A minap elhunyt Hankiss Ágnes (71) halálhíréről és méltatásáról átvettük az MTI közleményét. Nem akartuk önálló értékelésben vitatni munkásságának és pártkarrierjének ellentmondásosságát, csak jeleztük azt kapcsolódó korábbi írásaink címeivel. Olvasóink aztán kevésbé kíméletes módon fejtették ki véleményüket. Például a zsidó származású asszonyság elfogultságairól, pártos megalkuvásairól, lanyha EP-teljesítményéről, nyomot alig hagyó tévészerepléseiről vagy arról a kritikátlanságról, amellyel apjának, Erdős Péternek, a könnyűzenei élet diktátorának önkényét kezelte.

Hankiss Ágnes

Szokatlan gyorsasággal megjelent a miniszterelnök részvétnyilvánítása, kézcsókos fénykép kíséretében, aminek családi oka is volt.

Erdős Péter
Hankiss Ágnes második férje (Hankiss Elemér után) ugyanis az a Vitézy László filmrendező volt, akinek első felesége Orbán Viktor édesanyjának, Sipos Erzsébetnek Katalin nevű nővére volt, házasságukból született leányuk, Zsófia.

Hankiss Ágnes azután is megtartotta első férjének vezetéknevét, miután hozzáment Vitézyhez, valamiért nem állította vissza leánykori nevét, az Erdős Ágnest.

Vitézy László
Ebből a házasságból született közös gyermekük, Vitézy Dávid.

Vitézy Lászlónak azonban már volt egy fiúgyermeke ritkán emlegetett második házasságából, amelyet Szegvári (Spán) Katalin MTV-riporterrel, az állambiztonság „Horvát Éva” fedőnevű hálózati ügynökével kötött.

Orbán Viktor mindezek ellenére folyamatosan jó és segítőkész viszonyt ápolt mindenkivel Vitézy körül, nem említve még Vitézy László bátyját, Vitézy Tamás milliárdos üzletembert, aki nélkül Horvátországban sokáig egy lépést sem lehetett megtenni.

Vitézy Dávid

Mindezt csak azért említettük, mert miután a miniszterelnök Hankiss Ágnes családias és közvetlen búcsúztatásával megadta a fontos alaphangot, a kormányzati lakájmédia meglódult az elvtelen feldicséréssel, és némi derűs versengés alakult ki a hűbéri lánc kommunikációjának részvevői között.

Szegvári Katalin
A PestiSrácok.hu két nekrológot is közölt augusztus 17-én. Előbb a főszerkesztő Huth Gergelytől, majd annak öccsétől, Mező Gábortól.

A minimális mértéktartás kötelezettségét elvetve a főszerkesztő „a továbbélő kommunista hálózat leleplezője” minősítéssel értékelte Hankiss munkásságát.

Nem megyünk bele most ebbe a vitába, csak annyit jegyzünk meg csendesen: az országban több tucat történész, levéltáros, tudományos kutató dolgozik eredményesen az 1990-ben átmentett állambiztonsági múlt feltárásán erős politikai ellenszéllel szemben, így annak ellenére is, hogy az Orbán-kormány minden alkalommal leszavazta a parlamentben az ügynökügyek törvényes rendezésére benyújtott ellenzéki törvényjavaslatokat.

Huth Gergely öccse, Mező Gábor sportújságíró és történeti kutató ennél is továbbmegy, és az ötvenes évek szovjet nekrológjainak stílusában ömleng, lelkendezik.

Szerinte Hankiss Ágnes

Világítótoronyként … csillag volt, fáklya,… antikommunista, rendíthetetlen, bátor, …a moralitás, az erkölcs, az egyenesség, …túl okos, túl művelt,… az igazságszeretete vitte előre… akihez igazodni tudunk, …sohasem fog kihunyni, elégni, mert örök… a rendíthetetlensége, a legyőzhetetlensége.

Ami sok, az sok. Az aránytalanság valóságellenes.

Eszünkbe jut egy 2019. szeptember 13-án közölt állambiztonsági tanulmány, amelynek szerzője Dr. Ilkei Csaba, 13 tanulmány kötet írója. (A könyvek itt olvashatók.)

Ez a tanulmány egy sorozat részeként többek között Oláh Éva állambiztonsági hálózati személyről, a BM III/III Csoportfőnökség kulturális elhárításának „Fekete Edit” fedőnevű titkos megbízottjáról szól. Sok lapnál, folyóiratnál dolgozott, de meghatározó munkahelye a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) volt.

Oláh Éva 1973-ban jelentette kapcsolattartó tisztjének a politikai rendőrségen, hogy Erdős Ágnes, akinek véget ért másfél éves viszonya Mónus Miklós újságíróval, a „Lobogó” munkatársával, segítségét kérte,

mert szerinte nagyon gyorsan likvidálni kell Mónust.

„Mónus – Ágnes szerint – rendkívül veszélyes mindenkire nézve, mert gátlástalanul szidja a rendszert, szarnak minősíti a kormányt és a pártot, s disszidálási szándékáról mindenkit informál. "Kifejtette [ti.: Hankiss], hogy illetékes helyen - nem pontosított - őt megkérdezték, hogy mi a véleménye Mónusról, de ő csak azokat mondta el, hogy megbízhatatlan, hogy Gonda [Béla] társaságában a kirakatüvegbe hajított egy borosüveget, a rendszer iránti mérhetetlen ellenszenve gyanánt.” Mónus tevékenysége folyamatosan okot adott a jelentésre „Fekete Edit”-nek, még 1975 januárjában is azt írja róla: „A rendszert és a pártot változatlanul nagy nyilvánosság előtt is szidja…”

Erdős Ágnes: Mónust likvidálni kell, mert szidja a rendszert, a pártot, a kormányt…

Természetesen a BM III/III-4-c alosztályán Berecz Károly r. főhadnagy megtette a szükséges lépéseket Mónus Miklóssal szemben, amint ez a jelentésekből kiderül. Hankiss Ágnes hálás lehetett Oláh Évának, aki teljesítette segítségkérését a rendszer ellenségével szemben. Bár nem tudjuk, ez elérte-e a „likvidálás” szintjét. De talán ennyi is elég a nekrológok egyoldalúságáról, az elvárások túllihegéséről, a „Csillag és a Fáklya antikommunista rendíthetetlenségéről…” Hiteltelenség a javából.

Egyperces emlékeztetőnk itt véget ért, amikor rápillantottunk az íróasztalunkon lévő történeti évforduló naptárunkra. Azt látjuk, hogy 66 évvel ezelőtt, 1955 augusztusában szervezte be az Államvédelmi Hatóság „Lenkei” fedőnéven a kulákok elleni besúgásra Orbán Viktor apósát, Lévai Istvánt. Megbízói elégedettek voltak vele, megállapították, hogy „elég jó munkát végzett.” Itt írtunk róla 2015-ben, itt találhatók az erre vonatkozó dokumentumok is, s itt olvashatják a „Magyar Nemzet” feldicsérő cikkét is 2011-ben: Orbán Viktor és Lévai Anikó elhallgatott titka: "apuka" állambiztonsági ügynök volt

A módszerek nem változtak.

Kuruc.info