A vádhatóság szerint a hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsított, már lemondott államtitkár három éven át kapott csúszópénzt rendszeresen a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Schadl György az ügyészség szerint még több pénzre, több mint 880 millió forint illegális jövedelemre tett szert az államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolata révén. Minderre a Nemzeti Védelmi Szolgálat által végrehajtott rejtett figyelés eredményeként – a többi közt lehallgatások és megfigyelések során – jutottak a hatóságok.



Fotó: Bruzák Noémi/MTI

Részleteket közölt a Legfőbb Ügyészség az Országgyűlés Mentelmi bizottságával arról, hogy miért kezdeményezi a vesztegetés elfogadásával gyanúsított Völner Pál immár lemondott igazságügyi államtitkár mentelmi jogánek felfüggesztését. A Polt Péter vezette vádhatóság azt írta, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke – a letartóztatásban lévő Schadl György – 2017 augusztusát megelőzően, pontosabban meg nem határozható időponttól kezdődően korrupciós kapcsolatot alakított ki a fideszes politikussal.

Az ügyészség szerint a kar elnöke jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt, alkalmanként 2-5 millió forintot, összesen 83 millió forintot adott az államtitkárnak azért, hogy Völner a végrehajtásról szóló törvényben meghatározott törvényes jogait a kar elnöke érdekeinek megfelelően gyakorolja, így

A Legfőbb Ügyészség szerint a kar elnöke a rendszeres jogtalan előnyt nem kizárólag konkrét ügyekben nyújtott segítségéért, hanem folyamatos rendelkezésre állása érdekében, lényegében fizetésként adta Völner Pálnak.

Völner szerintük vállalta, hogy a jogtalan előnyért cserébe a hivatali működése során, a hivatali helyzetéből adódó lehetőségeivel visszaélve, az önálló bírósági végrehajtók feletti felügyeleti-, hatósági-, igazgatási jogkörét a kar elnöke egyedi ügyekben hozzá intézett konkrét kéréseinek megfelelően számára előnyösen fogja gyakorolni.

A tájékoztatás alapján Völner vállalta továbbá azt is, hogy a hivatali pozícióját arra fogja felhasználni, hogy adott esetben kiírás előtt álló vagy folyamatban lévő pályázatokat vagy más hatósági eljárásokat szintén Schadl kéréseinek megfelelően számára kedvezően befolyásolja.

Az ügyészségi dokumentum szerint a kar elnöke és Völner találkozókat bonyolítottak egymással, jellemzően éttermekben, valamint többször találkoztak az utcán a politikus gépjárműve mellett.

Ezeken a találkozókon adta Schadl Völner Pálnak a végrehajtói osztalékokból befolyt jogtalan előnyt. A pénzátadásokra jellemzően konspirált módon került sor.

A Legfőbb Ügyészség kiemelte, hogy Völner Pál összesen 83 millió forint jogtalan előnyt kapott Schadl Györgytől, 2018 májusa és 2021 júliusa közt, azonban a dokumentumban közölt tételes felsorolás csupán 67 millió forintot tesz ki.

Mint írták, Schadl és Völner olyan hierarchikus rendszert alakított ki és működtetett hosszabb időn keresztül, melynek keretében Völner Pállal kizárólag a kar elnöke állt kapcsolatban. Ennek keretében a kar elnöke befolyást a többi között arra használta fel, hogy egyes, általa kiválasztott személyektől az önálló bírósági végrehajtói kinevezésükért cserébe és azt követően a zavartalan működésük biztosítása érdekében tőlük rendszeresen jogtalan anyagi előnyhöz jusson.

Az ügyészség szerint ennek keretében a kar elnöke több, önálló bíróság végrehajtóként tevékenykedni kívánó személlyel megállapodott abban, hogy ő a kar elnöki pozícióját, valamint a Völnerrel fennálló kapcsolatát felhasználva eléri, hogy végrehajtói kinevezést kapjanak az erről tudomással nem bíró mindenkori igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkártól.

