Hévíz városvezetése együttműködési megállapodást írt alá a jelenlegi Palesztin Nemzeti Hatóság, illetve az ENSZ BT által eldöntött, leendő Palesztina területén levő zsidó településeket képviselő Szamaria Regionális Tanáccsal. Ezzel a hatósággal Hévízen kívül a világon mindössze két város volt hajlandó testvérvárosi együttműködésről szóló szerződést aláírni. Hévíz városvezetése a 2017-es testvérvárosi szerződéssel és a mostani megállapodással a faltörő kos szerepét töltötte be, miután az ENSZ BT több határozata értelmében a világ országai, települései nem építhetnek ki kapcsolatokat a megszállt területeken létrehozott zsidó településekkel - írja az inn.co.il, az onkormanyzat.heviz.hu, az inn.co.il és az ar.palestine.hu.
Papp Gábor hévízi polgármester, Járív Lévin (Likud) izraeli turisztikai miniszter és Joszi Dágán (Likud), a Szamaria Regionális Tanács elnöke – koccintanak a testvérvárosi együttműködési szerződés aláírására Ciszjordániában, 2017-ben (fotó: videókép)
Tanulmányút az irgalmatlan szamaritánusok földjére
Az Izrael által megszállt Ciszjordániában 43 zsidó települést képviselő Szamaria Regionális Tanács elnöke, Joszi Dágán (Likud) és Hévíz fideszes polgármestere, Papp Gábor 2022. február 13-án, vasárnap gazdasági, turisztikai és iparfejlesztési együttműködésről szóló megállapodást írt alá. A megállapodás értelmében Hévíz városából iparfejlesztéssel foglalkozó szakemberek küldöttsége utazik majd a megszállt Ciszjordániában létesített zsidó településekre, hogy tanulmányozza az ottani fejlett ipari ágazatok tevékenységét. A megállapodást a zsidó telepesek részéről aláíró Szamaria Regionális Tanács viszont turisztikai szakembereket küld Magyarországra az idegenforgalom terén szerzett hévízi tapasztalatok átvételére.
Joszi Dágán és Papp Gábor a múlt vasárnap Hévízen aláírt megállapodáskor (fotó: szóvivő)
A magyarországi hírközlők nem nagyon számoltak be (még Hévíz Város Közigazgatási Honlapja sem) a zalai fürdővárosban megejtett szívet melengető eseményről. De a vallásos cionisták és a zsidó telepesek szócsövének számító izraeli ’Árúc 7 (7-es csatorna - ערוץ 7) részletesen beszámol az eseményről, s még Kepli József János, Hévíz alpolgármesterének szavait is idézi:
Joszi Dágán, nagyon örülünk az Önnel és a Szamaria Regionális Tanáccsal fennálló kapcsolatnak. Nagy fontosságot tulajdonítok az ipart, a foglalkoztatást és a turisztikát a magyarországi Hévízen és önöknél, Szamariában egyaránt fejlesztő elmélyült együttműködésnek és a közös munkának.
Papp Gábor, Járív Lévin és Joszi Dágán a 2017-es szerződés aláírásakor a megszállt Ciszjordániában (fotó: videókép)
Hévíz az Európai Unió faltörő kosa
Nem voltunk jelen a megállapodást megelőző megbeszéléseken, s ezért azt sem tudhatjuk, hogy Hévíz városa pontosan milyen fejlett ipari technológiát kíván megtanulni a palesztinok földjeit elrabló, s az ebül szerzett vagyon megtartására állig felfegyverzett zsidó telepesektől. A fentebb hivatkozott izraeli hírközlő a zsidó fél valódi érdekét, más szóval a megállapodás politikai jelentőségét már az aláírásról szóló hír főcímében elárulja: „Politikai elszigeteltség? Gazdasági, turisztikai együttműködési megállapodás Szamaria és egy európai uniós város között”. Megjegyezzük, hogy a hévíziek tárgyalópartnere, a Szamaria Regionális Tanács elnöke, az a likudos Joszi Dágán volt, aki fiatalabb korában a Reháv’ám Zeévi alapította, s a palesztinok egész Palesztina területéről történő deportálását zászlajára tűző Moledet párt ifjúsági tagozatának országos elnöke volt.
Hévíz és a zsidó települések közti múlt vasárnapi megállapodás részvevői Hévízen (fotó: szóvivő)
Izrael-barátság ide, Izrael-barátság oda, a hévízi városvezetés is tisztában lehetett azzal, hogy a nemzetközi joggal és több ENSZ BT-határozattal ellentétben 1967-ben megszállt, majd az eredeti népesség részbeni elűzésével, földjeinek elrablásával létrejött zsidó településsel – vagy jelen esetben településszövetséggel – kissé zsenánt testvérvárosi szerződést, majd együttműködési megállapodást aláírni. Mi viszont azzal is tisztában vagyunk, hogy a Hévíz város és a zsidó telepesek közti l’amour 2017-ben, a testvérvárosi együttműködési megállapodással nem a hévízi városvezetés, hanem az Izrael-imádó kormánypárt javaslatára kezdődött el. A két entitás közti kapcsolatrendszer kiépítése ugyanis beleillik a magyar kormánynak Izrael megszálló politikáját a nemzetközi fórumokon is támogató gyakorlatába.
