/Frissülő cikk./
NVI-elnök: néhány szavazókörben még sorban állnak
Országszerte minden helyszínen véget ért a szavazás, néhány szavazókörben még kevesen sorban állnak, ők 10-15 percen belül be tudják fejezni a szavazást - mondta Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke vasárnap esti sajtótájékoztatóján.
A szavazókörökben megkezdődött a szavazatösszesítés. Előbb az egyéni választókerületi szavazólapokat számolják össze, majd a pártlistásokat és a népszavazási szavazólapokat - mondta.
Hozzátette: azzal számolnak, hogy várhatóan este 9 után érkezhetnek az első, alacsonyabb feldolgozottságú adatok.
Nagy Attila felhívta a figyelmet arra: a vasárnapi adatközlések előzetes eredménynek minősülnek.
Dúró Dóra: Magyarország a magyaroké, köszönjük a szavazatokat!
18:30-as részvételi adatok
A választásra jogosultak 67,8 százaléka, 5 216 424 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 18.30 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi arány 18.30 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 72,49 százalék, ami 145 897 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 62,19 százalék, ebben a megyében 314 064-en voksoltak.
A fővárosban a szavazók 72,35 százaléka, 927 259 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.
A korábbi parlamenti választásokon 2018-ig az utolsó részvételi adatot 17.30-kor tették közzé, a 2018-as választáson 68,13 százalék szavazott 18.30 óráig.
A végleges nem hivatalos részvételi adatok az éjszakai órákban lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Hivatalosan befejeződött a szavazás
Vasárnap este 7 órakor hivatalosan befejeződött a szavazás az ország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 243 szavazókörben az országgyűlési választáson és a népszavazáson. Azok a szavazni akarók, akik már a sorban állnak, még leadhatják a voksukat.
A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához.
A szavazatszámláló bizottságok először leragasztják az urnák nyílását, majd több adminisztratív feladatot is el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát.
Csak ezek után bonthatják fel az urnákat, de addig nem kezdik el a szavazókörökből érkező eredményadatok közlését, amíg valamennyi szavazókör be nem zár, az utolsó választópolgár is le nem adta a voksát.
17 órás részvételi adatok
A választásra jogosultak 62,92 százaléka, 4 840 928 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 17 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
Grafika: valasztas.hu
A részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 67,09 százalék, ami 135 025 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 57,51 százalék, ebben a megyében 290 452-en voksoltak.
A fővárosban a szavazók 66,82 százaléka, 856 416 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.
Grafika: Index
A korábbi parlamenti választásokon 2018-ig az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 49,52 százalék, a 2002-es választáson 65,56 százalék szavazott 17.30 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 61,72 százaléka, a 2010-es választáson 59,28 százalék, nyolc évvel ezelőtt pedig 56,77 százalék voksolt 17.30 óráig. Négy évvel ezelőtt 63,21 százalék járult az urnákhoz 17 óráig.
A részvételi arányokról az utolsó napközbeni összesítés adatai 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
15 órás részvételi adatok
A választásra jogosultak 52,75 százaléka, 4 058 746 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 15 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi arány 15 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 55,15 százalék, ami 570 368 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 47,92 százalék, ebben a megyében 242 022-en voksoltak.
A fővárosban a szavazók 56,44 százaléka, 723 454 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.
Grafika: valasztas.hu
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 39,28 százalék, a 2002-es választáson 51,78 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 48,89 százaléka, a 2010-es választáson 46,78 százalék, nyolc évvel ezelőtt 45,02 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 53,64 százalék voksolt 15 óráig.
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 17 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Grafika: Index
13 órás részvételi adatok
A választásra jogosultak 40,01 százaléka, 3 078 029 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 13 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 42,2 százalék, ami 436 471 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 35,26 százalék, ebben a megyében 152 315-en voksoltak.
A fővárosban a szavazók 42,7 százaléka, 547 276 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.
Országgyűlési képviselő-választás
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 32,58 százalék, a 2002-es választáson 40,19 százalék szavazott 13 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 38,22 százaléka, a 2010-es választáson 35,88 százalék, nyolc évvel ezelőtt 34,33 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 42,32 százalék voksolt 13 óráig.
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Gyermekvédelmi népszavazás
A gyermekvédelmi kérdésekről rendezett országos népszavazáson vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 39,55 százaléka (3 043 206 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
Gyermekvédelmi népszavazás
A fővárosban a szavazók 42,34 százaléka, 542 703 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 41,83 százalék (432 588 szavazó), a legalacsonyabb pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 35,02 százalék (151 300 szavazó).
Leadta szavazatát Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke
(Kép: MTI/Máthé Zoltán)
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és kormányfőjelöltje kislányával adta le szavazatát az ásotthalmi Szent Gellért közösségi házban kialakított szavazókörben az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson.
11 órás részvételi adatok
A választásra jogosultak 25,77 százaléka, 1 982 937 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson délelőtt 11 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi arány 11 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 28,03 százalék, ami 75 987 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 22,22 százalék, ebben a megyében 95 974-en voksoltak.
Országgyűlési képviselő-választás
A fővárosban a szavazók 25,01 százaléka, 320 505 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig.
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 23,66 százalék, a 2002-es választáson 26,37 százalék szavazott 11 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 27,23 százaléka, a 2010-es választáson 24,78 százalék, nyolc évvel ezelőtt 23,23 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 29,93 százalék voksolt 11 óráig.
