott baloldali tömb az áprilisban rájuk voksolók több mint negyedének támogatását elveszítette.

A jelenség feltételezhetően azzal magyarázható, hogy a baloldali pártok – az orosz–ukrán konfliktus, és az ennek következményei által felfokozott politikai-gazdasági helyzetben is – saját belső válságukra és nem a magyar emberek jövőjét meghatározó kérdésekre fókuszálnak, amely jelentős kiábrándulást okozott a balliberális szavazók körében. Egyebek mellett komoly konfliktus robbant ki Márki-Zay Péter egykori miniszterelnök-jelölt körül a kampánypénzekkel történő elszámolás kapcsán, a Demokratikus Koalíció és a Momentum közti feszültségek miatt május végén elmaradt a fővárosi közgyűlés ülése, továbbá a Jobbik elnöke, Jakab Péter a saját párttársai nyomására lemondásra kényszerült a pártelnöki tisztségből. Miközben a baloldali erők figyelmét ehhez hasonló technikai, illetve hatalmi konfliktusok kötötték le, eltávolodtak saját választóiktól, valamint azok mindennapi problémáiktól.

Az ellenzéki összefogásból és annak pártjaiból kiábrándult szavazók a Mi Hazánk Mozgalomhoz és a Magyar Kétfarkú Kutya Párthoz vándoroltak.

A felmérés alapján kijelenthető, hogy az ellenzéki összefogásról leszakadó szavazók tekintélyes részét sikeresen tudta megszólítani a Mi Hazánk, illetve a Kétfarkú Kutya Párt. Ennek megfelelően a Mi Hazánk támogatottsága áprilisról júniusra 6-ról 9 százalékra, míg a Kétfarkú Kutya Párt bázisa 3-ról 8 százalékra nőtt. Egyéb pártokra jelenleg a válaszadók 2 százaléka voksolna, olvasható a Híradó.hu-n mehjelent elemzésben.

Korábban írtuk:

- Felmérés: az első választók 11%-a a Mi Hazánkra szavazott; a mosléknak elkeserítő volt a támogatottsága

- Medián: a Mi Hazánk lett a legerősebb ellenzéki párt

- A Závecznél "csak" harmadik a Mi Hazánk