Az IDEA Intézet a Heinrich Böll Stiftung megbízásából két hullámban, 2022 február és március elején közösségi média alapú kérdőív segítségével vizsgálta az első választók preferenciáit. Erről a választói rétegről általában kevés ismeretünk van, mert az ifjúsági vizsgálatokban a 17–22 éves korosztály meglehetősen kis mintanagysággal szerepel, írják.

Mint közleményükben fogalmaznak, az IDEA Intézet kutatása ebben az értelemben teljesen unikális, mert célzottan ezt a speciális ifjúsági rétegeket szólította meg kérdőívével. A kutatás tehát célzottan az első választókat vizsgálta, akiket a legtermészetesebb közegükben, az interneten, közösségi média alapú, véletlenszerű (eltérő mintázatú és tartalmú) hirdetésekkel ért el a kutatóintézet. A rövid, legfeljebb 5–7 perces kérdőív tegező formában, könnyed megfogalmazásban készült, és emojikat, illetve más vizuális, a fiatalok számára ismert elemeket tartalmazott.

Az április 3-i országgyűlési választásról a mintába került első választók túlnyomó többsége hallott. E csoport bő egyharmadát hidegen hagyja az esemény, 58 százalékuk pedig figyelemmel kíséri a folyamatokat. Szokatlanul jelentős a nemek közötti eltérés a választás ismertségét tekintve. Míg az első választó férfiak 77, addig a nők kevesebb mint fele, 35 százaléka kíséri figyelemmel a választási kampányt is.

Az első választó magyar fiatalok fele (53%) jelezte, hogy biztosan el fog menni április 3-án választani, további 14 százalékuk pedig valószínűsítette azt. Az IDEA Intézet februári, márciusi omnibusz vizsgálataiban mért lakossági részvételi arányhoz képest ez lényegesen kisebb. Különösen akkor – írják -, ha figyelembe vesszük a közvetlen referenciacsoportra kivetített részvételi szándékot.

Nemcsak azt kérdezte ugyanis a kutatás, hogy a kérdezett maga rész kíván-e venni a választáson, hanem rákérdeztek a közvetlen baráti körre is. Ebben az esetben már egy nagyságrendileg alacsonyabb részvétel regisztrálható az adatokban.

A mintába került első választók 17 százaléka szavazna április 3-án a Fidesz–KDNP-re, mintegy harmada (32%) viszont az ellenzék egyesített listájára. Van azonban még két fontos állítás, közölte az IDEA.

• Egyrészt az első választók a két, jelenleg parlamenten kívüli versengő pártot, a Mi Hazánk Mozgalmat és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot (MKKP) is beszavaznák a parlamentbe, azonban magas, 34 százalék az ismeretlen preferenciájúak (bizonytalanok, titkolózók és passzívok) aránya.
• Ha nem a teljes, első választói népességet, hanem csak azokat vizsgálják, akiknek van preferenciájuk, illetve van preferenciájuk és biztosan részt kívánnak venni a választáson – tehát egy egyre szűkebb és ezért hatványozottan nagyobb hibahatárral rendelkező réteget –, megállapítható, hogy ha az első szavazókon múlna, akkor az ellenzéknek gyakorlatilag kétharmados többsége lenne a parlamentben.

Megjegyzik azt is, ha egyébként néhány szociodemográfiai szempont szerint megvizsgálják a pártlisták támogatottságát, kitűnik, hogy a nők körében a Fidesz vezet, míg a férfiaknál erőteljesen az ellenzék.

Az első választók felének volt már stabilnak tekinthető preferenciája, 11 százalékuk döntött az előválasztás időszakában, 13 százalékuk a kampány hatására döntött, míg 22 százalék, azaz majd minden negyedik első választó az utolsó héten, sőt az utolsó napon fog dönteni. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy az előválasztás jelentősége kisebb, mint azt a diskurzusok feltételezik.

Az első választók inkább kormányváltást szeretnének, és az ellenzéki pártok támogatottsága lényegesen magasabb, mint, ami a közvélemény-kutatásokban, az egész lakosságra mérhető. A Fidesznek azonban nagyobbnak tűnnek ebben a fiatal közegben a tartalékai, akik még nem teljesen biztosak a részvételükben, és mintha a preferenciájukat titkolók körében is lennének Fidesz-kompatibilis első választók, ismerteti a kutatást a 24.