A Times of Israel részletes írásban foglalkozik a magyarországi parlamenti választás eredményével, különös tekintettel arra, hogy a Mi Hazánk Mozgalom 7 parlamenti helyhez jutott, ezzel a kétharmados többséggel kormányzó Fidesz-KDNP koalíciótól balra és jobbra is lesznek parlamenti pártok, írja a Neokohn.




Azt írják: a vasárnapi országgyűlési választási szavazatok mintegy 99 százalékának megszámlálásával

a Mi Hazánk Mozgalom a második világháború óta a legszélsőjobboldalibb párt, amely parlamenti képviseletet szerzett Magyarországon. Váratlan felemelkedése a szavazófülkékben egyöntetű aggodalomra készteti Magyarország sokszínű – és nem mindenben egyetértő – zsidó közösségét.

A párt történetét így tálalják:

A Mi Hazánk nem sokkal a legutóbbi, 2018-as parlamenti választások után alakult, amikor a párt alapítója, Toroczkai László sikertelen puccsot indított a szélsőjobboldali Jobbik vezetése ellen, amelyhez akkoriban tartozott. Toroczkai, Ásotthalom meggyőződésesen bevándorlás-ellenes polgármestere azzal érvelt, hogy a Jobbik eltávolodott ultranacionalista gyökereitől, hogy megpróbáljon több fősodrú szavazókat elérni. Végül kizárták a Jobbikból, és új pártot alapított, magával hozva a Jobbik legszélsőségesebb elemeit. Toroczkai húzása sikeresnek bizonyult. Annak ellenére, hogy 2020-ban a párt 80 ezer fős Facebook-oldalát a közösségi normák megsértése miatt eltávolították, és a magyarországi média súlyos hátrányt okozott a párt ellen, a Mi Hazánk ezen a választáson olyan területekről csípte el a szavazatokat, amelyek 2018-ban a Jobbikra szavaztak, és hét helyet szerzett az Országgyűlésben. A párt programja az összes Covid-korlátozás feltétel nélküli feloldásának követeléséből, valamint roma-, bevándorló- és LGTBQ-ellenes vitriolból állt.

Köves Slomó rabbi, az EMIH vezetője szerint "a Mi Hazánk és a Jobbik pontosan ugyanaz a fajta". A múltban, mondja Köves, mindkét pártnál "nyíltan napirenden volt a rasszizmus és az antiszemitizmus".

"Jelenleg egyik sem tesz nyíltan antiszemita kijelentéseket, de nagyon veszélyesek. Az igazi problémát én abban látom, hogy mivel a baloldal csatlakozott a Jobbikhoz (a Fidesz ellenében), ha a jövőben a kormányban bárki más is együtt akarna működni a Mi Hazánkkal – nem mintha ez bármilyen okból szükségesnek tűnne –, nagyon nehéz lenne érvelni, hogy miért ne tegyék" – fogalmazott Köves rabbi. (Ügyes zsidó módjára egyszerre három csúsztatást is megejtve, hiszen: 1.: nem a baloldal csatlakozott a Jobbikhoz, hanem fordítva, 2.: semmi köze már a Jobbiknak a nemzeti radikalizmushoz, de még a nemzethez sem, ezért nem lehet őket a Mi Hazánkkal egy lapon emlegetni, 3.: úgy tesz, mintha a Mi Hazánk nyitott lenne bármiféle együttműködésre ezekkel, ami ugyancsak nem felel meg a valóságnak - a szerk.)

"Az ellenzéképítési folyamat során végig megtörtént ezeknek a szélsőjobboldali neonáci csoportoknak a legitimálása" – hazudja a fideszes Köves.

A Mazsihisz rendkívüli ülést hívott össze, mert megint eszükbe jutott a "történelem sötét időszaka"

Heisler András, a Mazsihisz, a zsidóság progresszív neológ felekezetét képviselő szervezet elnöke szerint a Mi Hazánk parlamentbe való bejutása miatt hétfő este rendkívüli ülést hívott össze a szervezet 14 elnökségi tagja.

"A Mi Hazánk felemelkedése ijesztő az egész elnökség számára, és keressük a módját, hogy kifejezzük aggodalmainkat" – mondja Heisler.

Nem maradhatunk tétlenek – a Mi Hazánk által hirdetett nézetek kísértetiesen emlékeztetnek a történelem egy korábbi sötét időszakára, amely után mindannyian tudjuk, mi történt.




Már most hosszú a bűnlajstrom

Nem a zsidók érzései határozzák meg a párt irányvonalát

A Times of Israel Magyarországon élő újságírója, Yaakov Schwartz Nagy Attilával, a Mi Hazánk Mozgalom budapesti elnökével beszélgetett. A lap a beszélgetés szerkesztett változatát közölte.

The Times of Israel: Hogyan dolgozza fel váratlan győzelmét?

Nagy Atilla: Győzelem volt számunkra, hogy egyáltalán sikerült bejutnunk a parlamentbe, de ez volt az igazi célunk, másképp nem is lehetett volna. 6,2%-kal jutottunk be, ami azért volt nehéz, mert az elmúlt két-három évben nem kaptunk képviseletet a kormány által ellenőrzött fősodratú médiában. A legnagyobb Covid-diktatúra-ellenes tüntetésünkről a kormányközeli fősodratú média nem számolt be, ám érdekes módon a baloldali média beszámolt róla.

TOI: Sokan állítják, hogy antiszemitizmus van a pártban. Hogyan reagál erre?