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Gyermekvédelmi népszavazás
A gyermekvédelmi kérdésekről rendezett országos népszavazáson vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 25,46 százaléka (1 958 896 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 24,77 százaléka, 317 487 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig.
Gyermekvédelmi népszavazás
A megyék közül a részvételi arány 11 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 27,67 százalék (75 016 szavazó), a legalacsonyabb pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 22,06 százalék (95 289 szavazó).
Gyurcsány 12 év elszámoltatás után is szabadlábon voksolt
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője és Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke, volt szocialista miniszterelnök gyermekükkel leadják szavazatukat a budapesti Áldás utcai Általános Iskolában kialakított szavazókörben az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson (fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Még be lehet vinni a levélszavazatokat
Az a választó, aki még nem adta fel postán a levélszavazatát, a szavazás végéig leadhatja valamelyik külképviseleten vagy az egyéni választókerületi székhelyek választási irodájában.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak, ha kérték felvételüket a névjegyzékbe, ezt 456 ezren tették meg.
A szavazó szabadon dönthetett arról, milyen úton juttatja vissza voksát a Nemzeti Választási Irodához (NVI): a válaszborítékot feladhatta postán, ebben az esetben a levélnek a szavazás befejezéséig meg kell érkeznie az NVI-hez. A válaszborítékot fel lehetett adni a külképviseletek címére is úgy, hogy a szavazás végéig megérkezzen.
Azok, akik ezt nem tették meg, még a szavazás napján is leadhatják levélszavazatukat. A válaszboríték leadható a külképviseleteken a külképviseleti szavazás időtartama alatt (általában 6-19 óra között) is, valamint Magyarországon a 97 egyéni választókerületi székhelyen 6 és 19 óra között.
Az NVI-hez vasárnap reggelig 225 ezer levélszavazat érkezett vissza, ebből 34 ezret közvetlenül az NVI-hez juttattak el, 190 ezret pedig a külképviseleteken adtak le.
Áderék is szavaztak
Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita leadja szavazatát az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson a Zugligeti Általános Iskolában kialakított szavazókörben (fotó: Bruzák Noémi / MTI)
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Korábban írtuk: 10 százalék felett a népszavazáson is a részvételi arány - vagyis dobtak be szavazólapot az urnába
A gyermekvédelmi kérdésekről rendezett országos népszavazáson vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 10,17 százaléka (782 472 szavazó) adta le szavazatát (valószínűleg sokan érvénytelenül - a szerk.) a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A kormány által kezdeményezett népszavazás kérdései a következők: "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?", "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?", "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?", "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?".
A fővárosban a szavazók 9,5 százaléka, 121 808 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 11,27 százalék (30 542 szavazó), a legalacsonyabb pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 8,71 százalék (37 634 szavazó).
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
9 órai népszavazási részvételi arány megyénként
A gyermekvédelmi kérdésekről rendezett országos népszavazáson vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 10,17 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 9,77 százalék 28 758 szavazó
Bács-Kiskun megye 11,19 százalék 45 414 szavazó
Békés megye 11,27 százalék 30 542 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 8,95 százalék 45 178 szavazó
Csongrád-Csanád megye 10,96 százalék 35 165 szavazó
Fejér megye 10,73 százalék 36 224 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 10,83 százalék 38 856 szavazó
Hajdú-Bihar megye 10,48 százalék 43 852 szavazó
Heves megye 10,94 százalék 25 709 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 11,17 százalék 32 657 szavazó
Komárom-Esztergom megye 9,54 százalék 23 006 szavazó
Nógrád megye 9,36 százalék 14 198 szavazó
Pest megye 10,66 százalék 110 207 szavazó
Somogy megye 9,97 százalék 24 299 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 8,71 százalék 37 634 szavazó
Tolna megye 10,72 százalék 18 697 szavazó
Vas megye 10,22 százalék 20 579 szavazó
Veszprém megye 10,29 százalék 28 489 szavazó
Zala megye 9,75 százalék 21 200 szavazó
9 órai népszavazási részvételi arány Budapesten
A gyermekvédelmi kérdésekről rendezett országos népszavazáson vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 9,5 százaléka adta le szavazatát a fővárosban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 281 ezer választópolgárból 1,8 százalék, 23 055 választó adta le szavazatát. Délelőtt 9 órára már a jogosultak 9,5 százaléka (121 808 választó) járult az urnákhoz.