Földjeiket, természeti kincseiket elrabolják, de a gyáraikban azért dolgozhatnak
Először is, a Szamaria (héberül: Somron - שומרון) Regionális Tanács nem város, hanem egy 34, a nemzetközi jog értelmében illegális ciszjordániai zsidó települést képviselő testület, amelynek székhelye Barkán zsidó településen van. Az Alkalmazott Kutatóintézet – Jeruzsálem (ARIJ) tanulmánya megállapítja: Barkán zsidó települést 1981-ben és a mellette létrehozott Barkán Ipari Parkot (ahová majd a hévíziek tanulmányutakra járnak – H. J.) 1982-ben a szomszédos Karávát Bení Haszán, Háresz és Szertá palesztin falvak lakosaitól elrabolt földeken létesítették. A nevezett ipari park üzemegységeiben foglalkoztatott, mintegy ötezer dolgozó több mint 90 százaléka a környező falvakból bejáró palesztin…
Palesztinok tiltakoznak földjeik újabb elrablása ellen (fotó: AFP)
A határon túli magyar városok már nem annyira vonzóak
A Wikipédia összesen 27 nyelven írt Hévíz szócikke közül kizárólag a héber nyelvű szócikk nevezi meg a magyar fürdőváros testvérvárosaként a megszállt palesztin területeken létesített Szamaria Regionális Tanácsot. De még a magyar nyelvű Wikipédia sem sorolja Hévíz testvérvárosai közé a ciszjordániai Szamaria Regionális Tanácsot. Vajon miért nem? Az izraeli diplomácia és a zsidó nyomásgyakorló szervezetek erőfeszítései ellenére a Szamaria Regionális Tanáccsal Hévízen kívül a világon eddig összesen két (sic!), jelentősnek egyébként nem mondható város volt hajlandó testvérvárosi együttműködési egyezményt aláírni: a New York állambeli Hempstead és a bolgár Goce Delcsev kisváros…
Joszi Dágán a Barkáni Ipari Park egyik üzeme előtt – itt fognak majd tanulni a hévíziek (fotó: Roí Hádi)
Megjegyezzük, hogy Hévíznek egyetlen határon túli településsel sincs testvérvárosi kapcsolata. Ha fürdővárosként Hévíz településvezetését valóban turisztikai szempontok motiválták a testvérvárosi összeborulásra egy másik népet földönfutóvá tett társulattal, akkor feltehetjük a kérdést, miért nem kereste a hasonló együttműködést olyan határon túli, túlnyomóan magyarok lakta és irányította üdülő-, illetve fürdővárossal, mint például Tusnádfürdő vagy Szováta? De ha mindenképpen izraeli fürdőtelepüléssel kívánta fölvenni a kapcsolat, miért nem választotta a nem megszállt területen levő Éjlátot vagy a holt-tengeri ’Éjn-Gedit?
Még a magyar nyelvű Wikipédia sem sorolja Hévíz testvérvárosai közé a ciszjordániai Szamaria Regionális Tanácsot
A határmódosító Donald cézár hazai tanítványai
Hévíz Város Közigazgatási Honlapján Papp Gábor polgármester már 2017 októberében – még a testvérvárosi megállapodás aláírása előtt – „izraeli önkormányzati területnek” és „izraeli hatóságnak” nevezi a megszállt Ciszjordániában levő, manapság már 43 illegális, a nemzetközi joggal ellentétes zsidó települést magában foglaló Szamaria Regionális Tanácsot:
A január óta zajló tárgyalások eredményeképp Izrael turisztikai minisztere hívott meg bennünket erre a hivatalos találkozóra, és ő kezdeményezte a tárgyalásokat Shomron régió és Hévíz között – folytatta Papp Gábor, megjegyezve: önkormányzati területen a Shomron Regionális Tanács a legnagyobb izraeli hatóságok közé tartozik. Területe 2800 négyzetkilométer, ami Izrael területének mintegy 10 százaléka.
Nos, a Szamaria Regionális Tanácsot Donald Trumpon kívül senki nem ismeri el „izraeli hatóságnak”, amiképpen annak 2800 négyzetkilométer nagysága sem képezheti Izrael területének 10 százalékát, mert még maga Izrael sem ismeri el izraeli területnek, hiszen egyelőre még nem kebelezte be.
A Szamariai Regionális Tanáccsal Hévízen kívül a világon összesen két város volt hajlandó testvérvárosi együttműködési egyezményt aláírni: a New York állambeli Hempstead és a bolgár Goce Delcsev
Palesztina budapesti nagykövetsége még a Hévíz város és a zsidó települések közti megállapodás aláírásának napján kiadott magyar, arab és angol nyelvű sajtónyilatkozatában elítélte, s a palesztin néppel szembeni ellenséges lépésnek nevezte a megszálló zsidó telepesekkel kötött alkut. A nagykövetség egyben fölszólítja Hévíz városvezetését, hogy érvénytelenítse a nemzetközi joggal is ellentétes testvérvárosi szerződést.
Hering József – Kuruc.info