N.A.: Igen, nos, mi nem érezzük ezt így. A mai világban nem érezzük rasszistának vagy antiszemitának azt, amit csinálunk. A liberálisok számára bárki, aki megpróbál cselekedni a hazája védelmében, az automatikusan náci vagy fasiszta. Tehát aki a hazájáért cselekszik, és nem a globalisták liberális világát szolgálja, az náci, fasiszta vagy rasszista. Az olyanok például akik nem akarják, hogy Magyarországra kontinensfoglalók jöjjenek.

TOI: Mit ért globalisták alatt?

N.A.: Egyetértünk a kormánnyal abban, hogy a nemzetközi szervezetek és a nagy pénzek, mint Soros György, ne kapjanak itt befolyást.

Gyöngyösoroszi községben például Soros ügyvédei felhergelték az iskolát megzavaró cigány diákok családjait, ezért külön osztályokban tanították őket. Pert indítottak, és a magyar kormánynak 100 millió forintot kellett fizetnie azoknak a cigány családoknak, akiket elkülönítettek – pedig azért különítették el őket az osztályokba, mert lehetetlenné tették a többi diák tanulását.

Mi vagyunk az egyetlen párt, amelyik hajlandó kimondani, hogy ezek a gyerekek lehetetlenné tették a normális oktatást, és – ezt ki kell mondani – a legtöbb ilyen gyerek cigány volt. Mi vagyunk az egyetlenek, akik azt mondjuk, hogy az órákat megzavarók többsége cigány. Ezek azok a gyerekek, akik nem hajlandók tanulni, nem hajlandók betartani a szabályokat. Sok-sok ilyen iskola van. Ezeket a gyerekeket nem lehet irányítani, nem lehet megmondani nekik, hogy mit csináljanak. És amikor végső megoldásként azt találták ki, hogy a cigány gyerekeket külön osztályba teszik, a tanulni akarókat pedig egy másik osztályba, akkor ezt szegregációnak minősítették.

Egy másik példa – Magyarországon, Budapesten zsidó olimpiát rendeztek. A mi pártunk azt mondta, hogy ezt ne a magyar emberek pénzéből csinálják, tudniillik a magyar kormány 3 milliárd forintot adott a projekt támogatására. Ez egy tisztán rasszista játék volt, csak zsidók vehettek részt rajta. A játékhoz iratokat kellett hozni, és bizonyítani, hogy zsidó vagy.

TOI: A Mi Hazánk tagjait és vezetőit újra és újra azzal vádolják, hogy náci tisztelgéshez hasonló, sértő gesztusokat tesznek, önök pedig újra és újra átlátszó kifogásokat találnak rá – például azt, hogy az ősi római tisztelgést mutatnak. Miért nem ismerik el nyíltan, hogy mik a szándékaik?

N.A.: Mi Hazánk nem hiszi, hogy a pártot a helyi vagy nemzetközi zsidóság érzelmeinek kellene irányítania. Nem azt mondjuk, hogy gyűlöljük a zsidókat, de nem az ő érzéseik határozzák meg, hogy mit teszünk. Sokkal fontosabb dolgokat kell figyelembe venni.

TOI: Az önök pártja nem Izrael-párti álláspontjáról ismert.

N.A.: Tudjuk, hogy a regnáló kormánynak a legszorosabb a kapcsolata Izraellel, amióta Magyarország demokratikus ország lett. Külügyminisztereink sok-sok alkalommal találkoztak már. Szeretnénk ezeket a kapcsolatokat valamelyest lazítani. Nem emelnénk piedesztálra Izraelt, úgy kezelnénk őket, mint bármely más országot.

TOI: Toroczkai László, az önök pártelnöke pedig azt mondta, hogy Izrael felelős minden közel-keleti instabilitásért.

N.A.: Mi nem mondjuk, hogy Izrael a felelős, de tudjuk, hogy az ottani arab közösséget másodrendű állampolgárként kezelik.

TOI: Van-e még kapcsolatuk a Jobbikkal, és kibékülhet-e valaha is a két párt?

N.A.: A Mi Hazánkat azért kellett létrehozni, mert a Jobbik elárulta a választóit, és átállt a másik oldalra. Soha nem fogunk együtt dolgozni, ők árulók, a saját anyagi helyzetük javítása érdekében elárulták a választókat. Ebben a négyéves parlamenti ciklusban az a célunk, hogy korrupciómentes jobboldali alternatívát kínáljunk a választóknak.

Együttműködünk a Betyársereggel, amely segít megvédeni a vidéket a cigányoktól és mindazoktól, akik nem hajlandók betartani a közös társadalmi szabályokat – de csak a jelenlétükkel, nem fizikai erőszakkal.

TOI: A Betyársereget és a Mi Hazánkat azzal vádolták, hogy nosztalgiával gondolnak a nyilasokra.

N.A.: Tudomásom szerint a nyilaskereszt felmutatása a büntető törvénykönyv szerint tilos, de a hasonló szimbólumok használata nem jelent problémát.

TOI: Nem a szimbólumról beszélek. Az ön pártjának egyes tagjai mártíroknak és hősöknek nevezték a nyilas párt tagjait – egyetért ezzel?

N.A.: Nem igazán. Ők nem hősök voltak, hanem áldozatok.

Kapcsolódó: Hogyan maximalizálnák a gyerekszámot a cigányoknál? - Másfél órán át faggatták Toroczkait a Partizánban