A részvételi adatok megoszlása kerületenként a következő volt:
Budapest I. kerület 8,56 százalék 1 707 szavazó
Budapest II. kerület 7,75 százalék 4 907 szavazó
Budapest III. kerület 9,43 százalék 9 236 szavazó
Budapest IV. kerület 8,83 százalék 6 667 szavazó
Budapest V. kerület 6,9 százalék 1 238 szavazó
Budapest VI. kerület 8,65 százalék 2 103 szavazó
Budapest VII. kerület 8,33 százalék 2 940 szavazó
Budapest VIII. kerület 7,57 százalék 3 872 szavazó
Budapest IX. kerület 9,92 százalék 4 205 szavazó
Budapest X. kerület 9,9 százalék 5 422 szavazó
Budapest XI. kerület 9,2 százalék 9 357 szavazó
Budapest XII. kerület 9,13 százalék 3 908 szavazó
Budapest XIII. kerület 8,42 százalék 7 642 szavazó
Budapest XIV. kerület 9,69 százalék 8 633 szavazó
Budapest XV. kerület 10,12 százalék 6 167 szavazó
Budapest XVI. kerület 10,05 százalék 5 615 szavazó
Budapest XVII. kerület 10,49 százalék 7 152 szavazó
Budapest XVIII. kerület 10,58 százalék 8 244 szavazó
Budapest XIX. kerület 10,27 százalék 4 593 szavazó
Budapest XX. kerület 10 százalék 4 922 szavazó
Budapest XXI. kerület 11,75 százalék 6 681 szavazó
Budapest XXII. kerület 11,04 százalék 4 775 szavazó
Budapest XXIII. kerület 10,29 százalék 1 822 szavazó
9 órás részvételi arány: 10,30 százalék
A választásra jogosultak 10,31 százaléka, 793 219 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson reggel 9 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 11,43 százalék, ami 30 992 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 8,78 százalék, ebben a megyében 37 914-en voksoltak.
Grafika: Index
A fővárosban a szavazók 9,61 százaléka, 123 109 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 9,80 százalék, a 2002-es választáson 8,81 százalék szavazott 9 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 11,39 százaléka, a 2010-es választáson 10,23 százalék, nyolc évvel ezelőtt 9,50 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 13,17 százalék voksolt 9 óráig.
Grafika: valasztas.hu
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
9 órai részvétel megyénként
A vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 10,31 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 9,99 százalék 29 410 szavazó
Bács-Kiskun megye 11,34 százalék 46 030 szavazó
Békés megye 11,43 százalék 30 992 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 9,09 százalék 45 905 szavazó
Csongrád-Csanád megye 11,13 százalék 35 694 szavazó
Fejér megye 10,86 százalék 36 646 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 11,06 százalék 39 670 szavazó
Hajdú-Bihar megye 10,61 százalék 44 386 szavazó
Heves megye 11,05 százalék 25 971 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 11,37 százalék 33 244 szavazó
Komárom-Esztergom megye 9,66 százalék 23 292 szavazó
Nógrád megye 9,49 százalék 14 401 szavazó
Pest megye 10,76 százalék 111 329 szavazó
Somogy megye 10,19 százalék 24 827 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 8,78 százalék 37 914 szavazó
Tolna megye 10,91 százalék 19 022 szavazó
Vas megye 10,44 százalék 21 010 szavazó
Veszprém megye 10,45 százalék 28 935 szavazó
Zala megye 9,86 százalék 21 432 szavazó
9 órai fővárosi részvétel
A vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 9,61 százaléka adta le szavazatát a fővárosban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 281 ezer választópolgárból 1,82 százalék, 23 268 választó adta le szavazatát. Reggel 9 órára már a jogosultak 9,61 százaléka (123 109 választó) járult az urnákhoz.
A részvételi adatok megoszlása a budapesti egyéni választókerületekben a következő volt:
Budapest, 01. számú OEVK 8,07 százalék 4716 szavazó
Budapest, 02. számú OEVK 9,54 százalék 6612 szavazó
Budapest, 03. számú OEVK 8,88 százalék 5570 szavazó
Budapest, 04. számú OEVK 7,79 százalék 5483 szavazó
Budapest, 05. számú OEVK 8,57 százalék 5108 szavazó
Budapest, 06. számú OEVK 8,84 százalék 6454 szavazó
Budapest, 07. számú OEVK 8,68 százalék 6992 szavazó
Budapest, 08. számú OEVK 9,95 százalék 7617 szavazó
Budapest, 09. számú OEVK 10,31 százalék 7645 szavazó
Budapest, 10. számú OEVK 9,98 százalék 7092 szavazó
Budapest, 11. számú OEVK 8,56 százalék 6420 szavazó
Budapest, 12. számú OEVK 10,24 százalék 7336 szavazó
Budapest, 13. számú OEVK 9,87 százalék 6754 szavazó
Budapest, 14. számú OEVK 10,57 százalék 7789 szavazó
Budapest, 15. számú OEVK 10,67 százalék 8312 szavazó
Budapest, 16. számú OEVK 10,13 százalék 6995 szavazó
Budapest, 17. számú OEVK 11,49 százalék 8566 szavazó
Budapest, 18. számú OEVK 10,11 százalék 7648 szavazó
Az sem gond, ha régi névvel szerepel a közterület az igazolványon
Azok a választópolgárok is szavazhatnak, akiknek a lakcíme közterület-átnevezés miatt megváltozott, és még nem íratták át az új címüket.
A választási eljárási törvény szerint a választópolgár a személyazonossága mellett a lakcímét vagy a személyi azonosítóját igazolja a szavazatszámláló bizottság előtt.
Ha a választópolgár lakcíme azért tér el a névjegyzékben szereplő címtől, mert a közterület neve vagy a választópolgár házszáma megváltozott, a szavazatszámláló bizottság - a helyi választási irodától kapott, a közterületi elnevezések és a házszámok megváltozásáról tájékoztató jegyzék alapján - megállapítja, hogy a cím a közterület megnevezésének megváltozása miatt nem egyezik a névjegyzékben található lakcímmel, és erre tekintettel biztosítja a szavazást.
