Megjelentek a magyar népesség alakulására vonatkozó hivatalos adatok 2021. első negyedévére, az Átlátszó adatújságírói pedig egyből kiszámolták, hogy az adatok alapján a covidjárványnak hány halálos áldozata volt 2021 januárja, tehát nagyjából a harmadik hullám kezdete óta hazánkban - foglalja össze az elemzést az Azonnali.
A számítások alapján kiderült két fontos dolog:
- a magyar hatóságok igazat mondtak akkor, amikor azt állították, a hivatalos halálozási adatokban felülmérik a járvány áldozatainak számát, hiszen minden olyan elhunytat covidáldozatként rögzítenek, akinél a fertőzést kimutatták, de mégsem közvetlenül ebbe halt bele;
- nagyon rosszak a magyarországi kórházi körülmények, ha valaki súlyos covidfertőzéssel kerül be ilyen helyre, elég rosszak a túlélési esélyei.
De hogy is jött ki ez a két szám, és mennyivel kevesebb akkor a konkrét covidáldozat az operatív törzs statisztikáiban szereplő számoknál, amibe mindenki belekerül, aki covidpozitívként halt meg? A KSH adatait az Átlátszó csapata összehasonlította 2020 első negyedévének halálozási számával és ehhez hozzávették a két járványévet megelőző első negyedévek ötéves átlagszámát is. Az jött ki, hogy míg 2021 első három hónapjában összesen 42 875-en haltak meg, 2020-ban ugyanebben a negyedévben 34 540-en, ezelőtt pedig 2015-2019 között az ötéves halálozási átlag az első negyedévben 37 451 volt.
2021 első negyedévében 5 424-gyel többen haltak meg a 2015-2019-es évek első negyedévének átlagához képest,
8 335-tel többen pedig 2020 első negyedévéhez képest, míg a 2021. január-február-márciusi időszakban a hivatalos adatok szerint a vírusban elhunytak száma 11 738.
Az áldozatok akár fele meghalhatott volna koronavírus-járvány nélkül is
Az Átlátszó újságírói szerint egyszerűen összegezve azt, hogy a hazai koronavírus-járványba szigorú értelemben véve 2021 első három hónapjában maximum 5424 ember halhatott bele.
A másik tanulság az, hogy ha valaki súlyos, krónikus szervi probléma mellett kapja el a fertőzést, és kórházba kerül, azt egyszerűen nem tudja a magyar egészségügy megóvni a halálos betegségtől.
Tehát ha nem a magyar egészségügy munkaerőhiányos, és jócskán elmaradott rendszerébe kerülnek be, hanem egy fejlettebbe, ők minden bizonnyal nagyobb eséllyel tudták volna túlélni a covidot.
(Ugyanakkor ahogy az Átlátszó fogalmaz: "Kegyetlennek tűnő őszinteséggel megfogalmazva: a COVID-halottak fele-harmada a sok éves mortalitási mutatókat alapul véve jó eséllyel elhunyt volna az év adott időszakában valami másban." - a szerk.)
A módszertan húzza fel az egekbe a számokat
A WHO ajánlása szerint a járvány alatti halálozásnál a klinikailag megerősített halálesetek mellett a valószínűleg koronavírusba belehalt emberek számát is meg kell jeleníti a halálozási adatokban.
A magyar hatóságok viszont minden fertőzöttként regisztrált elhunytat a járvány áldozatának tekintenek a hivatalos napi számokban,
miközben érdemes lehet megkülönböztetni a koronavírus következtében elhunytakat az ugyan koronavírussal fertőzött, de nem ebbe belehaló emberektől.
Lengyelországban, Szlovákiában, Szerbiában ennél sokkal szigorúbb a rendszer. Itt csak azok kerülnek be a statisztikába akiknek megállapított koronavírus-fertőzése igazoltan hozzájárult a halálukhoz – tehát lényegében biztosan a járvány áldozatai.
Az Átlátszó által ezzel a módszerrel korrigált halálozási adataiból pedig
az jön ki, hogy messze nem a legrosszabb nálunk a halálozási arány, sőt, a térségben adatainkkal a középmezőnyt foglaljuk el:
ha a KSH-többlethalálozásból indulunk ki, megelőz minket az elhunytak számában Csehország, Szlovákia és Bulgária is. A halálozási arány azonban így is mintegy 20 százalékkal az EU-s átlag fölött van.
A hivatalos halálozási adatok 2020 március 16. – vagyis az első regisztrált koronavírus-fertőzés – óta természetesen jóval magasabbak, azok alapján Magyarország a járványhalálozási lista szomorú élmezőnyébe tartozik a százezer főre eső covidhalálozásban csakúgy, mint az elhunytak összesített számában.
