Berettyóújfaluban átadták szerdán a felújított zsinagógát, a beruházás a Széchenyi 2020 program keretében 495 millió forint európai uniós forrásból és 275 millió állami támogatásból valósult meg.

Fotók: MTI/Czeglédi Zsolt

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta:

a zsidó-keresztény gyökerek megtartása, ápolása létfontosságú a jövő szempontjából.

"Ez a kormány abból a szilárd meggyőződésből indul ki, hogy (...) a hitnek helye van a modern világunkban" - hangoztatta. Az államtitkár szerint a megújulás és az újrakezdés az a két fejlemény, amely alkalmat adott arra, hogy "együtt ünnepelhessük a Kárpát-medencei magyar-zsidó kulturális örökség egy újabb darabjának a helyreállítását Berettyóújfaluban".

Orbán Balázs

Rövid történelmi áttekintésében az államtitkár "természetesen" utalt a nemzetiszocializmusra, amely "az európai zsidóság elpusztítását tűzte ki célul", míg a másik, "a baloldal által kreált kommunista ideológia más alappal ugyan, de ugyanúgy a zsidó-keresztény kulturális alapok elpusztítására törekedett Magyarországon és egész Kelet-Közép-Európában". (A zsidók ebben elfoglalt vezető szerepéről már persze nem beszélt.)

Mindezek Berettyóújfaluban oda vezettek, hogy a zsugorodó hitközség 1965-re már nem tudta fenntartani zsinagógáját - mondta, majd hozzátette: a "zsidó-keresztény kulturális örökség", illetve a szabad vallásgyakorlás védelmére történelmi felelősségeként tekint a magyar kormány. Ennek az elköteleződésnek köszönhető, hogy

Berettyóújfalu mellett Pécsen, Vácon, Nagykőrösön, Karcagon, Kecskeméten és Budapesten is megújultak zsidó imaházak, imatermek a kormány támogatásával.

Vitányi István (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője felidézte gyerekkori emlékeit a helyi zsidóságról, megjegyezve, hogy az 1900-as évek elején Berettyóújfalu lakosságának 11 százaléka tartozott a közösséghez, az ún. holokausztnak pedig szerinte 654 helyi áldozata volt. A politikus szerint rájuk emlékezve is kötelességük volt a zsinagógát felújítani.

Vitányi István

Muraközi István (Fidesz-KDNP), Berettyóújfalu polgármestere hozzátette: főhajtás ez az áldozatok emléke előtt is, ugyanakkor a szabad vallásgyakorlásnak, a hitélet reneszánszának is jelképe a felújított zsinagóga.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke az értékmegőrzés mellett az épület kultúrtér jellegét és a turizmus fellendítésében várható szerepét emelte ki, megjegyezve, a zsinagógával együtt 15 projekt valósult meg Berettyóújfaluban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból.

A beszédek után hazai zsidó szervezetek vezetői mondtak köszöntőt, Heller Zsolt folkesztéta rendhagyó tárlatvezetése után pedig a jelen lévő rabbik közreműködésével felszentelték a zsinagóga szakrális terét.

Faith Áser, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) rabbija (j2), mögötte Róna Tamás főrabbi, a Magyarhoni Zsidó Imaegylet (Zsima) elnöke (b) és Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke (b3) bulizik az átadáson

A berettyóújfalui zsinagóga számos kulturális programnak ad otthont a nyáron, elsőként a Budapesti Fesztiválzenekar hangversenyét hallhatja majd a közönség a megújult falak között - közölte az hírt az MTI.