Abban az esetben, ha a választópolgár neve a szavazást közvetlenül megelőző napokban változott meg - például házasságkötés miatt - és a személyazonosításra alkalmas okmánya még az előző nevét tartalmazza, az okmány egyéb adatainak és az új nevére szóló lakcímkártya adatainak összevetésével kell megállapítani a személyazonosságát.
Ha a választópolgár az új nevére szóló lakcímkártyával sem rendelkezik - vagy egyéb kétség esetén - a szavazásnapi forgatókönyvben megadott ügyeleti telefonszámon lehet egyeztetést folytatni.
A szavazás napján is nyitva vannak este hét óráig a kormányablakok és az okmányirodák, hogy az országgyűlési választással összefüggésben segítsék a személyazonosságot igazoló okmányok megújítását, kiváltását, cseréjét és pótlását.
Vasárnap kizárólag személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézésre van lehetőség, illetve az elveszett vagy megsérült lakcímkártya pótlására. Ha valakinek semmilyen személyazonosításra alkalmas okmánya sincs (személyi igazolványa, érvényes útlevele, jogosítványa), akkor ideiglenes személyi igazolványt kap, amellyel részt vehet a szavazáson.
Megyénkénti adatok 7 óráig
A vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,82 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
Grafika: Index
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 1,71 százalék 5046 szavazó
Bács-Kiskun megye 1,91 százalék 7738 szavazó
Békés megye 1,9 százalék 5147 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1,55 százalék 7828 szavazó
Csongrád-Csanád megye 1,9 százalék 6099 szavazó
Fejér megye 1,82 százalék 6158 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 1,87 százalék 6699 szavazó
Hajdú-Bihar megye 1,95 százalék 8171 szavazó
Heves megye 1,91 százalék 4495 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 1,76 százalék 5150 szavazó
Komárom-Esztergom megye 1,68 százalék 4044 szavazó
Nógrád megye 1,73 százalék 2631 szavazó
Pest megye 2,04 százalék 21 097 szavazó
Somogy megye 1,71 százalék 4172 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1,54 százalék 6646 szavazó
Tolna megye 1,83 százalék 3188 szavazó
Vas megye 1,8 százalék 3613 szavazó
Veszprém megye 1,78 százalék 4933 szavazó
Zala megye 1,63 százalék 3544 szavazó
Budapesten így alakult 7-ig a részvétel
A vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,82 százaléka adta le szavazatát a fővárosban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1 millió 281 ezer választópolgárból 1,82 százalék, 23 268 választó adta le szavazatát.
A részvételi adatok megoszlása a budapesti egyéni választókerületekben a következő volt:
Budapest, 01. számú OEVK 1,45 százalék 846 szavazó
Budapest, 02. számú OEVK 1,64 százalék 1138 szavazó
Budapest, 03. számú OEVK 1,8 százalék 1129 szavazó
Budapest, 04. számú OEVK 1,21 százalék 852 szavazó
Budapest, 05. számú OEVK 1,74 százalék 1037 szavazó
Budapest, 06. számú OEVK 1,63 százalék 1190 szavazó
Budapest, 07. számú OEVK 1,48 százalék 1196 szavazó
Budapest, 08. számú OEVK 2,14 százalék 1641 szavazó
Budapest, 09. számú OEVK 1,96 százalék 1456 szavazó
Budapest, 10. számú OEVK 1,6 százalék 1136 szavazó
Budapest, 11. számú OEVK 1,46 százalék 1097 szavazó
Budapest, 12. számú OEVK 1,92 százalék 1375 szavazó
Budapest, 13. számú OEVK 2,22 százalék 1517 szavazó
Budapest, 14. számú OEVK 2,2 százalék 1620 szavazó
Budapest, 15. számú OEVK 2,1 százalék 1638 szavazó
Budapest, 16. számú OEVK 2,06 százalék 1424 szavazó
Budapest, 17. számú OEVK 2,18 százalék 1625 szavazó
Budapest, 18. számú OEVK 1,79 százalék 1351 szavazó
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Varga Judit jobb kedvűen pózolva szavazott
Varga Judit igazságügyi miniszter gyermekei és férje, Magyar Péter társaságában leadja szavazatát a budapesti Hegyvidéki Mesevár Óvodában kialakított szavazókörben az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson (fotó: Vasvári Tamás / MTI)
Orbán Zelenszkijről és a hazugságokról is kérdezték
Orbán Viktor miniszterelnök a feleségével, Lévai Anikóval jelent meg a szavazókörben nem sokkal reggel nyolc után. Kicsit feszültnek tűnt. A szavazófülkék foglaltak voltak, ezért picit várnia kellett a voksolással. Orbán egyéniben a Budapest 3. választókerület jelöltjei közül választhatott, ahol Fürjes Balázs, a kormánypártok jelöltje Hajnal Miklós ellenzéki jelölttel csapott össze
A voksolás után megállt egy kicsit az újságíróknak. Először az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij bírálatáról kérdezték, amely szerint Orbán elvesztette becsületét, de azzal nem akart foglalkozni, mondván, ő ma nem szavaz. Nekiszegezték azt a kérdést is, hogy szokott-e hazudni a magyar embereknek, amire annyit felelt, hogy igyekszik mindig tartani a szavát.
