Csak akkor jár a hathavi bérnek megfelelő fegyverpénz a katonáknak, rendőröknek, büntetés-végrehajtásban dolgozóknak, ha január 31-ig beoltatják magukat – derült ki a juttatásról szóló kormányrendeletből. Az érdekképviseletek szerint a végső szabályozás több pontja is elfogadhatatlan, a pénzosztásból például kimarad az a mintegy 15 ezer munkavállaló, aki nem a hivatásos állomány tagja, valamint azok is, akik nyugdíjból mentek vissza dolgozni. A rendőrök elégedetlenségét jól mutatja, hogy több százan nem várták meg a fegyverpénzt, inkább leszereltek, amíg tudtak, írja az RTL.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A koronavírus elleni oltás beadásához köti a kormány a hathavi távolléti díjnak megfelelő fegyverpénzt – derült ki a hétfőn este megjelent kormányrendeletből. A juttatást szeptemberben ígérte meg a miniszterelnök napirend előtti parlamenti felszólalásában, de akkor még nem beszélt a feltételekről. A most megjelent rendeletnek nem csak az oltásokkal kapcsolatos pontja váltott ki heves reakciókat az állományon belül.
A hathavi fegyverpénzre jogosultak például:
- rendőrség hivatásos állományának tagjai,
- katonák,
- katasztrófavédelmisek,
- terrorelhárítók és idegenrendészetisek,
- büntetés-végrehajtásban dolgozók,
- NAV-pénzügyőri munkakörben dolgozók.
A rendelet szerint közülük azoknak jár a hathavi távolléti díjnak megfelelő összeg (rendőrök esetében a bejelentett kiegészítő juttatást is hozzáadják), akik idén december 31-én állományban voltak, függetlenül attól, hogy határozott vagy határozatlan idejű volt a szerződésük. Az első kifizetés 2023-ban lett volna esedékes, de ezt előrehozták jövő februárra.
A juttatás az új belépőkre is vonatkozik, azonban nekik vállalniuk kell a három évnyi szolgálatot, ha ugyanis a munkaviszonyuk előbb megszűnik, akkor a teljes hathavi juttatást vissza kell fizetniük. Ha azonban azonnali lemondással vagy fizikai alkalmatlanság miatt távozik valaki, akkor időarányosan kell visszafizetni a fegyverpénzt. (Néhány esetben – például egészségügyi vagy pszichikai alkalmatlanság esetén – nem kell visszafizetni semmit sem.)
A régebbi dolgozóknak csak egy esetben kell visszafizetési kötelezettségtől tartaniuk: ha nem oltatják be magukat január 31-ig.
Nem jár viszont a juttatás:
- azoknak a rendőröknek, akik nem a hivatásos állomány tagjai (a rendőrségi igazgatásban dolgozók, vagyis a RIASZ-osok, egyéb munkavállalók),
- iskolaőröknek,
- olyan rendőröknek, akik nyugdíjból visszamentek dolgozni, a szenior állomány tagjainak,
- próbaidőn lévőknek,
- felmentési, lemondási időt töltőknek.
A rendelet alapján a fegyverpénznek nincs felső határa, így az egymillió forint feletti fizetéssel rendelkező felsővezetők is ugyanúgy megkapják majd a hat hónapnyi bért, mint a nagyjából 200-230 ezer forintért dolgozó kezdő rendőrök.
Nagy feszültséget okoz ugyanakkor, hogy nagyjából 15 ezer embernek, akik nem tagjai a hivatalos állománynak, nem jár az extraösszeg.
„Előfordulhat, hogy két dolgozó ugyanabban az irodában végzi a munkáját, de az egyik kap pénzt, míg a másik nem” – mondta az rtl.hu-nak Powell Pál, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának vezetője. Szerinte egyedül az jelentene megoldást, ha a teljes létszámra kiterjesztenék a juttatást. (Hasonló feszültséget okozott, hogy csak több mint 4800-an kapták meg a pápalátogatás biztosításáért járó egyhavi extrapénzt, sokan ugyanis kimaradtak a pénzosztásból, miközben az ő munkájuk nélkül nehezen lehetett volna megoldani a vizit felügyeletét.)
Fizetés nélküli szabadság, részletszabályok nélkül
Az ügyféllel is érintkező rendvédelmi dolgozóknak december 15-ig kellett beadatniuk a koronavírus elleni védőoltást, aki ennek nem tett eleget, azt fizetés nélküli szabadságra küldték. A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács hétfői ülésén az hangzott el, hogy lényegében minden érintett felvette a vakcinát, így senkit sem kellett fizetés nélkülire küldeni. Január 31-ig viszont a teljes állománynak be kell adatnia az oltást, a retorziók részletei azonban nem ismertek.
„A pontos szabályokról nem született rendelet, így nem tudni, mi történik a gyakorlatban, ha valaki végül nem adja be magának a vakcinát. Nem tudjuk például, hogy folyamatos lesz-e a jogviszonya, lehet-e másodállása, vagy hogy ki fizeti ilyen esetben a társadalombiztosítást” – mondta Powell Pál. Hozzátette: a létszámhiány miatt nem valószínű, hogy tömegével küldenek embereket fizetés nélküli szabadságra, a munkát ugyanis már így is alig bírják elvégezni.
„Elfogadhatatlan, hogy a kötelező oltáshoz kötik a fegyverpénzt” – mondta Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. „Van olyan dolgozó, aki az egész életét arra tette fel, hogy szolgálja a rendőrséget, több évtizedet lehúzott az állományban, majd most az egészet fel kellene adnia egy oltás miatt? Így becsülik meg a dolgozókat? És mi lesz azokkal a munkavállalókkal, a RIASZ-osokkal és iskolaőrökkel, akik semmilyen pluszjuttatást nem kapnak?” – vetette fel.
Több százan lemondtak a hathavi pénzről
„A legtöbb kolléga ugyan azt tervezi, hogy februárig nem távozik, de sokan inkább lemondtak a hathavi bérnek megfelelő összegről, és a leszerelés mellett döntöttek” – fogalmazott Powell Pál.
Állítását alátámasztja az a számsor, amelyet az Országos Rendőr-főkapitányság küldött az RTL kérésére. Összességében ugyanis nagyjából ötszáz fővel csökkent a rendőrség összlétszáma, azaz a távozók aránya ennyivel volt több a belépőkénél. Az adatok azt mutatják, hogy a csökkenés a hivatásos állományt érintette a leginkább.
A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet következtében június 15-ig – bizonyos kivételeket leszámítva – nem mondhattak fel a rendőrök, azóta viszont volt erre lehetőség egészen november 18-ig. Powell Pál szerint a létszámhiány jelentős problémákat okoz már most is, a nyár végi és őszi rendezvények pedig (például az augusztus 20-i ünnep, a pápalátogatás, valamint a nemzetközi vadászkiállítás biztosítása) rendkívül leterhelték az állományt.
Nem pótlékra, béremelésre lenne szükség
A rendvédelmi dolgozóknak egyébként bérükön felül 10 százalékos pótlék is jár, amelyet decemberben 11 százalékkal emelték meg. „Ez mindenképpen pozitív döntés, de azt szeretnénk, ha ez az összeg teljesen beépülne az alapbérbe, nem pedig pótlékként adnák a dolgozóknak” – mondta Bárdos Judit. Szerinte a beépítésre egyebek mellett azért lenne szükség, mert az alapbér alapján számolják az egyéb juttatások összegeit is.
Korábban írtuk:
