A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását célzó kormányzati javaslat vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

Kormány: elengedhetetlen a veszélyhelyzet meghosszabbítása

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában elmondta: elengedhetetlen a veszélyhelyzet meghosszabbítása, mert csak így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni. Az államtitkár a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény kormány által javasolt módosítását ismertetve kiemelte: Magyarország Európa egyik legeredményesebb oltási programjával küzd a járvány ellen, az új vírusvariánsok azonban korábban nem tapasztalt gyorsasággal és következményekkel terjednek, ezért a negyedik hullám küszöbén elengedhetetlen a fokozott és hatékony védekezés lehetőségének biztosítása.

Kiemelte: a kormány elsődleges célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. Fontos, hogy az eredményes védekezéshez szükséges intézkedéseket a kormány időben meghozhassa, ehhez pedig az szükséges, hogy mielőbb elfogadja a parlament a tárgyalt előterjesztést - közölte. Völner Pál hangsúlyozta: a kormány arra tesz javaslatot, hogy a járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályát 2022. január 1-jéig hosszabbítsák meg, de ha a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését.

Közölte: Magyarország Európában elsőként tette lehetővé a harmadik oltás felvételét, és már a 18 év alattiaknak is elérhetővé tették a vakcinákat. Megjegyezte: a kormány a fokozatosság és az arányosság elve mentén jár el, folyamatosan figyelemmel kíséri a többi európai ország védekezését és átveszi a jó gyakorlatokat.

A Fidesz az ellenzéket is a határidő hosszabbítására kéri

Vigh László (Fidesz) az ellenzéket is arra kérte, támogassa a különleges jogrend határidejének meghosszabbítását, "hogy Magyarország legyen az az ország, amely a leghamarabb kerül ki a bajból". A különleges jogend ugyanis gyors beavatkozásra ad lehetőséget, szerinte a megelőző három járványhullámban is ez segítette a helyzet kezelését. Mint fogalmazott, a hagyományos döntéshozatali mechanizmus nem elég gyors. Beszélt arról a célkitűzésről, hogy a fiatalabbak is beoltassák magukat, kitérve arra is, hogy a koronavírus-járvány előtt soha nem volt vita tárgya egy-egy oltóanyag vagy gyógyszer származási helye. Bár a kormány járványkezelését sok kritika érte, a magyar kabinet járványkezelése volt az egyik legjobb - értékelt.

MSZP: már ma legyen vége a rendeleti kormányzásnak!

Gurmai Zita (MSZP) kijelentette: nemhogy a hosszabbítást nem támogatják, de "legyen végre vége ma a rendeleti kormányzásnak". Azt szerinte ugyanis "bunkósbotként" használta a kormány. Kifogásolta, hogy a kormányzat már harmadszorra tolja ki a veszélyhelyzet határidejét. Mennyire határozott és előrelátó a kormány? - tette fel a kérdést ennek kapcsán.

Bírálta, hogy bár folyamatosan rendeleti kormányzás volt az elmúlt három járványhullám alatt, mégis több mint harmincezer ember vesztette életét a koronavírus miatt. Ez a hatékony rendeleti kormányzás? - firtatta. Szerinte a hosszabbításra csupán azért van szükség, mert Orbán Viktor miniszterelnök nem akarja átadni a teljhatalmat. A kabinet arra használta az eddigi felhatalmazást, hogy pénzt adjon olyan célokra, amelyeknek semmi köze nem volt a pandémiához - vélekedett, hozzátéve: eközben előírták, hogy a települések vezetése semmit se tehessen a kormányzati elvonások ellen, vagyis büntették azokat, akik nem a Fideszre szavaztak.

LMP: indokolatlan a hosszabbítás

Schmuck Erzsébet (LMP) azon félelmének adott hangot, hogy a kormányoldal a jövő januári végdátum után is hosszabbít majd a különleges jogrend határidején, hogy a választások előtt rendeletekkel nyúlhasson bele a folyamatokba. A kormány szerinte egyedül fogja eldönteni, lehet-e majd választási gyűléseket tartani. Kijelentette azt is: a felhatalmazás többszöri meghosszabbítása megalázó az Országgyűlésre nézve, a parlamentáris demokrácia alapjait kezdi ki. Emlékeztetett: az Országgyűlés az eddigi három hullám alatt is végig ülésezett. A hosszabbítást járványvédelmi szempontból is indokolatlannak ítélte.