Fotó: Marjai János / 24
– Bizakodó vagyok. Ez egy furcsa választás, például esik a hó április 3-án, ritkán lát az ember ilyet, ráadásul a háború miatt a szokásos kérdéseken túl a háború és a béke kérdéseivel is foglalkozni kell a kampányban – fejtette ki Orbán, hogy mit gondol a választásról.
Kérdezték, hogy lesznek-e megszorítások a választások után, erre azt felelt, hogy “a választások után megfelelő döntéseket fogunk hozni”. –Először szeretnék megnyerni a választásokat – tette hozzá. Ugyanezt felelte a rezsicsökkentés esetleges megszüntetéséről.
Fotó: Marjai János / 24
A választásokat fairnek és tisztességesnek nevezte. Az esetleges választási csalásokról, és a Marosvásárhely környékén talált kidobott levélszavazatokról annyit mondott, hogy majd a jogászok eldöntik.
Megvan a 7 órási részvételi arány
A választásra jogosultak 1,82 százaléka, 139 667 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson reggel 7 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi arány 7 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 2,04 százalék, ami 21 097 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 1,54 százalék, ebben a megyében 6646-an voksoltak.
Grafika: valasztas.hu
A fővárosban a szavazók 1,82 százaléka, 23 268 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.
Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 1,87 százalék, a 2002-es választáson 1,41 százalék szavazott 7 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 1,66 százaléka, a 2010-es választáson 1,61 százalék, nyolc évvel ezelőtt 1,64 százalék, négy évvel ezelőtt pedig 2,24 százalék voksolt 7 óráig.
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Jegyzőkönyvet kell vezetni a rendkívüli eseményekről
Az országgyűlési választás és a népszavazás napján a szavazatszámláló bizottság elnöke felelős az adott szavazóhelyiségben a rend fenntartásáért, a testületnek a rendkívüli eseményekről jegyzőkönyvet kell vezetnie és haladéktalanul tájékoztatnia kell a helyi választási iroda vezetőjét.
A rendkívüli eseményeket közzé kell tenni a Nemzeti Választási Iroda honlapján is.
A szavazatszámláló bizottság elnökének a rend fenntartása érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező.
A szavazatszámláló bizottságnak meg kell akadályoznia, hogy a szavazóhelyiségben tartózkodók közül bárki befolyásolni próbálja a többi választópolgárt. Kényszert azonban a testület tagjai rendfenntartási célból sem alkalmazhatnak, ha azonban bűncselekmény elkövetése közben tetten érnek valakit, akkor a rendőrség megérkezéséig az illető feltartóztatása érdekében arányos kényszer alkalmazható.
A szavazás napján a szavazókörben rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely veszélyezteti a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását. Ilyen lehet például, ha rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamelyik tagjához, haláleset történik a szavazóhelyiségben, bombariadó van, tűz üt ki vagy áramszünet következik be a szavazóhelyiségben.
Rendkívüli eseménynek számít az is, ha bántalmazzák a szavazatszámláló bizottság valamely tagját, választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, kábítószer hatása alatt álló vagy ittas ember akadályozza a választópolgárokat a szavazásban, esetleg rendbontók megrongálják a szavazóhelyiség bútorzatát, felborítják a szavazófülkét.
A rendkívüli eseményeket súlyuk szerint két csoportba lehet sorolni. Az egyik körbe azok tartoznak, amelyek a szavazatszámláló bizottság elnökének döntése alapján gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik.
Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek például, ha a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak száma három alá csökken, ha haláleset történik, vagy ha bombariadó van.
Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztésről a helyi választási iroda vezetőjét tájékoztatni kell. Bombariadó esetén ki is kell üríteni a szavazóhelyiséget és értesíteni kell a rendőrséget.
Igazolni kell tudni a személyazonosságot
A szavazatszámláló bizottságoknak vissza kell utasítaniuk, vagyis nem engedik szavazni azt a választópolgárt, aki nem tudja igazolni személyazonosságát, és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), nem szerepel a szavazóköri névjegyzékben, már szavazott vagy megtagadja a névjegyzék aláírását.
Ha valaki nem tudja igazolni a személyazonosságát, a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, és emiatt felveszik a visszautasítottak jegyzékére, de később visszatér és magával hozza az érvényes igazolványát, akkor természetesen szavazhat.
Vissza kell utasítani azt is, aki nem szerepel a névjegyzékben, esetleg már szavazott (azaz már szerepel az aláírása a névjegyzéken).
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot, de külön kell aláírnia a népszavazás és az országgyűlési választás szavazólapjának átvételét. Dönthet úgy, hogy valamelyik szavazólapot - akár az országgyűlési választásét, akár a népszavazásét - nem veszi át, ekkor csak a megfelelő rovatban írja alá a névjegyzéket. Ha csak egyik helyen írja alá a névjegyzéket, és később visszatér szavazni, a másik rovat aláírását követően megkapja a másik szavazólapot is.
Ha a választópolgár kifogásolja, hogy alá kell írnia a névjegyzéket, akkor a szavazatszámláló bizottság elnöke felvilágosítja: az aláírás célja a szavazólapok átvételének elismerése. Ha a választó megtagadja a névjegyzék aláírását, akkor vissza kell őt utasítani, és fel kell vezetni a visszautasítottak jegyzékébe.
Korábban írtuk: Csak a szavazókörök közelében tilos a kampány
Vasárnap a szavazás ideje alatt is szabad kampányolni, ez alól csak a szavazóhelyiségek 150 méteres környéke a kivétel.
Általános kampánycsend nincs, a választási törvény azonban előírja, hogy a szavazókörnek helyet adó épület bejáratától számított 150 méteres sugarú területen belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni.
A szavazóhelyiség területén kívül, közterületen található választási plakátok eltávolítását a törvény nem írja elő, az nem tartozik a szavazatszámláló bizottság (szszb) feladatai közé, és a plakátokat az szszb tagjai önhatalmúlag nem távolíthatják el. Ha a választópolgárok sérelmezik a plakátok elhelyezését az szszb-nél, tájékoztatni kell őket, hogy az egyéni választókerületi választási bizottsághoz (oevb) nyújthatnak be kifogást.
A szavazatszámláló bizottság tagjai (sem a választott, sem a megbízott delegált tagok) nem viselhetnek olyan öltözéket vagy kiegészítőt (például kitűzőt, jelöltre vagy pártra utaló ruhadarabot), amely valamelyik jelöltre, listára vagy jelölőszervezetre utalhat.
Sem a szavazóhelyiségben, sem az előterében nem lehet olyan tárgy (jelkép, jelvény, dekoráció), amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben.
Az szszb-nek rendszeresen ellenőrizze kell, nem helyeztek-e el valamely szavazófülkében kampányeszköznek minősülő anyagot, például jelöltnek vagy jelölőszervezetnek a szórólapját.
A törvény azt azonban tiltja, hogy a szavazás napján választási gyűlést tartsanak.
Zöld borítékot kell kapniuk az átjelentkezőknek
Azok a választópolgárok, akik nem a lakóhelyükön szavaznak az országgyűlési képviselők választásán és a népszavazáson - összesen mintegy 158 ezren - zöld borítékot kapnak a szavazatszámláló bizottságtól, ebbe kell belehelyezniük a kitöltött szavazólapjaikat. Nagyon fontos, hogy a borítékot - mivel az "utazni fog" a választópolgár lakóhelye szerinti választókerületbe - lezárják.
A szavazatszámláló bizottság az átjelentkezett választópolgár esetében a névjegyzék alapján megállapítja, melyik egyéni választókerület szavazólapját kaphatja meg a párt- vagy nemzetiségi lista mellett. A bizottságnak zöld borítékot kell adnia az átjelentkezett választópolgárnak (fehéret a szavazókör területén lakcímmel rendelkező választók kapnak).
A zöld borítékon annak az egyéni választókerületnek a neve szerepel, amelynek a választó az egyéni képviselőjére szavaz.
Ha a szavazatszámláló bizottság tévedésből egy másik választókerület borítékját adja a választópolgárnak, akkor az a szavazat gyakorlatilag elvész. A szavazatot ugyanis a borítékon szereplő választókerület szavazatszámláló bizottsága bontja fel, és ha ott derül ki a tévedés, akkor már nincs mód a szavazat "utaztatására" a megfelelő választókerületbe.
Az átjelentkező választópolgárnak a szavazólapokat tartalmazó borítékot leragasztva kell az urnába dobnia.
A szavazatszámláló bizottság tagjai az urna felbontásakor kiválogatják a zöld borítékokat, megszámlálják és szállítóborítékba (nagyszámú zöld boríték esetében dobozba) teszik, feltüntetve rajta a megyét, a választókerület számát és a település nevét. Rá kell vezetni a szállítóborítékba helyezett zöld borítékok számát is.
A zöld borítékokat tilos felbontani, azokat hétfőn a Nemzeti Választási Irodába viszik, ahol szétválogatják a 106 egyéni választókerület szerint. A voksok ezután - a külképviseleteken leadott szavazatokkal együtt - kerülnek el szombaton a "cél-választókerület" kijelölt szavazatszámláló bizottságához, ahol azokat "bekeverik" a választás estéjén fel nem bontott urnákba, és így számlálják meg a szavazatokat.
Sorra nyílnak a szavazókörök a külképviseleteken
Sorra nyílnak a szavazókörök a Magyarországgal egy időzónában lévő külképviseleteken, az országgyűlési választásra és a népszavazásra ezeken a helyeken is reggel 6-tól este 7 óráig várják a voksolókat, összesen 53 689 választópolgárt.
Az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt már szombaton szavaztak, az első Amerikán kívüli szavazókör Új-Zélandon nyílt meg, közép-európai idő szerint szombat este 8 órakor, majd folyamatosan nyíltak az ausztráliai, az ázsiai, majd a kelet- és észak-európai, valamint a közel-keleti szavazókörök is.
A magyarországiakkal egy időben nyitott ki a szavazókör Észtországban (Tallin), Finnországban (Helsinki), Lettországban (Riga), Litvániában (Vilnius), Svédországban (Stockholm), Norvégiában (Oslo), Dániában (Koppenhága), Hollandiában (Hága), Belgiumban (Brüsszel), Luxemburgban (Luxembourg), Németországban (Berlin, Düsseldorf, München, Nürnberg és Stuttgart), Franciaországban (Párizs, Lyon és Strasbourg), Svájcban (Bern és Genf), Olaszországban (Milánó és Róma), Máltán (Valletta), Spanyolországban (Barcelona, Madrid és Malaga), Lengyelországban (Varsó, Krakkó, Wroclaw és Gdansk) és Csehországban (Prága).
