A hét meggyanúsított végrehajtó közül kettő beismerő vallomást tett, öt viszont megpróbálja kimagyarázni, miért vittek rendszeresen tízmilliókat készpénzben Schadl Györgynek, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének – derül az 1734 oldalas nyomozati iratból, amely alapján az elnököt, és Völner Pált, a bűnügy miatt lemondott fideszes állatmtitkárt is meggyanúsították.
A 444 által ismertetett nyomozati dokumentumok szerint a végrehajtói kar elnöke százmilliókat, sokszor az osztalék 100 százalékát szedte be azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner államtitkár segítségével neveztek ki. Az ügyet az Országgyűlés mentelmi bizottságának fideszes elnöke által jegyzett parlamenti határozat is szabatosan összefoglalta. Ebben az áll: „Völner Pál a végrehajtásról szóló törvényben meghatározott törvényes jogait a Kar elnöke érdekeinek megfelelően gyakorolja, így "államtitkárként és miniszterhelyettesként, ebből fakadó hivatali pozícióját és tekintélyét az Igazságügyi Minisztériumban dolgozó hivatalos személyeknél felhasználva elérje, hogy azokat a személyeket nevezzék ki végrehajtónak, akiket informálisan a Kar elnöke támogatott, támogassa a Kar elnökét abban, hogy a Karral kapcsolatos működési-, gazdasági-, szervezeti elképzelései érvényre jussanak.”
A cikk szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hét olyan, elmúlt években kinevezett végrehajtót sorol fel, akik ellen vádemelést javasolnak. Mindegyik esetben az a keret, hogy ők Schadl és Völner korrupciós kapcsolata révén jutottak végrehajtó irodájához, és a kinevezésükre döntő hatással bíró két vezetőnek pénzt juttattak.
Két végrehajtó beismerő vallomást tett, a többiek ártatlannak vallják magukat.
Az ügyészségi indítvány mind a hét esetben nagyjából ugyanazt a sémát írja le. Schadl felajánlotta a szakterületen többnyire járatlan, de a szükséges jogi végzettséggel rendelkező embereknek, hogy elintézi nekik a végrehajtói kinevezést, ha kifizetik neki az osztalék 50, vagy akár 100 százalékát a jövőben.
A hét frissen kinevezett végrehajtó közül négy 40-80 milliót adott Schadlnak, hárman viszont 190-250 milliót, mindezt másfél és három év közötti idő alatt. Cserébe Schadl havi 1-2 milliót juttatott nekik, a párszázezres fizetésük mellett.
A nyomozás szerint Völner Pál úgyanígy kapta a kenőpénzt. Schadllal három éven keresztül találkozgattak rendszeresen, és nagyjából kéthavonta jutott pénzéhez az államtitkár, havi bontásban átlagosan 2,2 millióhoz. Az összegekből egyértelműek az erőviszonyok: Völner a vád szerint 83 milliót kapott, míg Schadlnak a végrehajtók összesen 884 milliót fizettek.
A nyomozás arra is kitért, a pénzeket Schadl egyik alkalmazottja, úgymond sofőrje, egy jól megtermett férfi szedte be a végrehajtóktól is, szintén nagyon szabályszerűen: nem csak átvette a milliókat, hanem szinte mindig a bankfiókba is elkísérte a delikvenseket, illetve ő szállította ki a havi „fizetéseket”. Azt meglehetősen pontosan lehet tudni, hogy mikor és mennyi pénzt kapott Schadl, hiszen a nyomozók bekérték a végrehajtói irodák bankszámláinak forgalmi adatait, illetve Schadl pénzügyesének laptopját is lefoglalták egy házkutatás során.
Azon pedig megtalálták a „Házipénztár 2021” „Házipénztár2018”, „Házipénztár2018-2” és „Házipénztár2019” elnevezésű Excel-fájlokat. Ezekben vezették a begyűjtött pénzt, a végrehajtók monogramjaival jelölve a forrást.
Az egyik gyanúsított végrehajtó Schadl tanára volt a Károlin, de állítása szerint a pályázata beadása előtt nem találkoztak. Magyarázata szerint azért kezdett el készpénzt hordani Schadl részére a kinevezése után, mert csak az átvételkor „döbbent rá”, hogy ha át akarja venni elődje 16 munkaállomásos irodáját, akkor a felszerelést ki kell fizetnie. Mire a pont a helyszínen lévő Schadl menten fel is ajánlott neki egy 20 milliós kölcsönt. Ezen felül állítása szerint rendszeresen kért személyi kölcsönt Schadltól, 1-1,5 milliós „havi összegeket” – a vád szerint épp ellenkezőleg, ezek voltak a kvázi-fizetések, amelyeket Schadltól kapott az osztalék helyett. A férfi sírva tagadta a bíróság előtt, hogy bűncselekményt követett volna el. A férfi felesége is érintett, akit szintén letartóztattak, az asszony két gyerekére – egyikük egyéves – hivatkoztva próbálta elkerülni a börtönt, ám végül férjével együtt letartóztatták.
Ketten tettek beismerő vallomást (egyikük csak részben) a hét meggyanúsított végrehajtó közül. Egyikük arról is szólt, hogy úgy tudta, az iroda osztalékának 1/3 része valójában Völner Pálnak ment.
Schadl György gyanúsítottal szemben 5-től 10 évig, 2-től 8 évig, illetve 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megalapozott gyanúját közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. Többek között vesztegetést állítva és üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedéssel, valamint 7 rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják.
A végrehajtókkal nagyrészt 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúját közölték, mivel cselekményeik – bizonyítottságuk esetén – hivatali vesztegetés bűntette megállapítására lehetnek alkalmasok.
(24)
Korábban írtuk:
- Szabó Tímea annyira tyúkeszű, hogy még a Telexet is zavarba ejtette
- A Fidesz nem szeretné, ha Schadl György ingatlanszerzéseit vizsgálnák
