Míg a legtöbb ellenzéki párt profitált az előválasztásból, addig a Jobbik támogatottsága csökkent a teljes népesség körében, derült ki a Republikon Intézet legfrissebb, október első napjaiban készített pártpreferencia-kutatásából, melyet a Telex ismertetett. Az elemzés szerint a hatpárti összefogás egyre nagyobb előnyben van a Fidesszel szemben.
Az előválasztás második fordulója még csak most következik, de az egyéni jelöltekről szóló első forduló is felhajtó erővel bírt az ellenzéki pártok számára, a kampányüzemmódban többeket elértek, csökkent a bizonytalanok aránya – áll a kutatásban, amely szerint a válaszolók 75 százaléka biztosan elmenne szavazni egy mostani választáson.
A teljes népesség körében erősödött a DK, a Momentum, az MSZP, sőt az összefogáson kívüli MKKP is. A DK 13-ról 14 százalékra, a Momentum 6-ról 7 százalékra, az MSZP 5 százalékról 6-ra, az MKKP pedig 1-ről 2 százalékra. A Jobbik támogatottsága viszont 12 százalékról 10 százalékra esett. A Párbeszéd továbbra is 1 százalékon áll a teljes népesség körében, ahogyan a Mi Hazánk is. Az LMP továbbra is 2 százalékos támogatottsággal bír.
A DK támogatottsága összhangban van az előválasztási eredménnyel, valamint az elmúlt hónapok felfelé ívelő trendjével – jelenleg a DK az ellenzék legerősebb pártja, 5 százalékponttal magasabb a támogatottságuk a pártválasztók körében, mint a második helyezettnek, a Jobbiknak.
Stagnál a Fidesz, kevesebb a bizonytalan szavazó
Az előválasztás első fordulója a kutatás szerint sikeresen mobilizálta az ellenzéki tömböt, így a stagnáló Fidesz és az ellenzéki összefogás támogatottsága között tovább nőtt a különbség: a teljes népesség körében 6 százalékponttal, a pártválasztók körében 8 százalékponttal erősebb a hatpárti összefogás, mint a Fidesz (34%-40% valamint 44%-52%) – áll a kutatásban.
A pártválasztók körében gyengült a Fidesz, 45 százalékról 44 százalékra csökkent a támogatottsága. Az ellenzéki pártok esetében hasonló erősödést figyelhetünk meg, mint a teljes népesség esetében: A DK, Momentum, MSZP és MKKP támogatottsága itt is 1-1 százalékponttal növekedett. A DK 18, a Momentum 9, az MSZP 8, az MKKP 2 százalékon áll. A Jobbik támogatottsága a pártválasztók körében is csökkent 2 százalékpontot, 15-ről 13 százalékra. A Jobbik mellett az LMP támogatása is esett, 3 százalékról 2 százalékra. A Párbeszéd változatlanul 2 százalékon, a Mi Hazánk továbbra is 1 százalékon áll a pártválasztók körében.
Az ellenzék annak is köszönheti az erősödését, hogy a bizonytalanok aránya tovább csökkent, 24 százalék helyett szeptemberben csak 22 százalék a bizonytalanok aránya.
A két vesztes miniszterelnök-jelölt más irányba húzta pártját
Az előválasztás második fordulójába miniszterelnök-jelöltként sem Fekete-Győr András, sem Jakab Péter nem jutott be, de pártjai támogatottsága mégis eltérően alakult. Annak ellenére, hogy Fekete-Győr volt az utolsó a miniszterelnök-jelöltek között, a Momentum mind a teljes népességben, mind a pártválasztók között 1-1 százalékot javított. Ez a javulás valószínűleg a párt egyéni körzetekben induló képviselőjelöltjei sikerének köszönhető.
Jakab Péter gyenge szereplése megfordította a Jobbik korábbi trendjét, nem hogy nem tudta megtartani a potenciális szavazóit, de 2 százalékponttal gyengült a párt mind a teljes népesség, mind pedig a pártválasztók körében.
A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült október 1-4. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. Hibahatár: +/- 3,2%.