A Polt vezette hatóság szerint ennek ellentételezésére kikötötte azt, hogy kinevezett végrehajtóként a végrehajtói iroda működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében készpénzben a kar elnöke gépkocsivezetőjén keresztül juttassák el a részére, amiből ő azoknak, akik az osztalékot teljes egészében odaadták neki, készpénzben – mintegy fizetésként – havi 1-2 millió forintos összegeket visszaad. Ennek alapján az önálló bírósági végrehajtói irodák által termelt haszon lényegében a kar elnöke illegális vagyonát gyarapította, amely megteremtette azon korrupciós összegek hátterét, amelyekből Völner Pál folyamatosan részesült.

Mint írták, a kar elnöke a fenti korrupciós kapcsolat keretében Völner Pálon keresztül, részére rendszeresen, több esetben utólag jogtalan előnyt átadva elérte, hogy

Schadl és Völner több esetben úgy intézték el az önálló bírósági végrehajtónak történő kinevezést, hogy a jelöltnek nem volt végrehajtói tapasztalata, illetőleg a jelölt megelőzött a pályázaton magasabb pontszámot elért végrehajtóhelyettesként dolgozó személyt.

A kinevezésüket követően, az iroda működése során keletkezett adózás utáni eredményből felvett osztalékból

adott át összesen Schadlnak, ezekből az összegekből Völner Pál is részesült.

Bár jelentős összeg, a Völnernek juttatott csúszópénz eltörpül ahhoz képest, ami az ügyészség szerint a Schadl György markát ütötte a korrupciós ügyletek során, a vádhatóság által felsorolt tételek ugyanis több mint 880 millió forintot tesznek ki.

A Legfőbb Ügyészség hozzáteszi, a tényállást a tanúk vallomásai, a Nemzeti Védelmi Szolgálat által végrehajtott rejtett figyelés eredménye, az ügyben gyanúsítottként szereplő személyekkel szemben alkalmazott leplezett eszköz (lehallgatás, információs rendszer titkos megfigyelése) során keletkezett közlemények, adatok, gyanúsítottak vallomásai, lefoglalt bűnjelek, okirati és tárgyi bizonyítékok, elektronikus adatok, hívásforgalmi adatok, cégnyilvántartási adatok támasztják alá.

Korábban írtuk: Völner szerint a Legfőbb Ügyészség indítványa "meglehetősen zavaros, elnagyolt, ellentmondásos"

Nem vesz részt az Országgyűlés Mentelmi bizottságának ülésén Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium múlt héten lemondott államtitkára, akit a Legfőbb Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsít.

A kormánypárti politikus a parlamenti bizottság elnökének, Hargitai Jánosnak december 10-én írt levelében az olvasható, bár megkapta az értesítést az ülésre, azon nem kíván részt venni, egyben kérte Hargitait, hogy döntsenek mentelmi joga kiadásáról.

Völner azt írta:

A Legfőbb Ügyészség általam is megismert tartalmú indítványa meglehetősen zavaros, elnagyolt, ellentmondásos, több helyen összefüggéstelen, bizonyos részeiből az sem derül ki, hogy a Legfőbb Ügyészség milyen bűncselekmény megállapítását feltételezi.

Ezt a jogi véleményt védője, Papp Gábor ügyvéd is megerősítette, aki a politikus levelét eljuttatta a 24-nek.

Völner Pál arról is írt:

A Legfőbb Ügyészség indítványa engem érintően számtalan valótlan állítást tartalmaz, melyekre konkrétan majd a nyomozóhatóság részére fogok reagálni.

Mint írta, az ügyészség megkeresése nincs teljesen összhangban azzal a közleménnyel, melyet a közvélemény december 7-én ismerhetett meg.

Ennek ellenére – fűzte hozzá – kifejezett személyes érdeke, hogy a nyomozás során szerepét, ártatlanságát mielőbb tisztázhassa, ezért feltétel nélkül támogatja mentelmi joga kiadását.

A Legfőbb Ügyészség múlt kedden közölte, hogy kezdeményezik Kövér László házelnöknél Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését, mert a gyanú szerint hosszabb időn át, rendszeresen 2-5 millió forintot kapott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől, akit már november elején letartóztattak.

Völner Pál cselekménye vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megalapozott gyanúját kelti – írták.