Ezen a 31 külképviseleten 35 403 választót várnak, a legtöbbet Münchenben (4646), Stuttgartban (3719) és Hágában (3433).
Szintén a magyarországi szavazókörökkel egy időben nyílt meg a külképviseleti szavazókör a Magyarországgal szomszédos országok közül Szlovákiában (Pozsony, Kassa és Besztercebánya), Ausztriában (Bécs és Innsbruck), Szlovéniában (Lendva és Ljubljana), Horvátországban (Zágráb és Eszék), valamint Szerbiában (Belgrád és Szabadka). A 11 külképviseleten 4572 választót várnak, Bécsben például 2164-et, Szabadkán 1031-et.
A Balkánon szintén 6 órakor nyitott meg Bosznia-Hercegovinában (Szarajevó), Montenegróban (Podgorica), Koszovóban (Pristina), Észak-Macedóniában (Szkopje) és Albániában (Tirana), összesen 545-en voksolnának ezeken a külképviseleteken.
Az afrikai kontinensen is 6 órakor nyitott meg a külképviseleti szavazókör Egyiptomban (Kairó), a Dél-afrikai Köztársaságban (Pretoria), valamint a Zambiai Köztársaságban (Lusaka), ezen a három külképviseleten 145-en voksolnának.
Közép-európai idő szerint reggel 7 órakor nyitnak a szavazókörök Írországban (Dublin), Nagy-Britanniában (Edinburgh, London és Manchester), Portugáliában (Lisszabon), Algériában (Algír), Tunéziában (Tunisz), Angolában (Luanda), Nigériában (Abuja) és Szenegálban (Dakar). Ezen a tíz külképviseleten összesen 13 024-en voksolnának, Londonban 8138-an, Manchesterben 1761-en, Dublinban 1348-an.
Mivel ez a tíz külképviselet olyan időzónában van, amelyben az időeltolódás a közép-európai időhöz képest mínusz 1 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Ez azt jelenti, hogy - bár helyi idő szerint reggel 6-kor kinyitottak a szavazókörök - az időeltolódás miatt helyi idő szerint csak este 6 óráig szavazhatnak.
A marokkói külképviselet (Rabat, 28 szavazó) és a ghánai (Accra, 14 szavazó) pedig olyan időzónában van, ahol mínusz 2 óra az időeltolódás a közép-európai időköz képest, így itt csak közép-európai idő szerint 8 órakor nyit a külképviselet, viszont csak helyi idő szerint 5 óráig lehet voksolni.
A külképviseleteken (Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain) azok adhatják le voksukat, akik március 25-éig felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe. A külképviseleteken szombaton és vasárnap több mint 65 ezren szavazhatnak, négy évvel ezelőtt 58 ezren szerepeltek a névjegyzékben.
A külképviseleteken a diplomáciai képviselet munkatársai a külképviseleti választási iroda (küvi) tagjai.
A szavazás befejezése után a külképviseleteken leadott voksokat Magyarországra, a Nemzeti Választási Irodába (NVI) szállítják, legkésőbb április 7-éig. Az NVI az urnák beérkezése után választókerületek szerint szétválogatja a szavazatokat.
Vasárnap minden egyéni választókerületben egy szavazókör urnái bontatlanul maradnak, ezeket április 9-én bontják fel és hozzákeverik a külképviseleteken, illetve átjelentkezéssel szavazók voksait. Így állapítják meg a szavazókör eredményét, és csak ezután lehet majd megállapítani a parlamenti választás és a népszavazás eredményét.
Nem probléma a veszélyhelyzet idején lejárt okmány
A vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson és népszavazáson elfogadják a veszélyhelyzet idején lejárt okmányokat is; szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet az ország 10 243 szavazókörében reggel 6 és este 7 óra között.
A választáson kizárólag személyesen és - a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével - csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet szavazni.
A szavazóhelyiségben csak az szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
A választópolgár bármilyen típusú érvényes személyi igazolvánnyal igazolhatja magát: a kártyaformátumúval és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú, a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú, a köztársasági címerrel).
A bizottság elfogadja a kártya formátumú, érvényes ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú, érvényes gépjármű-vezetői engedélyt és az 1998 végétől kiadott lézergravírozott, érvényes útleveleket is. Az egyes okmányok igénylése során, a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) azonban nem alkalmas a személyazonosság igazolására.
Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcím (illetve személyi azonosító) igazolására is szükség van a szavazáshoz vagy lakcímkártyával, vagy a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervénnyel. A személyi azonosító a lakcímkártya hátoldalán van, valamint tartalmazza a hatósági bizonyítvány, valamint az igazolás a személyi azonosító jelről.
A bizottság nem engedi szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és lakcímét igazolni vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége, de a veszélyhelyzet idején lejárt okmányokat érvényesnek tekintik. Ennek értelmében érvényes a személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, illetve az útlevél, ha az érvényességi ideje 2020. március 11-ei vagy azt követő időpont, és érvénytelen, ha 2020. március 11. előtti időpont.
A szavazatszámláló bizottság a szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról jegyzéket vezetnek.
Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat (az országos listásat és az egyéni választókerületit, valamint a kék szegélyű, népszavazási kérdéseket tartalmazó szavazólapot), amelyet a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választó borítékot is kap, ebbe teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.
