Ugrás a cikkhez

Lendvai Ildikó nagyon határozottan hisz abban, hogy 2022 tavaszán nyerhet az országgyűlési választáson a balliberális ellenzék. Ugyanakkor ez nem bizonyosság, ha nem drukker lenne, csak szemlélődő, 60 százalék esélyt adna a győzelemre, mondja.

Az MSZP korábbi elnöke jelenleg abban reménykedik, hogy egy közös ellenzéki győzelem során az MSZP mint párt megvetheti lábát ebben a csapatban, és "mással nem pótolható ideológiai és gyakorlati szerepe lehet a munkamegosztásban" – derült ki a hvg360 interjújából, melyet az Index szemlézett.

Az MSZP volt elnöke úgy látja, a második előválasztási fordulóban született eredmény maga volt az ellenzékváltás, a kormányváltás mély vágyára épülve. Dobrev Klára elleni népszavazásnak azonban nem nevezné, mert a DK miniszterelnök-jelöltje a voksoláson 43 százalékot ért el. Sőt szerinte az ellene szavazók többsége sem őt akarta leváltani, hanem az esélyeiben kételkedett.

A "Gyurcsány-fóbiások" mellett nagyon fontosnak tartja, hogy a második fordulóban szavazó fiatalok úgy, ahogy van, a pártelitet és a pártok szokásait, működésmódját akarták leváltani.

Lendvai Ildikó úgy véli, a nagy ellenzéki összeborulás ellenére a jövőben nem jön létre majd egy nagy ellenzéki párt, ez a "különböző értékrendek" miatt egyébként is lehetetlen. Ugyanakkor hat helyett szerinte két-háromra csökken az ellenzéki pártok száma, pólusok körüli csomósodással.

Ha én rajzolnám a térképet, a DK lenne az egyik pólus, mellette lehetne egy jobboldali pólus – értelemszerűen a Jobbikkal –, illetve egy zöld-baloldali, a többi párttal. A Momentumnak, ahogy a politikába az előválasztáson betörő civil és fiatal tömegeknek, több irányban is lehetnek vegyértékei – fejtette ki. Szerinte a harmadik pólus, a zöld-baloldali egyszerre baloldali, modernizációs és fenntartható fejlődés párti pólus Karácsony Gergely nélkül nem jöhet létre.

Karácsony Gergely kiszállását eredetileg rosszul vette, mert az első fordulóban még lelkes Karácsony-szavazó volt. Ám azt is megértette, hogy miniszterelnök-jelöltként abban a percben nem tehetett mást, éppen ezért Karácsony Gergely visszalépését "államférfiúi döntésnek" tartja. Akkor már a másik lehetősége a harmadik hely lett volna – ami nemcsak neki, hanem a mögötte álló politikai erőnek és a fővárosnak is baj.

Márki-Zay, a magyar Macron

Innentől az MSZP egykori elnöke a második fordulóban tudatosan szavazott Márki-Zay Péterre, mert benne látta a nagyobb esélyt a kormányra jutásra. Ettől függetlenül Dobrev Klárát továbbra is "tehetségesnek és rokonszenvesnek" tartja.

Márki-Zay Péter felemelkedése szerinte politikus kollégája tehetségén túl arról is szólt, hogy ő nem hagyományos pártelitek felől jövő Mr. Valaki Más, a magyar Marcon. Nem véletlen, hogy tekintélyes számban szavaztak rá az előválasztás során a fiatalok, akiket az MSZP, a DK, de most már a Fidesz sem tud megszólítani.

Márki-Zay Péternek nem hátrányára, előnyére vált, hogy nincs pártja. Békeidőben nagyon karakteres, konzervatív demokrata lenne. Mivel nincs békeidő, a maga jobbközép pontjáról közepebbre kell húzódnia. Ezt lehet karakter nélküliségnek is nevezni, de a történelmi kihíváshoz igazodó politikai célszerűségnek is. A személyisége viszont nagyon is az, a túlzott keménységig is elmenően karakteresen fogalmaz. Ebben az új szakaszban viszont most nem karakteresebbnek, inkább kompromisszumkészebbnek kell látszania vagy lennie – véli Lendvai Ildikó.

Már megint végveszélyben az MSZP

Lendvai Ildikó az MSZP-t nem is egyszer érezte végveszélyben az utóbbi 10-15 évben. Ha nem is egyetlen vagy több konkrét esemény miatt, hanem azért, mert, mint fogalmazott, mennyiségileg és tartalmilag is kopnak, folyamatosan veszítenek a kapcsolatrendszerükből, akárcsak szellemi holdudvarukból, nem találják helyüket a világban, illetve az itthon több részre szakadó baloldalon.

Zöldülni is későn kezdtek, és nem igazán találják a kapcsolatot az előretörő civil világgal sem. Nem találják helyüket a világban is átalakuló, itthon pedig több részre szakadó baloldalon sem. Ebben ő maga bőven látja a saját részét, saját felelősségét.

Az is benne volt a pakliban, hogy szép lassan elfogyunk, parlamenti küszöb alá esünk, vagy úgy kell beolvadnunk másba, hogy nem marad meg semmi abból, amit az MSZP-ben most is fontosnak érzek – vetette föl az egykori pártelnök.





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából