15 éve nem volt akkora áremelkedés Magyarországon, mint most. Januárban az árak átlagosan 7,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
Illusztráció: Mohai Balázs/MTI
Az elmúlt egy évben leginkább az élelmiszerek és az üzemanyagok árai nőttek. Noha az infláció stagnálására számítottak elemzők, a novemberi és decemberi 7,4 százalékról nem vártak további emelkedést, a most közölt adat negatív meglepetés.
Részletek:
Az élelmiszerek ára 10,1, ezen belül
- az étolajé 33,4,
- a liszté 31,
- a margariné 21,2,
- a kenyéré és a baromfihúsé 18-18,
- a tejtermékeké 17,2,
- a tejé 16,9,
- a sajté 15,8,
- a száraztésztáé 15,1,
- a péksüteményeké 14,9,
- a munkahelyi étkezésé 11,3,
- az éttermi étkezésé 11,2,
- a cukoré 11 százalékkal emelkedett.
A járműüzemanyagok ára 22,5, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 17,1 százalékkal lett magasabb.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,7, ezen belül a dohányáruk 10 százalékkal drágultak.
A tartós fogyasztási cikkekért 7,9, ezen belül
- a konyha- és egyéb bútorokért 15,7,
- a szobabútorokért 13,9,
- a televíziókért 8,8,
- a használt személygépkocsikért 8,2 százalékkal kellett többet fizetni.
A szolgáltatások díja 5,2 százalékkal emelkedett, ezen belül
- a lakásjavítás és -karbantartás 16,3,
- a járműjavítás és -karbantartás 10,7 százalékkal került többe.
Egy hónap alatt, tehát tavaly decemberről idén januárra is nőttek az árak, átlagosan 1,4 százalékkal.
Az élelmiszerárstop február 1-jén lépett életbe, február közepéig van érvényben (egyelőre) a benzinárstop, de a kormány bármikor meghosszabbíthatja. Az élelmiszerárstop hatása érződhet a februári inflációs adatban, de hogy ennek mekkora hatása lesz, nem emelik-e meg inkább más termékek árát a boltok, az egy hónap múlva derül ki.
A vártnál magasabb infláció a Magyar Nemzeti Bankot is a gondoltnál erőteljesebb kamatemelésre sarkallhatja, írja a 24.