Minden szavazókör rendben megnyílt
Valamennyi szavazókör rendben megnyílt az országgyűlési képviselő-választáson és a vele egy napon rendezett népszavazáson, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés - közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel az MTI-vel.
Mucsi Tamás azt mondta: a 106 egyéni választókerület mind a 10 243 szavazóköre rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat.
Reggel óta a nemzetközi megfigyelők is figyelemmel követik a szavazást.
Nem érvényes az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le a választópolgár jelenlétében. A szavazólapot tilos előre lebélyegezni, azt csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz "érvényesítheti" a bizottság egyik tagja.
A szavazatszámláló bizottság előtt megjelenő választópolgárnak ellenőrzik a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, majd azt, hogy az adott szavazóköri névjegyzékben szerepel-e.
Pecséttel érvényes
Ha a szavazásnak nincs akadálya, a bizottság egyik tagja a két országgyűlési szavazólapot és a kék szegélyű népszavazási szavazólapot a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a lap bal felső sarkában, és egy borítékkal együtt átadja a választópolgárnak.
A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot, de külön kell aláírnia a népszavazás szavazólapjának az átvételét és az országgyűlési választásét. A választópolgár dönthet úgy, hogy valamelyik szavazólapot - akár az országgyűlési választásét, akár a népszavazásét - nem veszi át, ekkor csak a megfelelő rovatban írja alá a névjegyzéket. Ha a választópolgár csak egyik helyen írja alá a névjegyzéket, és később visszatér szavazni, a másik rovat aláírása után megkapja a másik szavazólapot is.
Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével.
A szavazólapok és a boríték átadása után a szavazatszámláló bizottság - kérésre - elmagyarázza a szavazás módját, de a választót nem befolyásolhatja döntésében.
Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a párt neve feletti - a népszavazási szavazólapon az "igen" vagy a "nem" feletti - körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel) lehet. Nem tekinthető érvényes szavazatnak a "bekarikázás", "besatírozás", "kipipálás", és az sem, ha nem a válasz alatti karikában metszik egymást a vonalak.
A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapra bármilyen megjegyzést írtak. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen.
Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a szavazófülke használatára nem lehet kötelezni a választópolgárt. A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak egyetlen választó tartózkodhat a szavazófülkében.
A szavazat leadásához a választópolgár használhatja a szavazófülkében elhelyezett tollat vagy a saját tollát is. A jogszabály nem tiltja, hogy a választópolgár a szavazófülkében lefényképezze a szavazólapját.
Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapokat, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.
Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a "rontott" megjegyzést, és bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzítik.
A szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veheti figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét. Ezek nem jelennek meg a jegyzőkönyvben érvénytelen szavazatokként, egyszerűen úgy tekintenek rájuk, mint amelyeket nem dobtak be az urnába, hanem "hazavittek" a választók.
Nem kötelező maszkot viselni
Nincs általános maszkviselési kötelezettség Magyarországon a koronavírus-járvány miatt, ezért a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a választóknak sem kötelező maszkot viselniük a szavazókörben. A karanténban lévőket felkereső szszb-tagoknak azonban javasolják a maszkviselést és a távolságtartást.
A választópolgár a szavazás során használhatja saját tollát, de a szavazatszámláló bizottság gondoskodik a szavazófülkékben elhelyezett tollak rendszeres fertőtlenítéséről.
Aki saját érdekében úgy ítéli meg, az hordhat maszkot a szavazóhelyiségben, de az azonosítás idejére le kell vennie.
A karanténban lévőket felkereső, mozgóurnás szszb-tagoknak a Nemzeti Választási Iroda (NVI) javasolja a maszkviselést, a gumikesztyű használatát és a távolságtartás betartását.
Hat órakor megkezdődött a szavazás
Vasárnap reggel hat órakor megkezdődött a voksolás az ország 10 243 szavazókörében az országgyűlési képviselő-választáson és a gyermekvédelmi kérdésekről rendezett népszavazáson. Este hét óráig mintegy 7,7 millió választópolgárt várnak a magyarországi szavazókörökben az urnákhoz.
Szavazni csak személyesen lehet. A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell személyazonosságát, ezt bármilyen típusú személyi igazolvánnyal megteheti. A szavazatszámláló bizottság elfogadja továbbá az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Emellett a választópolgárnak igazolnia kell a lakcímét vagy a személyi azonosítóját is.
Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyüktől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a mintegy 158 ezer választópolgár voksolhat, aki ezt korábban kérte.
A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, mozgóurnát kérhet a szavazáshoz. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat ilyen módon akkor sem, ha egy másik, háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.
A választáson 7,7 millió választópolgárt várnak az urnákhoz, ebből több mint 231 ezer fiatal lesz jogosult arra, hogy először szavazhasson, ők azok, akik a 2019-es önkormányzati választáson még nem voltak szavazókorúak, de az azóta eltelt időben nagykorúvá váltak.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15, 17 órakor, valamint 18:30-kor.
A szavazatszámláló bizottságok először az országgyűlési választás szavazólapjait számlálják össze, így az előzetes eredmények ismertetése röviddel az urnazárás után megkezdődik a www.valasztas.hu oldalon, és este 11 óra körül már magas feldolgozottsági adatok várhatók.
(MTI - 24)
Kapcsolódó: Töredékszavazatként minden egyéni jelöltre adott voks is hasznosul a listán