Jobbik: Orbán veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot

Lukács László (Jobbik) a javaslatot úgy értékelte: Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot, és "megrészegedett" a hatalomtól, amit a rendeleti kormányzás adott számára. Azt firtatta: ha a kormány szerint az oltás működik és Magyarország is működik, akkor a normális jogrend miért nem működik? Ha a kormány szerint nyáron az élet visszatért rendes kerékvágásba, akkor a törvényhozás miért nem térhet vissza, miért kérnek most plusz felhatalmazás? - tette fel a kérdést.  Közölte: a Jobbik biztosan nem szavazza meg ezt a törvényjavaslatot.

DK: a kormány térjen vissza a normális parlamenti működéshez!

Arató Gergely (DK) szerint a törvényjavaslattal a kormány további hónapokat kér arra, hogy minden érdemi kontroll nélkül hozhassa meg döntések sokaságát. Ezt elfogadhatatlannak nevezte, és úgy vélte: jelenleg semmilyen járványügyi indoka nincsen a veszélyhelyzet meghosszabbításának. Azt kérdezte: mi a logika abban, hogy egyes nagy rendezvényeket korlátozás nélkül lehet tartani, mások esetében fontos az oltási igazolvány, míg az időközi önkormányzati választásokat nem lehet megtartani, mert azok súlyos veszélyt jelentenek a közegészségügyre. Szerinte valójában arról van szó, hogy a kormány "beleszeretett" abba a lehetőségbe, hogy a parlamenti kontroll sem kell a döntésekhez. A kormányt azzal vádolta, hogy "össze-vissza kommunikál", egyszer azt mondja, hogy jön a negyedik hullám, majd közli, hogy az oltás működik és Magyarország működik. Azt kérte a kabinettől, hogy fejezze be a "jogi ámokfutást", és térjen vissza a normális parlamentáris működéshez, illetve kommunikáljon egyértelműen arról, hogy mire számítsanak az emberek a járvány negyedik hullámában.

Mi Hazánk: tiltakozunk az "oltatlanok diszkriminációja ellen"

Dúró Dóra (független) a Mi hazánk Mozgalom nevében tiltakozott az "oltatlanok diszkriminációja ellen", elutasította a kötelező oltást, ellenezte a gyerekek oltását, és jelezte azt is, hogy nem támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását, illetve semmilyen lezárást.

Független: a körülmények nem indokolják a hosszabbítást

Varga-Damm Andrea (független) felszólalásában jelezte: nem szavazza meg a törvényt. Egyrészt azért, mert szerinte nincsenek olyan fennálló körülmények, amelyek indokolnák a hosszabbítást. Másrészt azt mondta: a kormányzat bebizonyította, hogy sok kérdésben visszaél a veszélyhelyzet okozta felhatalmazással. Olyan ügyekben is hoztak rendeleti kormányzás útján döntéseket, amelyek parlamenti hatáskörbe tartoznak - tette hozzá.

Fidesz: nemzeti minimum kell az oltások mellett

Bányai Gábor (Fidesz), aki több hónapig maga is lélegeztetőgépen volt a koronavírus-fertőzés miatt, életveszélyesnek nevezte az oltások elleni kampányolást. Szerinte nemzeti minimumra lenne szükség, hogy ne bizonytalanítsanak el senkit sem, aki fél bármelyik védőoltásról. Kiemelte: a negyedik hullám nem lesz egyszerű, mert van még két-három millió felnőtt magyar, akik nem kaptak vakcinát, vagy csak egy oltást adtak be nekik. Bár az oltás nem véd meg a fertőzéstől, de a súlyos állapottól igen - hívta fel a figyelmet.

Államtitkári zárszó

Az elnöklő Jakab István a vitát lezárta, majd Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára zárszavában azt hangsúlyozta: az elmúlt időszak beigazolta, hogy a normál törvénykezési és rendeletalkotási munka mellett, a járványhelyezt miatt időről-időre felbukkannak olyan kérdések, amelyeket gyorsan kell megoldani. Az államtitkár visszautasította az "oltásellenes kijelentéseket", és hangsúlyozta azt is, hogy a korábbi jogi keretektől nem jelent eltérést, hogy vannak olyan munkakörök, ahol kötelező az oltás. Hangsúlyozta: nem tudható, hogy a járvány negyedik hulláma hogyan alakul, jönnek-e újabb vírusvariások, ezért mindenképpen kell, hogy legyen "fegyver a kezünkben", amivel védekezni lehet.

(MTI nyomán)